Ahogyan az Uniside.hu portál is több cikkben beszámolt róla, alaposan átalakul a felvételi pontszámítás. Ugyan a kalkuláció 2024-ben is az alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén is 500 pontos rendszerben történik, a számítási metódus kapcsán nagyobb beleszólást kapnak a felsőoktatási intézmények is. Az azonban nem változik, hogy továbbra is hat helyre adhatod be a jelentkezésedet felvételizéskor.

A pontok három nagy területen gyűjthetők, a 200 érettségi pont és 200 tanulmányi pont mellett maximum 100 úgynevezett intézményi pontot vihetnek a felvételizők. Ugyanakkor az intézmények dönthetnek arról, hogy felállítanak-e minimumponthatárt, amely alatt nem vesznek fel jelentkezőket vagy sem.

A teljes pontszám két módon állhat össze: 200 tanulmányi + 200 érettségi + 100 intézményi pont; vagy az érettségi pont duplán számítva, 2×200 pont + 100 intézményi pont.

A jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok. A lényeg, hogy az új rendszer bevezetésével az egyetemek „jobban, célzottabban, rugalmasabban” alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat.

Képbe kerülnél az új pontszámítási módszerekkel?

Nézd meg ezt a posztot!

Illetve olvasd el ezt a cikket!

Így változik a felvételi pontszámítás 2024-től

Nézzük a részleteket.

A pontszámítás során mi minősülhet intézményi pontnak?

Az intézmények tehát maguk dönthetnek arról, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda. Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat – mutatott rá Varga-Bajusz Veronika. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat – annak idejétől és tartalmától függően – 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet, „ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető”, olvasható az MTI közleményben.

Egy kis háttér: miért újították meg a felvételi rendszert?
A felvételi rendszert az elmúlt években azzal a céllal újították meg, hogy „a magyar gazdaság és a térség igényeire nyitott, arra reagálni képes egyetemeink legyenek”. A rugalmasabb felvételit két lépésben alakították ki, a változások egy része így már az idei eljárásban hatályba lépett. Az idei felvételin már az egyetemek dönthettek arról, hogy mely képzéseken kérnek emelt vagy középszintű érettségit, illetve milyen minimumpontszámot várnak el. Az elmúlt időszak 33 százalékos sikeres felvételi növekedési eredményei azt bizonyítják, hogy a megújult rendszer eredményes. A 2023-ban a medián pontszám 6 ponttal emelkedett a megelőző évihez képest, vagyis a fiatalok jobb teljesítménnyel kerültek be a felsőoktatásba.

Hogyan oszlik meg az 500 maximum pont?

Továbbra is 500 lesz a maximális pontszám, amit összegyűjthetsz a középiskolai évek során. Kisebb súllyal esnek majd latba azonban a tanulmányi eredményeid: míg eddig 200 pontot számítottak, 2024-től már csak 100-at fognak. Ezzel szemben az érettségi eredményeid 200 pont helyett 300-at fognak érni.
Ahogy említettük, a 100 többletpontról a felsőoktatási intézmények 2024-től maguk dönthetnek. Ezt “akár szóbeli vizsgán, akár sport, művészeti vagy bármilyen más társadalmi tevékenység alapján ítéli oda a hallgatónak” – fogalmazott korábban Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A nyelvvizsga kelleni fog?

Jelentős változás azonban, hogy a felsőoktatási intézmények ettől kezdve maguk dönthetik majd el, hogy ragaszkodnak-e a nyelvvizsgához. “A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat! A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen nyelvi ismeretekkel.” – írta Facebook-posztjában Csák János.

Mindezek mellett eltörlik a kötelező alsó ponthatárt, az egyetemek arról is maguk dönthetnek majd.
Az intézkedésekkel azt a célt próbálják szolgálni, hogy később versenyképesebbek legyetek a munkaerőpiacon. Hiszen, annak köszönhetően, hogy a kiválasztásotok pontosabbá válik, nagyobb eséllyel olyan szakra nyertek felvételt, melyet megfelelő időn belül el tudtok végezni, nem fogtok csúszni, és az elhelyezkedésetek is könnyebb lesz, ami nagyon fontos szempont.

Olvasd el ezeket a cikkeinket is a pontszámítás kapcsán:

Változások a felvételi pontszámításban

Intézményi pontok: nagyobb mozgásteret kapnak az egyetemek

Uniside.hu tipp: További részleteket az egyetemek honlapján találhatsz képzésekre lebontva, valamint több intézmény megkönnyíti a számításaidat online kalkulátorok segítségével.