SZTE-TTIK Archívum | Diplomátszerzek

SZTE TTIK: Az itt szerzett tudásból a jövőben is meg lehet élni

Horváth Dezsővel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának (SZTE TTIK) dékánjával készült teljes interjú az UNI 2022 első számában jelent meg.

 

Mit tart az SZTE TTIK legfontosabb jellemzőinek, amelyek vonzók lehetnek a fiatalok számára?

[kiemelt]Az elmúlt évek folyamatai egyértelműen rámutattak arra, hogy a karunkon megszerezhető tudásra nagyon nagy szükség lesz. A technológiai fejlődés az informatika, a műszaki és a természettudományos területek iránti igényt erősíti.[/kiemelt]

A járvány a természettudományok fontosságára irányítja rá a figyelmet. Az is egyértelműen látszik továbbá, hogy azon – biológiát, fizikát, kémiát, matematikát, földrajzot – oktató pedagógusok iránt is megnő a kereslet, akik az előbbi pályára készítik fel a diákokat. Az informatikus-, a mérnök- és az orvosképzés az általános iskolában kezdődik. Úgy gondolom tehát, hogy olyan tudást szerezhetnek a hozzánk érkező diákok, amelyből a jövőben meg is tudnak élni, emellett azt érezhetik, hogy hasznos feladatokat látnak el a munkájukkal. 

 

„A nálunk diplomát szerzők elhelyezkedési lehetőségei kiválók.” (Fotó: SZTE)

 

Mely területek azok, amelyeken az SZTE TTIK kiemelkedő teljesítményt nyújt?

Az SZTE TTIK előkelő helyen szerepel a rangsorokban. Mindig el szoktam mondani, hogy nálunk a hozzáadott érték magas. A kémia- és biológiaképzésünk vetekszik, vagy jobb, mint versenytársainknál. Szegeden működik például a Biológiai Kutatóközpont és az ELI Lézerközpont. De mind a hat természettudományi intézetünknek (a matematikának, a fizikának, az informatikának, a kémiának és a földrajz, földtudományi szaknak) jó a nemzetközi kapcsolatrendszere is.

[kiemelt]A nálunk diplomát szerzők elhelyezkedési lehetőségei kiválók. Örvendetes lehet még a hozzánk érkezők számára, hogy az informatika kivételével viszonylag kis létszámmal indítjuk el szakjainkat. Vagyis emberközpontú és hallgatóbarát légkör jellemzi az oktatást és az egyetemi képzést.[/kiemelt]

Kutatási hátterünk nagyon erős. Legalább akkora bevétele származik az egyetemnek ezen a területen, mint amennyit normatívaként kapunk. A diákokat pedig már nagyon hamar bevonjuk a fejlesztésekbe. Aktívan részt vehetnek ezekben a projektekben. 

 

Kiket tekintenek versenytársaiknak?

Az ELTE-t, a Debreceni Egyetemet és műszaki területen a BME-t. Versenytársak vagyunk, de nem ellenfelek. Hasonlóan gondolkodunk, a stratégiánkat rendszeresen egyeztetjük. 


Van olyan szak, amelyet kiemelne?

[kiemelt]A biológus szakunkon végzett Karikó Katalin, akinek a nevét a koronavírus elleni vakcina fejlesztéséhez kapcsolódóan az egész világ megismerte – ez egy igazi sikertörténet.[/kiemelt]

Kiemelném továbbá a kémia szakot. Nem elsősorban azért, mert a saját szakterületem, hanem a Lendület program miatt is. Ez a fiatal kutatókat támogatja abban, hogy saját kutatópályájukat megalapozzák. Ez egy nagy presztízsű program, a karunkon eddig kilencen nyertek el támogatást, közülük hatan kémikusok. Érdemes továbbá külön is említeni az SZTE Bolyai Intézetet. Itt Röst Gergely kutatócsapata már a pandémia előtt is a járványok terjedésének modellezésében ért el komoly eredményeket.

 

„A jövő fejlődési iránya egyértelműen az, hogy a piaci szereplőket bevonjuk az oktatásba.” (Fotó: SZTE)

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? 

Az informatika és műszaki képzésnél ez egy fontos eleme az oktatásnak. Van duális képzésre is példa az informatikai képzéseinken. Kooperatív képzést szintén lehet folytatni a környezetmérnök szakon. Továbbá hamarosan lesz előrelépés a biomérnök- és a vegyészmérnök-oktatásban, amelyeket a Mérnöki Karral közösen végzünk. Valamint az agrármérnöki területen is folynak egyeztetések.

[kiemelt]A jövő fejlődési iránya egyértelműen az, hogy a piaci szereplőket bevonjuk az oktatásba.[/kiemelt]

 

Miért alkalmazzák a munkaerőpiaci szereplők az önöknél végzett diákokat előszeretettel? 

Több visszajelzésünk van arról, hogy szívesen alkalmazzák a nálunk végzett diákokat.

[kiemelt]A szakterületeinken – bármelyik hazai képzőhelyen végzett is valaki – csak az nem tud elhelyezkedni, aki nem akar.[/kiemelt]

Jók az esélyeik ugyanis az országon belül, de akár külföldön is. A végzett doktoranduszaim fele például külföldön dolgozik.

Matek, fizika, föci, biosz a kedvenceid között? Az ELTE minden(ki)t visz!

