doktori képzés Archívum | Diplomátszerzek

A bolognai rendszer, vagyis az európai felsőoktatás forradalma

Cikkünkben részletesen bemutatjuk a bolognai rendszer három szintjét, előnyeit, valamint azokat a nemzetközi mobilitási lehetőségeket, amelyek a hallgatók előtt nyílnak meg.

A bolognai rendszer az európai felsőoktatás forradalmát hozta el, és alapjaiban változtatta meg a tanulás és a diplomák elismerésének világát. 1999-es bevezetése óta célja, hogy egységesítse és átjárhatóvá tegye az egyetemi képzéseket az Európai Unióban és azon kívül is. Magyarországon a bolognai folyamat eredményeként 2004-től kezdődött meg a fokozatos áttérés az egyetemi vagy főiskolai végzettséget adó felsőoktatási rendszerről az egymásra épülő három cikluson alapuló felsőoktatási rendszerre. Ezen oklevélmelléklet elkészítése idején a régi és az új rendszer szerinti képzések még párhuzamosan folytak.

Te tudod, hogyan működik valójában a bolognai rendszer, és miért fontos a jövő felsőoktatása szempontjából? Bemutatjuk a rendszer 3 fő szintjét, előnyeit és a nemzetközi mobilitás új lehetőségeit, amelyeket a hallgatók számára kínál.

A bolognai rendszer felépítése

A rendszer 3 szintből áll, amelyek egymásra épülnek, és egységes keretet biztosítanak az európai felsőoktatási képzések számára. Az egyes szintek időtartama és követelményei eltérőek, de mindegyik az ECTS kreditrendszert használja a tanulmányok mérésére.

Hogyan is néz ki ez a 3 szintű rendszer?

  1. Alapképzés (Bachelor, BA/BSc)
  • Időtartama: 3-4 év (180-240 ECTS kredit).
  • Célja, hogy általános szakmai alapismeretek nyújtson, biztosítsa a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges alapvető tudást és lehetőséget adjon a mesterképzésbe történő átlépésre.
  • Végzettség: BA (Bachelor of Arts) vagy BSc (Bachelor of Science), a szaktól függően.
  1. Mesterképzés (Master, MA/MSc)
  • Időtartama: 1-2 év (60-120 ECTS kredit).
  • Célja, hogy mélyebb, specializált szakmai ismeretek adjon át, fejlessze a kutatási készségeket és az önálló problémamegoldó képességeket, továbblépési lehetőséget biztosítson a doktori képzésbe.
  • Végzettség: MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science).
  1. Doktori képzés (Doctorate, PhD/DLA)
  • Időtartama: 3-4 év (minimum 180 ECTS kredit).
  • Célja, hogy felkészítsen a kutatói, oktatói vagy művészeti pályára, segítse új tudományos eredmények létrehozását önálló kutatómunka révén és biztosítsa a tudományos közösségben való részvételre való alkalmasságot.
  • Végzettség: PhD (Doctor of Philosophy) vagy DLA (Doctor of Liberal Arts, művészeti doktorátus).

A bolognai rendszer az európai felsőoktatás forradalmát hozta el. (Fotó: 123rf)

Az alap- és a mesterképzés egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként folyhat. A felsőoktatási intézmények – a fentiek mellett – felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést is folytathatnak, valamint az élethosszig tartó tanulás keretében felnőttképzést is szervezhetnek.

Egyéb kiegészítő elemek

A rendszer egyéb elemeket is tartalmaz, amik például az európai szintű átjárhatóságot biztosítják (ECTS kreditrendszer). Itt az egyes képzési szintek és tantárgyak teljesítménye kreditekben mérhető (1 év = 60 kredit).

A Diploma Supplement (Oklevélmelléklet) pedig egy, az oklevélhez mellékelt dokumentum, amely részletezi az elvégzett tanulmányokat és megszerzett kompetenciákat, teszi ezt nemzetközileg is elismert formátumban.

A rendszer mindemellett támogatja a hallgatói mobilitást (pl. Erasmus+ program keretében), hogy más egyetemeken, akár más országokban is folytathass tanulmányokat.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a bolognai reformok révén egy új, rugalmas és globálisan elismert felsőoktatási rendszer jött létre.

