A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, a Műegyetem kampuszán kialakított kompetencia központ évente 60-80 egyetemi hallgató szakmai munkáját támogatja majd.

Több mint 15 éves együttműködés

Czigány Tibor, a BME rektora a kompetencia központ átadásán a Bosch és a BME több mint másfél évtizedes együttműködése mérföldkövének nevezte a létesítmény megnyitását, amelynek köszönhetően új szintre léptek a közös járműipari fejlesztések.

„A Műegyetem partner abban, hogy az erős alapképzésre építve a cégekkel együttműködve valósítsuk meg a gyakorlati oktatást, szoros kapcsolatokat ápolva az iparral” – mondta Czigány Tibor.

A BME rektora hozzátette: ennek az iparral kialakított együttműködésnek is köszönhető, hogy a Műegyetem érte el a legjobb helyezést a QS öt tudományterületi rangsorában szereplő magyar egyetem közül. Czigány Tibor beszámolt arról is, hogy a Bosch támogatja az intézmény német nyelvű mérnökképzését, és az angol nyelvű fizikus-mérnökképzés elindításában is az egyetem partnere.

A fejlesztések eredményei 3-5 éven belül láthatók lesznek

„A Bosch hosszú távú stratégiájának része a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítése egy egyedülálló innovációs ökoszisztéma kiépítésével” – fogalmazott Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető̋ igazgatója.

Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ tevékenysége az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére fókuszál. (Fotó: BME)

Az ügyvezető igazgató szerint

[kiemelt]a központban megvalósuló fejlesztések eredményei remélhetőleg 3-5 éven belül az utcán futó járművekben is láthatóak lesznek.[/kiemelt]

Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ tevékenysége az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére fókuszál. Az új központban a BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni. A közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még jobban tudják optimalizálni – olvasható a BME közleményében .

A cél, hogy az elektromos hajtásláncok hatásfoka javuljon, a hatótávok növekedjenek, a rendelkezésre álló akkukapacitás és az energiafogyasztás pontosabban előrejelezhető legyen.

[kiemelt]Így az elektromos járművek töltési igénye és a célhoz való eljutásuk is tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válhat a jövőben.[/kiemelt]

Megugrott az egyetemi szabadalmak száma

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta: az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásának ügye kiemelten fontos.

[kiemelt]Az erőfeszítések eredményei már kezdenek látszani, az ország az európai innovációs eredménytáblán egy helyet előre lépve a 21. lett, a bejelentett egyetemi szabadalmak száma négyszeresére, 19-ről 70 fölé nőtt. Az innovatív vállalkozások száma pedig 74 százalékkal növekedett az elmúlt években.[/kiemelt]

A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított források Magyarországon 900 milliárd forint fölé emelkedtek 2021-re, ebből a magyar állam ráfordítása 318 milliárd forint volt – idézi a helyettes államtitkárt a KIM közleménye.

A mérnöki-műszaki-természettudományi területen a 25–34 éves korban doktori képzésben résztvevők száma ugyan ezer lakosra vetítve 0,4 százalékra nőtt 0,3 százalékról, azonban az OECD-átlag elérése érdekében további javulásra lenne szükség – emelte ki Bódis László.

A szellemi tulajdon területén egyebek közt a szabadalmi eljárások további egyszerűsítését tervezik annak érdekében, hogy a Bosch és a BME központjához hasonló együttműködések révén minél több szabadalom születhessen – vetítette előre a helyettes államtitkár.