Sokan úgy vélik, minél kisebb lenne az osztályok mérete, annál jobban működnének az iskolák. Eric Hanushek, a Stanford Egyetem közgazdász professzora viszont úgy véli: nincs elégséges bizonyíték arra, hogy az osztálylétszámnak nagy hatása lenne az oktatás minőségére. Szerinte inkább a tanár hatékonyságának van fontosabb szerepe. A kutató a napokban előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, előtte pedig az mta.hu-nak adott interjút. Ebből szemezgettünk.
Az oktatás és a gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója az mta.hu-nak adott interjúban több hazai, illetve nemzetközi szinten is aktuális oktatási kérdést megválaszolt. Fókuszba került, hogy mitől lennének hatékonyabbak az iskolák.
A kutatót többek között arról kérdezték, hogy mit gondol a tanárok szerepéről, a tanárhiányról, vagy az osztályok optimális méretéről. De az interjúban szóba került a tehetséggondozás kérdése, illetve a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött lehetséges jövőbeli szerepe is. Ezen főbb témák köré csoportosítva idézünk az interjúból.
A tanárok szerepe
A kutató szerint az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb tényező.
[kiemelt]„Szinte triviálisan hangzik, hogy mennyire fontos a tanár hatékonysága. Ám kiderült, hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását.”[/kiemelt]
„Ez a Covid időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”
Erik Hanushek a Magyar Tudományos Akadémián (Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu)
A hazai tanárhiány kezelésének lehetőségei
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon jelentős a tanárhiány, különösen a természettudományos tárgyaknál, Eric Hanuschek azt emelte ki, hogy ez egy általános probléma az egész világon.
Szerinte erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat:
[kiemelt]többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van.[/kiemelt]
„Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz. (…) A matematika, illetve a természettudomány-szakos tanároknak többet kellene fizetnünk, mert nagyon fontos, hogy e tantárgyakban magas legyen az oktatás minősége.”
Az optimális osztálylétszám
Az optimális osztálylétszám körüli vitákról szólva kiemelte: „az emberek mindig azt gondolják, hogy akkor fog jobban működni az iskola, ha egyre jobban lecsökkentjük az osztályok méretét”.
[kiemelt]„Valójában nincs elégséges bizonyíték arra, hogy az osztálylétszámnak olyan nagy hatása lenne.”[/kiemelt]
„Az biztos, hogy az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának, illetve a tanárok közötti különbségeknek.”
Szerinte ösztönző fizetéskiegészítést kellene adni a leghatékonyabb tanároknak, hogy ők nagyobb osztályokat és többet tanítsanak. Eközben a gyengébb tanárok osztályainak létszámát csökkenteni volna célszerű.
„Nos, ez ellenkezik mindenki más véleményével, hiszen az általános vélekedés szerint a jó tanárokat azzal jutalmazzuk, ha kisebb osztályokat adunk nekik. De szerintem ez szöges ellentéte annak, amit tenni kellene” – jegyezte meg.
Eric Hanushek szerint az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának. (Fotó: 123rf)
A tehetséggondozás kérdése
Azzal kapcsolatban, hogy a tehetséggondozás legyen-e a fontosabb, vagy hogy minden diák hasonló odafigyelést kapjon, a szakértő azt válaszolta: „Ez egy alapvető kérdés. Azt gondolom, hogy mára eljutottunk oda, hogy jobban tudjuk kezelni az osztályon belüli heterogenitást”.
[kiemelt]„A fejlett technológia segítségével eltérő ütemben tudjuk tanítani a különböző képességű tanulókat.”[/kiemelt]
A mesterséges intelligencia (MI) hatása
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének iskolákra gyakorolt hatásával kapcsolatban azt hangsúlyozta ki:
[kiemelt]nem valószínű, hogy a közeljövőben az MI szükségtelenné teszi a tanárokat, de a technológiai fejlődés átalakíthatja a feladataikat.[/kiemelt]
Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia segítheti a zsenik fejlődését, miközben a többi tanuló alapvetőbb készségeit is hatékonyan fejlesztheti.
Az MI oktatásban való terjedése kapcsán nemrégiben írtunk arról, hogy világszerte már sok egyetemista használja a ChatGPT csetbotját dolgozatok, beadandók írására. Az ingyenes mesterséges intelligencia (MI) alkotója, az OpenAI új programja pedig már azt is el tudja dönteni, hogy egy adott anyag MI-gép munkája vagy valódi ember tollából született.
