Bekerülés az ELTE és más egyetemekre – összesített adatok
A természettudomány képzési területen jó bejutási esélyekre számíthattak az érdeklődők:
[kiemelt]a közel 1500 első helyes jelentkező 90 százaléka (körülbelül 1300 diák) bekerült a választott képzésre.[/kiemelt]
A területen természetesen a legkeresettebb intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-TTK) az összes első jelentkező több mint a felét vonzotta. Bár a területen belül ide volt a legnehezebb bekerülni, a felvett 600 hallgató így is a jelentkezők túlnyomó többségét (80 százalék) adta.
Nagy képzőhely még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-TTIK) 200 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-TTK) és a Debreceni Egyetem (DE-TTK) 100 fölötti első helyes jelentkezővel, akiket kivétel nélkül felvettek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME-TTK) közel 100-an jelentkeztek, és a bejutási arány itt is 90 százalék fölött volt.
A legnépszerűbb szakok – nem csak az ELTE-n
A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a biológia majdnem 600 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a 90 százaléka került be a képzésre.
A második és harmadik legnépszerűbb szak fej fej mellett a matematika és a fizika 200 fölötti jelentkezőszámmal. A matematikaképzésekre szinte mindenkit (95 százalék) felvettek, míg fizikára némileg alacsonyabb (85 százalék) volt a bejutási arány.
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.
Ponthatárok
A biológia szakot 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg átlagosan 350 körüli ponthatárral, amelyben azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben az SZTE-TTIK-ra (285 ponttal), a legnehezebben pedig az ATE-re (434 ponttal) lehetett bekerülni.
A matematika és fizika szakokat 4 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, előbbit 330 körüli, míg utóbbit jelentősen magasabb, 360 fölötti átlagos ponthatárral. A ponthatárok az egyes intézmények között ezeken a szakokon is széles tartományban szóródtak. A legkönnyebben mindkét szakra az SZTE-TTIK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-TTK-ra (400, illetve 413 ponttal) lehetett bekerülni.
Tudományos képletek – illusztráció (Fotó: Pixabay)
Kiválóságok
A legmagasabb pontátlagokat (többletpontok nélkül) a területen az ATE, a BME-TTK és az ELTE-TTK felvett hallgatói hozták, és közülük kerültek ki legnagyobb arányban a legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségit szerzők is. Többletpontok tekintetében magasan az ATE tanulói emelkedtek ki, de jól teljesítettek az ELTE-TTK-sok is.
Nemzetköziség
Nemzetközi közeg szempontjából kitűnik a DE-TTK, ahol a diákok több mint harmada külföldi, illetve a PTE-TTK és a BME-TTK, ahol szintén jelentős (20 százalék körüli) arányban képeznek külföldieket. A BME-TTK és az ELTE-TTK hallgatóinak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói tevékenység – ELTE sokat idézett műhely
Az elmúlt 5 évben végzett kutatói tevékenységet vizsgálva a területen képzést hirdető intézmények közül a legjelentősebbek termelékenység szempontjából a BME-TTK, a DE-TTK és a PTE-TTK, a nemzetközi hatást (idézettséget) figyelembe véve pedig az ELTE-TTK. Aki esetleg tanári szak iránt érdeklődik a természettudományos területen, annak érdemes elolvasnia ezt a cikkünket.
Diplomaszerzés után
A hazai felsőoktatásban nagy hagyományokkal büszkélkednek a természettudományi szakok, az itt végzettek kiemelkedően jó eséllyel lépnek ki a munkaerőpiacra.
Azoknak a mintegy 70 százaléka, akik természettudományi karon végeztek, diplomát igénylő munkakörben dolgozhatnak.
Biológia BSc-végzettséggel felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben, az egészségügyi, élelmiszeripari, gyógyszeripari, mezőgazdasági és biotechnológiai vállalatok laboratóriumaiban, valamint természetvédelmi és környezetvédelmi intézményekben lehet elhelyezkedni, vagy pedagógusként dolgozni.
A matematika szakon végzettek az akadémiai pálya mellett a versenyszféra több területén is keresettek: bankok, befektetési alapok, biztosítók, gazdasági tanácsadással vagy adatbányászattal foglalkozó cégek is alkalmaznak matematikusokat. De kapósak a matematika szakot végzettek pedagógusként, informatikai területen vagy tudományos műhelyekben is.
A fizika BSc-diplomát szerzők az elektronika, az informatika, az anyagvizsgálat, a rendszerelemzés, az orvosi berendezések üzemeltetése és az ipar jó néhány területén sokféle feladat ellátására alkalmasak, ezért ipari, műszaki és gazdasági területen is elhelyezkedhetnek, vagy akár kutatóként, pedagógusként is keresettek.
Mesterképzések, nem csak az ELTE-n
Sokan tanulnak tovább mesterszakon: a matematika szakot végzetteknek a 67, a fizikán végzetteknek a 76, a biológia szakos hallgatóknak pedig a 71 százaléka ment tovább egy korábbi felmérés szerint mesterszakra. Akik sikerrel elvégezték valamelyik természettudományi alapképzést, 19-féle mesterképzés közül választhatnak, lásd lejjebb.
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.
Sokan tanulnak tovább mesterszakon. (Fotó: UNI)
Ezek a mesterképzések az alábbiak:
- alkalmazott matematikus szak
- anyagtudomány szak
- biológus szak
- biotechnológia szak
- csillagász szak
- fizikus szak
- földtudomány szak
- geofizikus szak
- geográfus szak
- geoinformatika szak
- geológus szak
- hidrobiológus szak
- környezettudomány szak
- matematikus szak
- meteorológus szak
- molekuláris biológia szak
- számítógépes és kognitív idegtudomány szak
- térképész szak
- vegyész szak
