A biohulladékok gyűjtése 2024-ben nagyjából 460 ezer embert érint

Első körben országszerte 14 településen, Budapest XI. és XXI. kerületében, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Kecskeméten, Cegléden, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagykanizsán, Tatabányán, Kaposváron, Gyulán, valamint Békés város társasházi övezeteiben lesz lehetőség a szolgáltatást igénybe venni, önkéntes jelleggel.
A januártól induló rendszert a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik.
A programban résztvevők lakásonként egy-egy szag- és kifolyásmentes, gumigyűrűvel záródó 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát. Ezeket a megszokott módon, a meghatározott napokon kell a ház elé kihúzni.
A házhoz menő gyűjtés 2024-ben 460 ezer embert érint. A megfelelő elkülönített gyűjtés érdekében a MOHU 188.000 darab 5 literes gyűjtőedényt és 14.524 darab 120 literes kukát biztosít az érintetteknek.

Biogáz és komposzt lesz a biohulladékokból

A barna kukákból összegyűjtött hulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, a megfelelően gyűjtött biohulladékok segítségével villamos energiát és hőt állítanak elő. A biogázüzem technológiai maradéka magas tápanyagtartalma miatt kiváló komposztanyag a mezőgazdaság számára, így több lépésben is hozzájárul a körforgásos gazdaság kiépítéséhez és a környezetvédelemhez. Az üzemek jellemzően a kiválasztott települések környékén helyezkednek el, hogy ne kelljen messzire szállítani a hulladékot.

Uniós előírások és nemzetközi tapasztalatok

Éves szinten a MOHU 14 ezer tonna visszagyűjtött biohulladékra számít. Jelenleg azt látják, hogy a hazai települési hulladéknak a 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki. A társaság közleményében úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége és minősége a házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább. A cél, hogy 2025 végére már 1,5-2 millió főt érintsen a biohulladék begyűjtése hazánkban.
Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be. Ennek értelmében 2024-től kötelező a tagállamok számára a biohulladék elkülönített gyűjtése, 2035-ig pedig a települési hulladék közel kétharmadát újra fel kell dolgozni.

A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak. amibe minden olyan szerves hulladék elhelyezhető, ami a konyhában keletkezett. (Fotó: kaposvarmost.hu)

Mi kerüljön a barna kukába?

A szelektív biohulladék-gyűjtőbe minden olyan szerves hulladék elhelyezhető, ami a konyhában keletkezett:
– gyümölcs- és zöldségmaradékok
– ételmaradék
– pékáru
– tejtermékek
– kávézacc
– teafű (filter nélkül)
– tojáshéj
– feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények

A porzsák és a pelenka nem ide való

A barna kukába nem szabad beledobni a csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát, és cigarettacsikket. Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket is.
A bedobható és nem bedobható hulladékok listáját a MOHU weboldalán is megtalálod.

A túlfogyasztás világméretű probléma

A múlt évben augusztus 2. volt a túlfogyasztás napja, vagyis ez volt az a nap, ameddig elhasználtuk a Föld egy éves készletét. Magyarországon ennél is aggasztóbb a helyzet, ugyanis már május 30-án kimerítettük az éves keretet.
Ahhoz, hogy ezen javítani tudjunk, az angol refuse, reduce, reuse, recycle, rot szavak alapján 5R-nek hívott szemléletre van szükség:

• utasítsd el a felesleges vásárlást
• csökkentsd az erőforrások felhasználását, például tartósabb és környezetbarátabb anyagok használatával
• használd fel újra a már meglévő tárgyaidat, gondolkodj a régiek javításában
• hasznosítsd újra a hulladékot
• komposztáld a szerves anyagokat