1,
Többen egy nagyobb lakásban jó dolog, de vigyázzatok a rezsivel!

Viszonylag tágas helyért sem kell sokat fizetni, ha megkötöd azt a nagy kompromisszumot, hogy barátaiddal, barátnőiddel közösen béreltek egy nagyobb lakást, ha albérletekhez kerestek társakat.

Akár úgy, hogy ketten összefogtok és egy megbízható, rendes harmadik, negyedik szobatársat kerestek a neten vagy ismeretségi körben. Miért? Mert egy önálló egy szobás lakást ma a fővárosban 100 ezer forint plusz rezsi alatt nemigen találsz, és 70-80 ezer alatt vidéki nagyvárosban sem.

Ennek duplájáért azonban 2+2 félszobás lakás is könnyen akad. Ha ketten összeálltok, akkor tehát lesz egy-egy nagy szobátok, ha pedig a két kisebb szobát darabonként 40-50 ezerért kiadjátok, a ti költségetek feleződik és a rezsi sem kétfelé, hanem négy részre oszlik.

Azért arra most nagyon figyeljetek, hogy a rezsicsökkentett gázmennyiségben (évi 1729 köbméter) benne maradjon a lakás, ez októberben 100, novemberben 200, decemberben 300 köbméter körüli havi fogyasztást jelent, ha egyedi gázórátok van.

Távfűtés esetén viszont nincs ilyen gond – legalábbis egyelőre.

2,
Ne csak az iskola közelében keress!

Az ország más szegletéből, vagy épp külföldről érkezve Budapestre – vagy valamelyik másik egyetemvárosba – hajlamosak a diákok a kényelmet választani és az egyetemtől mindössze pár lépésre lakást keresni. A jellemzően belvárosi, vagy ahhoz közeli felsőoktatási intézmények közelében azonban eleve ritka a jó albérlet (legfeljebb „kihalásos alapon”, felsőbb évesektől csuroghat le) ilyen.

Sőt, ha akad is efféle, akkor piszkosul drága! Persze nem kell a sulitól egy órányira költözni, de gondold végig, hogy például egy metró, villamos, vagy buszsávos buszvonal közelében lévő intézménytől közösségi járművel mi esik legfeljebb 20-30 percnyire.

Fontos, hogy hétköznap, csúcsforgalomban mérd az időt! Továbbá nem a távolság, hanem az időszükséglet a lényeg, így például HÉV vagy elővárosi vonat metén is keresgélhetsz, ha amúgy nem kell átszállnod, vagy legfeljebb egyszer.

Legtöbbször azonban még átszállás nélkül is garantálható, hogy 30-50 százalékkal olcsóbban találsz albérletet kissé távolabb a nyüzsgéstől. Persze nagyon figyelj a környékre, az adott ház lakóira, mert a nagyon olcsó bérlakásnak is megvannak a maga hátrányai, sőt, veszélyei is!

3,
Fizess többet a lakbérre, de spórolj még többet a rezsin!

Tízből kilenc bérlő – eddig legalábbis – kizárólag a havi bérleti díjat, esetleg még a kaució mértékét vette figyelembe, amikor lakást keresett. Ez a hozzáállás lassan változik, ahogy drágulnak a közüzemi díjak, ugyanakkor még mindig kevés fiatalnak esett le:

lehet, hogy egy új vagy újszerű lakás havi díja 10-20 ezer forinttal magasabb, ám egy modern otthon rezsiköltsége akár a harmada(!) is lehet egy régebb épültnek – derül ki – többek közt – a Cordia legfrissebb adataiból.

A szakértők figyelmeztetnek is: az elszabaduló energiaárak teljességgel átalakíthatják a hazai lakásvásárlási, -bérlési szokásokat.

A használt lakások nagyobb energiafelhasználása, a javítással vagy felújítással járó kiadások, valamint az ingatlanpiac értékítélete együttesen az újszerű vagy akár új otthonok irányába terelhetik a vásárlókat. Mert hát nyilván az egyre emelkedő áram- és gázárak mellett minden korábbinál fontosabbá vált, hogy energiahatékony, észszerű költségek mellett fűthető és hűthető otthonokat válasszunk.

4,
Ha nagyon új, az még (sokkal) jobb – lehetőleg hőszivattyúsat keress!

Egy magas, legalább BB energetikai besorolású, új építésű lakásnak ma már jóval kisebb lehet az energiafogyasztása, mint egy hasonló méretű, akár csak 5-6 (!) éve épült otthonnak.

Ráadásul az üzemeltetéshez és karbantartáshoz kapcsolódó költségek szempontjából is egyértelműen kedvezőbb választást jelenthetnek. A legújabb lakásokban például gázkészülék javítás-karbantartás mellőzhető, a hőszivattyú tarifája pedig igen jó, ráadásul nyáron hűteni is lehet vele.

A legalább BB energetikai besorolást, azaz közel nulla energiaigényű minősítést egyébként akkor kapja egy ingatlan, ha energiaigénye nem haladja meg az évi 80 kWh/m2-t. De ha bérlőként AA-s vagy jobb lakást találsz, vedd ki azt, garantáltan kevés marad a rezsid, akármilyen drága is lesz a gáz, az áram.

A modern otthonok nagy többsége – ahogy említettük – hőszivattyús technológiát használ, továbbá helyiségenként szabályozható, akár okostelefonról távolról is vezérelhető mennyezethűtési és -fűtési rendszer van bennük.

5,
Próbáld meg egy kedves szobában, jó fej lakótársakkal

Ha nem vagy olyan jó anyagi helyzetben, és/vagy nem vagy annyira merész, hogy egy nagy lakást kaucióval kibérelj, és egy-egy szobát magad továbbadj (van ebben is kockázat), akkor keresgélj a kiadó szobák közt.

Az egyetem weblapján, közösségi oldalon, akár konkrét csoportban is keresgélhetsz, így könnyen leinformálhatod előre a leendő lakótársaidat.

Ne csak az ár legyen az egyetlen szempont,hiszen egy szoba 40-50 ezertől elérhető, plusz a rád jutó rezsi. De inkább kaparj össze 10-20 ezerrel többet és költözz egy jó fej társaságba, illetve olyan otthonba (ahogy fentebb is szó volt róla), amelyiknek kisebb a közüzemi díja.

Hiszen például 45 ezer albérleti díj + 25 ezer rád eső rezsi ugyanannyi havonta, mint 55 ezer plusz 15 ezer rezsi, nem? Figyelj arra is, hogy a téli-nyári rezsi sok helyen eltérhet, erre külön kérdezz rá. Ha pedig nem eléggé határozott (illetve gyanús, mismásoló) a válasz, akkor kérd el nyugodtan a korábbi számlákat.