felvételi pontszámítás Archívum | Diplomátszerzek

Felvételi pontszámítás: nem is akkora ördöngösség!

Mivel a 2024-es felvételi eljárásban a felvételi pontszámítási rendszer jelentős változásokon ment keresztül, jogosan merül fel tehát a kérdés: hogyan is juthatok be egy egyetemre, főiskolára a jelenleg érvényes pontszámítási rendszerben?

A pontszámítás elemei grafikonos formában. (Forrás: Szegedi Tudományegyetem)

Felvételi pontszám összetétele

A maximálisan elérhető 500 pont a következőképpen oszlik meg: tanulmányi pontok – 200 pont, érettségi pontok – 200 pont, intézményi pontok – 100 pont. Nézzük meg ezeket közelebbről!

Tanulmányi pontok 

A tanulmányi pontok a középiskolai eredmények alapján kerülnek kiszámításra:

Középiskolai érettségi eredmények: A középiskolai érettségi bizonyítványban szereplő tantárgyak százalékos eredményeinek átlagából számított pontszám (maximum 100 pont).

Év végi osztályzatok: A középiskolai tanulmányok során – azok befejezéséig, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt – kapott osztályzatokból számolják.

Az alábbi öt tantárgyból:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott tantárgy a felsőoktatási intézmény által az adott szakon meghatározott tantárgyak közül.

Mindig annak a két évnek az osztályzatait kell figyelembe venni, amikor a jelentkező utoljára tanulta az adott tantárgyat: az osztályzatokat összeadják és az így kapott eredmény megszorozzák kettővel.

Érettségi pontok

Az érettségi pontok a sikeres érettségi vizsgák eredményei alapján kerülnek meghatározásra:

  • Középszintű érettségi: A középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada adja a pontszámot. Például egy 87%-os eredmény esetén 58 pontot kap a jelentkező. Itt találsz egy táblázatot, amely segít a számolásban.
  • Emelt szintű érettségi: Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

Alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak – azaz a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel -, akkor bármelyik kettő válaszható. Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor. Külön jelzik – (E) betűjellel vagy szöveggel –, ha a pontszámításhoz kötelező az emelt szintű érettségi. Egyes szakokon előfordulhat, hogy mindkét érettség vizsgatárgyból emelt szintű eredményre van szükség.

Fontos megjegyezni, hogy az egyetemek saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy melyik két érettségi tantárgy eredményét veszik figyelembe, és előírhatják, hogy az adott tantárgyakból milyen szintű érettségi szükséges.

A felsőoktatási szakképzéseknél az intézmények nem határozták meg külön a vizsgatárgyakat, ezért itt az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban szereplő eredmények közül a két legjobbat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.

Intézményi pontok

Az egyetemek saját döntésük alapján határozzák meg, hogy mely tényezőkért adnak többletpontokat, és hogy ezek milyen mértékben befolyásolják a felvételi pontszámot. Csak olyan jogcímen kapható intézményi pont, amelyet az intézmények a meghirdetett képzések oldalain közzétettek.

Az intézményi pontok a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat jelentik, amelyek leggyakrabban a következő tényezők alapján adhatók:

  • emelt szintű érettségi vizsga,
  • tanulmányi és művészeti versenyek,
  • nyelvtudás,
  • esélyegyenlőség,
  • munkatapasztalat, önkéntes tevékenység,
  • nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
  • felvételi vizsga,
  • kompetenciateszt,
  • sporteredmények,
  • szakképesítés,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.

Hatalmas tömeg volt az Educatio Kiállításon. Ott voltál?

Az Educatio Szakkiállítás azért jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni az egyes szereplőket: a hazai – és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket és vállalatokat az érdeklődőkkel: a diákokkal, oktatókkal és szülőkkel. Az érdeklődők szinte az összes felsőoktatási intézménnyel meg tudtak ismerkedni személyesen. 45 hazai felsőoktatási intézmény mutatkozott be és 33 külföldi továbbtanulási irány. Ezen kívül szakképzések, felnőttképzések, továbbképzések, nyelvtanulási lehetőségek, nyári táborok, munkalehetőségek és szakmai gyakorlatok is. Az UNIside is kint volt.

Főszerkesztőnk, Pintér Lívia nyilatkozott a Hír TV Radar című műsorának arról, miért különösen fontos ma a tudatosság és tájékozottság a felsőoktatásba készülőknek és továbbtanulóknak. Ebben segít az UNI2024 in&out kiadvány egyetemi rangsora is.

Ott volt az UNIside csapata is!

Találkoztál velünk? Friss kiadványunkkal, az UNI2024 in&out kiadvány egyetemi rangsorával is készültünk a kiállításra. A kiadvány a megújult felsőoktatási rendszert mutatja be, interjúkat és elemzéseket hoz, hogy rávilágítson a diploma értékére, valamint összesítve és képzési területekre lebontva is megtalálhatod benne az egyetemek rangsorát. Ha nem jártál a standunkon, ne aggódj, a kiadványt meg is rendelheted! Azok között pedig, akik január 20-ig feliratkoznak hírlevelünkre, EFOTT-jegyeket sorsolunk ki! A kiállításon már sokan csatlakoztak hozzánk.

Friss kiadványunk az Educatio Szakkiállításon. (Fotó: UNIside)

„Igazi kampuszélmény” az Educatio

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára úgy jellemezte az Educatio Szakkiállítást, hogy az igazi kampuszélmény a fiatalok számára. Az egyetem a jövő garanciája, ma egy magyar diplomás az oklevél megszerzését követően azonnal, mindössze 42 nap alatt munkához jut. Sőt műszaki, mérnöki vagy informatikai területen akár két hét alatt el tudnak helyezkedni a fiatalok – tette hozzá, megjegyezve: a diploma megléte 1,7-szeres – egyes szakterületeken ennél is magasabb – bérszorzót jelent a pályakezdők számára. Az államtitkár úgy fogalmazott: megéri ma magyar egyetemistának lenni, mert a megújult felsőoktatás „dinamikus és jó irányba megy.” – közölte az MTI.

Az UNIside azt is megkérdezte Hankó Balázstól, hogy mi alapján döntene a továbbtanulásról, ha 18 éves lenne. Az államtitkár mindenképpen kilátogatna az Educatio Kiállításra, nyilatkozta. Nézd meg videónkat a beszélgetésről, és arról, milyen hangulat volt a háromnapos eseményen!

Egyre több továbbtanuló, átalakult felvételi rendszer. Mire számíthatsz?

Átalakult a felvételi rendszer is, sokkal rugalmasabb lett a korábbiaknál és nagyobb szabadságot ad az egyetemeknek, és többen járhatnak egyetemre. A programban Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy aki a jelentkezés mellett dönt, annak a jelentkezési határidő mellett figyelnie kell többek között arra, hogy a kiválasztott képzésre közép- vagy emelt szintű érettségi a belépő, és mennyi a minimum bekerülési ponthatár.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárás nyitottabbá vált, bővültek a pontszámítás lehetőségei. A többletpontokat intézményi pontok váltották föl, de minimum ponthatárt a felsőoktatási intézmények továbbra is meghatározatnak.

Az UNIside számára Vanó Renáta részletesen elmagyarázta, miért jelent előnyt az emelt szintű érettségi a felvételi pontszámítás során. Nézd meg videónkat, mert rengeteg hasznos információt megtudhatsz a témáról!