A Miskolci Egyetem logisztikai képzése négy évtizede az élvonalban

Több mint négy évtizede az élvonalban

1984-ben, Magyarországon elsőként a Miskolci Egyetemen indult el a logisztika oktatása és kutatása. Ennek a mérföldkőnek a negyvenéves jubileuma alkalmából 2024. április 22-24. között rendezték meg a Central European Conference on Logistics 2024 (CECOL2024) konferenciát a lillafüredi Hotel Palotában, ahova a logisztikai szakterület hazai- és nemzetközileg elismert szakemberei kaptak meghívást.

Az esemény egyik kiemelkedő pillanata Illés Béla professor emeritus 70. születésnapjának megünneplése volt, amit egy gálavacsora keretében tartottak. Az ünnepelt hangsúlyozta, hogy az intézet fennállásának és sikerének fontos részei a hazai és nemzetközi intézményekkel, valamint iparvállalatokkal fennálló aktív kapcsolatok, valamint az ipari igényeknek való folyamatos megfelelés.

Az esemény főszponzora, az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. volt, aki kiemelkedő jelentőségű stratégiai együttműködési megállapodást is kötött az egyetem logisztikai szakterületével.

Új lehetőségek a jövőben

A jövőbe tekintve Tamás Péter intézetigazgató kiemelte, hogy a terület egyre dinamikusabban fejlődik, így az ipari igények kielégítése érdekében új nemzetközi képzések indítását, valamint új laborok létrehozását tervezik az elkövetkező egy évben.

Új fokozatra kapcsolt a logisztikai mérnök képzés

A logisztikai mérnök képzés 2014-ben indult el a Miskolci Egyetemen, és azóta is töretlen sikerrel működik. Ebben az évben közel 150 hallgató kezdte meg tanulmányait, és először indult el a képzés angol nyelven is. Emellett a Miskolci Egyetem és a Kirgiz Állami Műszaki Egyetemmel közösen kidolgozott double degree programjának akkreditációs folyamata is lezárult, ami nemzetközi szinten is új lendületet adhat a képzés fejlődésének.

Egy évtizede a logisztikában – így emlékszik vissza a kezdetekre egy végzett hallgató

2014. szeptember 5-én, reggel 08:00-kor Műszaki ábrázolás alapjai előadással indult meg a logisztikai mérnöki BSc képzés a Miskolci Egyetemen – emlékszik vissza Erdei László, a Miskolci Egyetem végzett hallgatója.

„A csoportban 24-en voltunk, már az első hetekben sikerült megismerni egymást, majd az évek alatt nagyon jó közösséget kovácsolt belőlünk az egyetem, ahol a vizsgák és a zárthelyik kihívásait együttes erővel sikerült abszolválni. A 7 féléves képzés során – a tanórákon kívül – számos multinacionális vállalatnál volt lehetőségünk céglátogatásokon, workshopokon, valamint szakmai konferenciákon részt venni.”

Doktori tanulmányok és kutatási tapasztalatok

László számára egyértelmű volt, hogy az alapképzés után a mesterképzést is a logisztika területén folytatja, amelyet duális képzési formában a Bay Zoltán Kutatóintézet miskolctapolcai telephelyén végzett el.

„A kutatói életpálya magával ragadott, több hazai és nemzetközi projektbe vontak be és a kollégák nagyon inspiráló, valamint támogató környezetet biztosítottak a szakmai fejlődéshez. A mesterképzés alatt több TDK-kutatást, szakmai versenyre való pályázatírást és OTDK-n való részvételt magam mögött tudva vágtam bele a PhD tanulmányokba a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetében. Elkezdtem a saját kutatási témámat, bekapcsolódtam az itteni kutatásokba, az óratartás mellett tananyagok fejlesztésében és szakmai pályázatokban is részt vehettem. A doktori képzés mellett párhuzamosan, három évig félállásban a Bay Zoltán kutatóintézetben dolgoztam, mint kutató. Jelenleg doktorvárományos státuszban vagyok. Ha visszagondolok az elmúlt tíz évre, nagyon rövid időnek tűnik, de rengeteg élménnyel, szakmai tapasztalattal és kapcsolattal sikerült gazdagodnom.”

Már nem kell nyelvvizsga a diplomához – Ezek a változtatás főbb pontjai

A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett. A változtatás révén a felsőoktatási intézmények dönthetik el, hogy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt szabnak meg.

A tantervben meghatározhatnak idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést. Egyben gondoskodniuk kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Megkapja a nyelvvizsga-mentességet az is, aki már záróvizsgát tett

Az új szabályokat az idei tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.

