Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, erősségeinek, miben emelkedik ki az itteni képzés a többi hasonlóhoz képest?

Az ELTE BTK Magyarország legrégebbi egyetemi kara, közel 400 éve működik folyamatosan. Itt az országban – és sok tekintetben a közép-európai régióban – a legszélesebb választékot kínáljuk a képzések tekintetében. Közel nyolcvan nyelvet oktatunk, amivel másodikak vagyunk a világon, emellett a bölcsészettudományok teljes palettáját kínáljuk alap-, mesterszakon és doktori képzésben. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az oktatói és hallgatói kiválóságban továbbra is az élen álljunk. Fontos célkitűzésünk, hogy karunk képzési szerkezetében kiemelt szerepet kapjon a magas színvonalú mester- és doktori képzés, bővüljenek az inter- és multidiszciplináris programok, az idegen nyelven is hozzáférhető, valamint az élvonalbeli külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított közös képzéseink kínálata. Fontos jellemzőnk, hogy minden tanszékünk nemzetközileg is beágyazott tudományos műhely, és ezeknek a tudományos kutatásoknak az eredményei folyamatosan beépülnek az oktatásba. Oktatóink nemcsak kiváló tanárok, hanem komoly tudományos kutatók is. Emellett továbbra is karunk az ország legnagyobb és legfontosabb tanárképző intézménye.

Hogyan tartják szem előtt a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív megközelítéseket?

Az innováció és a gyakorlatorientáltság a bölcsészettudományokat sem kerülheti el, különös figyelmet fordítunk arra, hogy az innováció ténylegesen megjelenjen az oktatásunkban és a kutatásunkban. 2020 ősze óta részt veszünk a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) munkájában több kutatócsoporttal, valamint karunkon működik a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és a Digitális Bölcsészet Tanszék is. Számos olyan szakterületünk van, ahol az innovatív megközelítés, a gyakorlati képzés, a „klasszikus” bölcsészettől kissé eltérő eszközök, műszerek használata mindennapos, ilyenek például a régészet, a média és kommunikáció, az információtudomány vagy a nyelvészet. Évek óta rendezünk Bölcsész Ideathlont, ami kimondottan a hallgatóink innovációs ötleteinek magvalósítását segíti elő.

Milyen fejlesztések valósultak meg a közelmúltban vagy vannak tervben?

Karunk folyamatosan törekszik az anyagi lehetőségekhez mérten fejlesztéseket megvalósítani mind oktatási, mind kutatási, mind  infrastrukturális területeken. Tervben van a következő évben egy nagyobb campusfejlesztés is, szeretnénk a parkoló autókat a kevésbé frekventált helyekre áttelepíteni, és a Trefort-kert központi részén több olyan felületet kialakítani, ahol a hallgatók és oktatók még jobban ki tudják használni és az adottságainkat.

Milyen perspektívát tudnak kínálni az ide érkezők számára, mit gondol ennek a képzési területnek a jövőjéről?

A bölcsészettudományban egy paradigmaváltás közepén vagyunk, legalábbis a karunkon mindenképpen. Amellett, hogy továbbra is a legteljesebb mértékben ki tudjuk szolgálni azok igényeit, akik a hagyományos bölcsész- vagy tanárképzést szeretnék választani, alternatívát is szeretnénk nyújtani azoknak, akik a tudományos vagy tanári pálya helyett a munkaerőpiacon akarnak elhelyezkedni. Egy olyan mesterképzést tervezünk indítani 2025 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Bank támogatásával és együttműködésével, ami a bölcsészkompetenciák, az erős idegen nyelvi készségek mellett nagyjából 50 százalékban olyan tanegységekből áll majd, amelyek a munkaerőpiaci igényeknek felelnek meg, legyenek azok alapvető pénzügyi, gazdasági ismeretek, vállalatismeret, kommunikáció, informatika vagy mesterséges intelligencia, és e képzésről folyamatosan egyeztetünk a vállalati partnereinkkel. Célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik erős idegennyelv-tudással büszkélkednek – ezt alapozza meg a közel 80 nyelvből álló portfóliónk –, jól kommunikálnak szóban, írásban, és ehhez jól ismerik az adott nyelvterület kultúráját, bölcsészként képesek kérdések feltevésére és problémák megoldására, emellett pedig komoly, nem bölcsészettudományi képzési blokkot is kaptak.

Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar?

A gyakorlatigényes szakjainkon, például a néprajzon vagy a régészeten kiterjedt kapcsolatrendszerünk van az ország szinte minden releváns intézményével, tanárszakos hallgatóink számára pedig az ELTE gyakorlóiskolái állnak rendelkezésre.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a fiatalokkal? Milyen arányban maradnak mester-, esetleg doktori képzésekre?

A karunk rendkívül befogadó, elfogadó, jó hangulatú közösség, és igyekszünk is sokat tenni azért, hogy minden diákunk jól érezze magát nálunk a tanulmányai ideje alatt. Mindezért nagyon sokat tesz a kari Hallgatói Önkormányzat is, ami véleményem szerint az ország legjobban működő hallgatói szervezete. Szakstruktúránk jellegzetessége miatt alapvetően a szakjaink túlnyomó része kis létszámú, így személyes kapcsolat alakulhat ki az oktatók és a tanulók között már  képzés kezdetétől fogva, és természetesen a nagyon népszerű, nagy létszámú szakjaink esetében is igyekszünk minél közelebbi kapcsolatot teremteni a tanárok és a diákok között. A mester és PhD-képzés tekintetében kijelenthető, hogy képzési területünkön országos szinten messze nálunk marad a legtöbb hallgató ezeken a programokon, és ezt a jövőben tovább szeretnénk erősíteni.

Hogyan segítik a gólyákat? Mire számítsanak az önök intézményében a kezdő egyetemisták? Mit javasol nekik?

A Hallgatói Önkormányzattal együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kezdő egyetemisták gyorsan be tudjanak illeszkedni, ebben a campustúráktól és orientációs rendezvényektől kezdve különböző tanulást segítő programokon át a kari pszichológusig számos szolgáltatást tudunk nyújtani. A felvett egyetemistáknak azt javaslom, menjenek el a gólyatáborunkba, ismerkedjenek meg a felsőéves hallgatótársaikkal, akik minden szükséges információ birtokában vannak, és könnyebbé tudják tenni az első heteket, hónapokat.

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket?

A karunkon végzettek szakterülettől függetlenül nagyon változatos helyeken dolgoznak. Akár cégekről, akár az állami szektorról van szó, a jó kommunikációs képesség, az erős nyelvtudás, a szövegértés és fogalmazás manapság nem mindig magától értetődő készség, a jó kérdésfelvetés, a problémaközpontú gondolkodás és a komoly diszciplináris szaktudás mind olyan erősség, amely karunk végzett hallgatói számára megkönnyíti az elhelyezkedést, gyakran már egyetemi tanulmányaik alatt.

Bartus Dávid

• Az ELTE BTK dékánja.
• 46 éves, 2 gyermek édesapja.
• 2003-ban régészetdiplomát szerzett az ELTE-n, előtte 1996–1998 között a KLTE-n történelem-ógörög szakra járt, majd 2001-ben a Barcelonai Egyetemen gazdaságtörténetet tanult.
• 2018 óta tanszékvezető egyetemi docens a ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéken, 2021-től az ELTE BTK dékánja.

Bartus Dávid