A digitális alapkészségekre ma már minden munkavállalónak szüksége van, függetlenül attól, milyen területen dolgozik. Ezek közé tartoznak többek között az alábbiak:

• okoseszközök, applikációk és szoftverek használata,
• az alapvető technológiák jelentőségének megértése,
• az online leselkedő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tájékozottság (a digitális függőség és az internetes zaklatás fogalmainak megértése, a kártevő és adathalász programok veszélyeinek ismerete).

A digitális készségekkel kapcsolatban a legnagyobb igény az alábbi területeken mutatható ki:

• közösségi média professzionális használata,
• a digitális marketinggel kapcsolatos tevékenységek,
• szoftverfejlesztés,
• üzletileg is hasznosítható adatelemzés- és vizualizáció.

A legfiatalabb generációkról (Z és Alfa) azt gondoljuk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, holott a kapcsolódó természettudományokban kifejezetten gyengén teljesítenek. (Fotó: 123rf)

A Z-generáció tagjainak közel fele techkarriert szeretne

„Ezeken a területeken valóban előnye lehet az Alfa és a Z-generációnak (vagyis az 1995 után született fiataloknak). Ők egészen kis koruktól körül vannak véve az okoseszközökkel. Természetes számukra, hogy hihetetlen mennyiségű információval találkoznak az interneten, és valószínűleg sikeresebben vonják ki a sok adatból a számukra hasznosakat vagy szükségeseket” – véli Hortobágyi Ágoston.

A digitális stratéga szerint azonban nem egyértelmű az átmenet a munkaerőpiacon is értékesnek tartott készségek irányában, és ez egyre nyilvánvalóbbá válik.

A jó példákat látva és saját digitális jártasságukat kicsit félreértve, a Z-generációsok közel fele képzel el magának techkarriert a jövőben. Azonban nagyobb részük nem látja át, hogy alakítják át az innovációk az egyes iparágakat vagy milyen változásokat hoznak a munka világába már most.

[kiemelt]„Például azt sem értik pontosan, mi is az a mesterséges intelligencia és milyen lesz a gépekkel együtt dolgozni a jövő munkahelyein”[/kiemelt]

– teszi hozzá Hortobágyi Ágoston.

A STEM-tárgyak mellett a soft skillek is fontosak

A fiatal generációknak a jövő munkaerőpiacának kihívásaira történő tudatos felkészítésére az iskolarendszernek kiemelt feladata van. Az ezzel kapcsolatos lemaradás pedig egyáltalán nem magyar sajátosság – véli a szakértő.

Hortobágyi Ágoston (Fotó: Influence Media)

Szerinte ugyanakkor azt is fontos felismerni, hogy

[kiemelt]a hagyományos STEM-tantárgyak (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) mellett szintén felértékelődnek a kapcsolódó soft skillek, leginkább a kommunikáció, a kreativitás és a kritikai gondolkodás.[/kiemelt]

Minden második hallgatót STEM-képzésre terelnének

A kormány célja, hogy a felsőoktatásban a matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (STEM, magyarul MTMI) területek részaránya 2030-ig elérje az 50 százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon. Erről Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár beszélt pár hete a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expón.

Elengedhetetlen a digitális tudás

A digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak, ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit. Erről Bíró Pál, a Google Magyarország Country Managere beszélt abban az interjúban, amit vele és Vadász Zita Marával, a Grow with Google program korábbi, a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) jelenlegi vezetőjével készítettünk. Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.