[kiemelt] A nyelvvizsga-mentességet azonban a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.[/kiemelt]

A változtatás révén a felsőoktatási intézmények dönthetik el, hogy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt szabnak meg. (Fotó: 123rf)

A dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében már mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

A doktori megkezdéséhez sem kell

[kiemelt]A törvénymódosítás értelmében megszűnik a doktori képzés megkezdéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmény is, melynek helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül.[/kiemelt]

Továbbá az eddigi szabályokhoz képest, amelyek a két idegen nyelv tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a felsőoktatási intézmény maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban.

A felsőoktatási törvény számos más ponton is módosul, amit egy külön cikkben gyűjtöttünk össze. Eszerint például úgynevezett mikrotanúsítványt állíthatnak ki a felsőoktatási intézmények bármely tantárgy, kurzus, modul elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására (beleértve a tárgyleírás, tematika feltüntetését is). Továbbá új egyeteme is lesz az országnak, és megszűnik a 70 éves korhatár az oktatók és kutatók foglalkoztatására a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekben.

Diploma nyelvvizsga nélkül – Hamarosan megszavazhatja az Országgyűlés a végleges mentességet

A november 21-ével kezdődő héten tartja a zárószavazást az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosításáról, amelynek egyik fontos elemeként megszűnik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény – derül ki az Országgyűlés honlapján olvasható parlamenti üléstervből.

A nyelvvizsga-követelmény eltörlésének kormányzati szándékáról már nyáron említést tett Csák János kulturális és innovációs miniszter. Akkor a tárcavezető azt közölte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségit. Annak eldöntését azonban a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusz nyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.

Az EU-ban másutt nincs ilyen előírás

A felsőoktatási törvény módosításáról szóló múlt heti parlamenti vitában György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: a törvényjavaslat „régóta húzódó problémát kezel” a nyelvvizsga-követelmények rendezésével.

[kiemelt]„A diplomához kötött kötelező nyelvvizsga ugyanis egyedi magyar szabályozás volt, máshol nincsen hasonló az Európai Unióban”[/kiemelt]

– jegyezte meg.

Kiemelte: az új szabályozás értelmében a felsőoktatási intézmények dönthetnek majd a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról. Hangsúlyozta: nem kétséges, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő „mechanikus hozzákötése” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Feleletválasztós angol nyelvtani teszt (Fotó: 123rf)

A törvényjavaslatban olvasható indoklás szerint „a nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, ezért célszerű, ha a – munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása”.

A doktori megkezdéséhez sem lesz szükség nyelvvizsgára

A törvénymódosítás értelmében megszűnik a doktori képzés megkezdéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmény is, amelynek helyébe a „doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül”. Továbbá az eddigi szabályokhoz képest, amelyek „a két idegen nyelv tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a felsőoktatási intézmény maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban”.

A 2021 augusztusa után végzettek is megkapják diplomájukat nyelvvizsga nélkül

Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézményeknek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítsék idegen nyelvi képzéssel.

[kiemelt]A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat[/kiemelt]

– ismertette az államtitkár.

A Covid miatt már volt nyelvvizsga-amnesztia

A György László által említett dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020-ban, illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Az államtitkár a parlamenti vitában megjegyezte, hogy a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki. A KSH 2020/21-es tanévre vonatkozó adataiból kiderül, hogy 2020 decemberéig több mint 123 ezer ex-hallgató volt jogosult az amnesztia keretében a diploma megszerzésére.

Nemrég még arról volt szó, hogy egyetemre sem mehet az, akinek nincs nyelvvizsgája

Pár éve még a kormányzat másként kívánta kezelni a nyelvvizsga kérdést. Eredetileg egy jogszabály azt írta volna elő, hogy 2020 szeptemberétől csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni az egyetemekre. Ezt a rendeletet azonban 2019 őszén visszavonta a kormányzat.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) idén távozó jelenlegi elnöke, Murai László kétszer kétéves elnöki ciklusának egyik jelentősebb eredménye között sorolta fel a jogszabály visszavonását a HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell. „Ha hatályban maradt volna a rendelet, akkor nagyjából a felvételizők 30 százalékának nem lett volna lehetősége jelentkeznie a felsőoktatásba” – mondta a sajtófőnök az UNIside.hu-nak pár hete.