Bekerülés az ELTE és más egyetemekre – összesített adatok

A természettudomány képzési területen jó bejutási esélyekre számíthattak az érdeklődők:

[kiemelt]a közel 1500 első helyes jelentkező 90 százaléka (körülbelül 1300 diák) bekerült a választott képzésre.[/kiemelt]

A területen természetesen a legkeresettebb intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-TTK) az összes első jelentkező több mint a felét vonzotta. Bár a területen belül ide volt a legnehezebb bekerülni, a felvett 600 hallgató így is a jelentkezők túlnyomó többségét (80 százalék) adta.

Nagy képzőhely még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-TTIK) 200 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-TTK) és a Debreceni Egyetem (DE-TTK) 100 fölötti első helyes jelentkezővel, akiket kivétel nélkül felvettek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME-TTK) közel 100-an jelentkeztek, és a bejutási arány itt is 90 százalék fölött volt.

A legnépszerűbb szakok – nem csak az ELTE-n

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a biológia majdnem 600 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a 90 százaléka került be a képzésre.
A második és harmadik legnépszerűbb szak fej fej mellett a matematika és a fizika 200 fölötti jelentkezőszámmal. A matematikaképzésekre szinte mindenkit (95 százalék) felvettek, míg fizikára némileg alacsonyabb (85 százalék) volt a bejutási arány.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ponthatárok

A biológia szakot 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg átlagosan 350 körüli ponthatárral, amelyben azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben az SZTE-TTIK-ra (285 ponttal), a legnehezebben pedig az ATE-re (434 ponttal) lehetett bekerülni.
A matematika és fizika szakokat 4 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, előbbit 330 körüli, míg utóbbit jelentősen magasabb, 360 fölötti átlagos ponthatárral. A ponthatárok az egyes intézmények között ezeken a szakokon is széles tartományban szóródtak. A legkönnyebben mindkét szakra az SZTE-TTIK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-TTK-ra (400, illetve 413 ponttal) lehetett bekerülni.

Tudományos képletek – illusztráció (Fotó: Pixabay)

Kiválóságok

A legmagasabb pontátlagokat (többletpontok nélkül) a területen az ATE, a BME-TTK és az ELTE-TTK felvett hallgatói hozták, és közülük kerültek ki legnagyobb arányban a legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségit szerzők is. Többletpontok tekintetében magasan az ATE tanulói emelkedtek ki, de jól teljesítettek az ELTE-TTK-sok is.

Nemzetköziség

Nemzetközi közeg szempontjából kitűnik a DE-TTK, ahol a diákok több mint harmada külföldi, illetve a PTE-TTK és a BME-TTK, ahol szintén jelentős (20 százalék körüli) arányban képeznek külföldieket. A BME-TTK és az ELTE-TTK hallgatóinak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenység – ELTE sokat idézett műhely

Az elmúlt 5 évben végzett kutatói tevékenységet vizsgálva a területen képzést hirdető intézmények közül a legjelentősebbek termelékenység szempontjából a BME-TTK, a DE-TTK és a PTE-TTK, a nemzetközi hatást (idézettséget) figyelembe véve pedig az ELTE-TTK. Aki esetleg tanári szak iránt érdeklődik a természettudományos területen, annak érdemes elolvasnia ezt a cikkünket.

Diplomaszerzés után

A hazai felsőoktatásban nagy hagyományokkal büszkélkednek a természettudományi szakok, az itt végzettek kiemelkedően jó eséllyel lépnek ki a munkaerőpiacra.
Azoknak a mintegy 70 százaléka, akik természettudományi karon végeztek, diplomát igénylő munkakörben dolgozhatnak.

Biológia BSc-végzettséggel felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben, az egészségügyi, élelmiszeripari, gyógyszeripari, mezőgazdasági és biotechnológiai vállalatok laboratóriumaiban, valamint természetvédelmi és környezetvédelmi intézményekben lehet elhelyezkedni, vagy pedagógusként dolgozni.

A matematika szakon végzettek az akadémiai pálya mellett a versenyszféra több területén is keresettek: bankok, befektetési alapok, biztosítók, gazdasági tanácsadással vagy adatbányászattal foglalkozó cégek is alkalmaznak matematikusokat. De kapósak a matematika szakot végzettek pedagógusként, informatikai területen vagy tudományos műhelyekben is.

A fizika BSc-diplomát szerzők az elektronika, az informatika, az anyagvizsgálat, a rendszerelemzés, az orvosi berendezések üzemeltetése és az ipar jó néhány területén sokféle feladat ellátására alkalmasak, ezért ipari, műszaki és gazdasági területen is elhelyezkedhetnek, vagy akár kutatóként, pedagógusként is keresettek.

Mesterképzések, nem csak az ELTE-n

Sokan tanulnak tovább mesterszakon: a matematika szakot végzetteknek a 67, a fizikán végzetteknek a 76, a biológia szakos hallgatóknak pedig a 71 százaléka ment tovább egy korábbi felmérés szerint mesterszakra. Akik sikerrel elvégezték valamelyik természettudományi alapképzést, 19-féle mesterképzés közül választhatnak, lásd lejjebb.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Sokan tanulnak tovább mesterszakon. (Fotó: UNI)

Ezek a mesterképzések az alábbiak:

  • alkalmazott matematikus szak
  • anyagtudomány szak
  • biológus szak
  • biotechnológia szak
  • csillagász szak
  • fizikus szak
  • földtudomány szak
  • geofizikus szak
  • geográfus szak
  • geoinformatika szak
  • geológus szak
  • hidrobiológus szak
  • környezettudomány szak
  • matematikus szak
  • meteorológus szak
  • molekuláris biológia szak
  • számítógépes és kognitív idegtudomány szak
  • térképész szak
  • vegyész szak