Új egyeteme is lesz az országnak   

A felsőoktatási törvény módosítása nem csak a nyelvvizsga-követelmény kérdését érinti. Már korábban írtunk arról, hogy a budapesti Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként működik majd tovább. Új neve Gábor Dénes Egyetem lesz.

A nyelvtanulással, nyelvvizsgával kapcsolatosan az alábbi cikkeinket is elolvashatjátok:

Nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi? Melyiket válaszd?

Nyelvtanulás újratöltve: Angolosok, németesek, ezt ne hagyjátok ki!

Nem mindenhol kötelező, mégse játssz megúszásra: tanulj nyelveket!

Tanulj nyelvet az egyetemen!

4 milliárd, közel 2200 pályázarta – rekordot döntött az Új Nemzeti Kiválóság Program

A hat évvel ezelőtt indult program több, kutatási, doktori, posztdoktori témakörben kiírt ösztöndíj pályázatokat foglal magában. A fogadó intézmények nyertes pályázóik ösztöndíjösszege 40 százalékának megfelelő kutatás-működési támogatásban részesülnek.

A 2022/23-as tanévben összesen hat pályázatot hirdettek meg:

  • A Felsőoktatási Alapképzés Hallgatói Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja az alapképzésben részt vevő, tehetséges hallgatók kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása.
  • A Felsőoktatási Mesterképzés Hallgatói Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja a mester- (osztatlan) képzésben részt vevő, tehetséges hallgatók kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása.
  • A Felsőoktatási Doktori Hallgatói Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja a kiemelkedő tudományos és művészi eredményeket felmutató, doktori képzésben részt vevő hallgatók, doktorjelöltek kutatási és alkotó tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása.
  • A „Tudománnyal fel!” Felsőoktatási Doktorvárományosi és Posztdoktori Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja a kiemelkedő tudományos és művészi eredményeket felmutató fiatal kutatók, predoktorok és doktorjelöltekdoktorvárományosok és posztdoktorok kutatási és alkotó tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye magas színvonalú, figyelemre méltó publikáció, egyéb – az adott tudományágban releváns – tudományos, műszaki vagy művészi alkotás, valamint doktorvárományosok esetén a doktori disszertáció (PhD, DLA) megírása.
  • A Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja a kiemelkedő tudományos és művészi kutatási eredményeket felmutató, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesülő oktatók, kutatók támogatása.
  • A „Tehetséggel fel!” Felsőoktatást Megkezdő Kutatói Ösztöndíj Pályázat célja a középiskolai tanulmányaikat sikeresen befejező, a középiskolai tudományos tanulmányi versenyen eredményesen teljesítő, alapképzésre, osztatlan mesterképzésre jelentkező, elsőéves tehetséges hallgatók kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása, valamint a tanulmányi kötelezettségen túlmutató kutatói tevékenység támogatása.

Az első négy pályázat elektronikus benyújtásának határideje 2022. június 2-a volt, a ‘Bolyai+’-é június 30-a, a “Tehetségre fel!”-é június 23. A korábbi  járványügyi helyzetre való tekintettel a pályázatok benyújtására kizárólag elektronikus úton volt lehetőség.

A pályázatokat júliusban értékelték. A döntés augusztus 24-én született meg, melynek értelmében a négymilliárd forintnyi keretösszegből 2192 pályázat kapott kedvező elbírálást.

Az idei tanév felhívásaira majdnem 4000 pályázat érkezett, amelyeknek 56 százaléka nyert ösztöndíjat, ez 17 százalékkal több az előző évhez képest.

Ez év szeptember 1-jén a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményt adott ki, melyben György Lászlót, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt idézték, aki kiemelte, a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Kelet-Közép Európa tudásközpontja legyen és, minél több fiatal válassza a kutatói pályát, munkájukból pedig világszínvonalú tudományos eredmények, új megoldások, eljárások, innovációk jöjjenek létre, amelyek jelentős gazdasági és társadalmi haszonnal bírnak. Ezt segíti az Új Nemzeti Kiválóság Program is.

forrás: unkp.gov.hu

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Megyesi Judit

Szerzői jogok

A honlapon megjelent tartalmak, így cikkek, fotó- és videó alkotások, valamint egyéb szerzői művek csak a kiadó írásbeli engedélyével többszörözhetőek, közvetíthetőek, vagy tehetőek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A fentiek tiltó nyilatkozatnak minősülnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu