– az eredeti interjút készítette a Makronóm oldalon: Halaska Gábor –

Egy igen fontos nagyvállalat magyarországi működését irányítja, valamint Európa e részének régiós vezetőjeként is tevékenykedik a Foxconnnál. Mit gondol a globális gazdasági kilátásokról?

Akárhogy is gondolják sokan, azért a világgazdaság legfontosabb mozgatója mind a mai napig az Egyesült Államok és persze Kína.

Európa súlya nyilván csökken, de mi történik Kínában? Ön nemcsak egy tajvani óriáscég itteni vezetője, de olyan menedzser, aki jól ismeri a kínai viszonyokat, hiszen évekig élt és dolgozott is abban az országban.

A Covid-pandémia kezelésének ottani hibáit a többség a hírekből ismeri, és az sem titok, hogy Kína jelentős mértékben függ az exporttól. Az egyik legfontosabb probléma – túl az eladósodott lakóingatlan-piac problémáján – a helyi önkormányzatok elképesztő mértékű adósságállománya. Kínában ugyanis az elmúlt években, évtizedekben a működést döntően abból finanszírozták az önkormányzatok, hogy ipari és kereskedelmi parkok, gyártó-vállalatok számára hatalmas önkormányzati földterületeket értékesítettek. Az elmúlt években jelentősen lelassult a Kínába irányuló tőkebeáramlás, továbbá a helyi befektetések is. Ez időzített bombaként ketyeg.

Kína geopolitikailag is érdekes…

Anélkül, hogy bárkit is meg szeretnék ijeszteni, úgy látom, hogy Kína már a járvány előtt elkezdte magát leválasztani a globális ellátási láncról, és saját önfenntartó láncok kialakításán dolgozik, amennyire ez lehetséges. Természetesen alapvető fontosságú számukra a világba irányuló termelő-export, ám ennek a jelentősége folyamatosan csökken. Kína gazdaságpolitikai értelemben is egyre inkább felkészül arra, hogy képes legyen elszigetelődni, függetlenül működni az USA-tól és szövetségeseitől. Ez azt jelezheti, hogy Kína tudatosan készül egy igen jelentős globális konfliktusra, amelynek az ellenpólusán nyilván az Egyesült Államok található.

—

Tálos Péterrel személyesen is találkozhatnak pár napon belül, az Innovációra Magyar! Interaktív konferencián. Az eseményt a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szervezésében 2023. április 21-én, Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központjában, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon rendezik.

—

Milyen szerepet kaphat ebben a globális hatalmi játszmában Európa, vagy akár a régiónk?

Ebben a hatalmas nemzetközi játszmában én nem látom azt, hogy valóban sokpólusúvá, multipolárissá válna a világ. Inkább arról van szó, hogy még az olyan nagy országoknak is, mint India vagy Oroszország, előbb-utóbb választaniuk kell, hogy Kína vagy az USA mellett állnak-e. Oroszországra érdemes úgy tekinteni, mint az utolsó nagy gyarmatbirodalomra, amelynek a globális színtéren két igazi ütőkártyája maradt, az atomfegyverei és az energiahordozói, ásványkincsei. Ám látjuk, hogy az oroszok mennyire kiszolgáltatottak, hiszen az olajat és a gázt ma már csak töredék áron tudják eladni, és a háború kellően meggyengítette az ottani gazdaságot.

Tálos Péter (Fotó: jointventure.hu)

Egy vállalatnak hogyan érdemes felkészülnie erre az új hidegháborúra?

Mivel újra a bipoláris világ felé tartunk, érdemes visszagondolni a hidegháborús időszakra referenciaként: 1989 előtt a piacok tömbösödtek, ám azért volt némi átjárás. Természetesen most a COCOM-lista és a hasonló hidegháborús logikák újjáélednek, így az áruk és szolgáltatások áramlása szűkülni fog. Középtávon azonban az esztelen és szükségtelen mértékű globalizáció, a kínai gyártás koncentráltsága 5-10 év távlatában látványosan csökken majd.

Viszont a németek is ezer szállal kötődnek Kínához.

Ez így van, ám a kérdés ennél összetettebb, ugyanis például a nagy német autógyárak termékeire még hosszú-hosszú évekig erős lesz a kereslet Kínában.

Miért van ez így, hiszen az ottani gyártók is egyre jobbak és erősebbek.

Aki sokat járt Kínában vagy élt kint, az tudja, hogy Európának óriási a nimbusza egész Ázsiában. A kontinensünket ott szinte dicsőítik, a felsőbb rétegek Európában szeretnének élni és tanulni, európai módon öltözni, enni, inni. Egy svájci óra, a francia borok vagy egy német luxusautó a legtöbb kínai számára a gazdagság netovábbját jelenti. Ezt az előnyünket kellene tudni jól kihasználni, és azt gondolom, hogy a német ipar is jó ideig megtalálja majd a piacát Kínában és másutt Ázsiában.

A napokban lesz a JVSZ konferenciája, amelynek a vezető témája az innováció, és ahol ön is előad. Mit gondol a hazai innováció helyzetéről?

Először is érdemes előrebocsátani, hogy bár sokszor úgy gondoljuk, hogy az innováció egy napról napra visszatérő, feladatszerű, amolyan „nyüzsgő” tevékenység, valójában nem erről van szó! Az innováció sokkal inkább egy attitűd, nem egy tevékenység, hanem minden tevékenységnek egy újfajta nézőpontja, dimenziója. Ha pedig kulturális elemként tekintünk rá, beláthatjuk, hogy annak előcsalogatása a semmiből rendkívül nehéz feladat.

Hogyan érti ezt pontosan?

Akkor ne kerteljünk, nyíltan fogok fogalmazni. Az egész régiónkra jellemző az a vállalkozói attitűd, hogy elegendő az, hogy a gyártó vagy a kereskedő cégem számára találok egy-két erős európai, például német vásárlót. Egy-egy ilyen nagy üzlet eleinte nehezen jön össze, de azért könnyen megtanulható ez a modell. Mivel a partnerek tőkeerős nyugati cégek, olyan felárat mindig fizetnek, amely nálunk vagy másutt a régióban tisztes megélhetést tesz lehetővé egy-egy nagy beszállítónak. Ez a modell azonban egyáltalán nem az innovációról szól, sokkal inkább a kényelem irányába tereli azokat a vállalatokat, amelyek ezt a modellt követik.

Nem csak Európa másik fele igyekszik, Magyarországon is számos klaszter szerveződött, például az autóiparban.

Nálunk amikor klaszterekről beszélünk, valójában sokkal inkább csak egy-egy óriásvállalat helyi beszállítói hálózatáról van szó, nem a valódi értelemben vett klaszterről.

Milyen akkor a valódi?

Olyan, mint például Észak-Olaszországban, Milánó környékén az ottani autóipari klaszter. Ha ott mondjuk a Lamborghinitől kilépő vezető tervezőnek, Pagani úrnak egy új sportautó álma születik, akkor rögtön akár száz beszállító céget talál, amely karosszériaelemeket, alkatrészeket és akár gyártási, értékesítési szolgáltatásokat is tud nyújtani ahhoz, hogy megvalósítsa az álmát. És nem csak egyszerűen egy monoton és lélektelen munkavégzésre tudja rávenni beszállító partnereit. Ehelyett olyan kis, rugalmas vállalatokat talál, amelyek hisznek abban, amit csinálnak, valóban összefognak, és például olyan járművet alkotnak, amelyet sok száz millió forintnyi euróért arab sejkek vagy hongkongi gazdagok többéves várakozás ellenére is örömmel vásárolnak meg.

—

Ha ez az interjú felkeltette az érdeklődését, és szívesen tudna meg többet az innovációs ökoszisztémák gazdaságban betöltött fontos szerepéről, akkor látogasson el 2023. április 21-én a Joint Venture Szövetség Innovációra Magyar! Interaktív Konferenciájára.

Részletek, konferenciaprogram és jegyek:
jegy.jointventure.hu
Ez az eredeti interjú rövidített verziója. Az interjú teljes szövege megtalálható a Makronómon.

—

Tálos Péter (Fotó: Foxconn)

– 1971-ben született, tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karán végezte.
– 2003 óta dolgozik a Foxconn csoportnál, ahol különböző vezetői pozíciókat töltött be.
– 2004 márciusáig a Foxconn WLBG Americas regionális business controllere és vezérigazgató-helyettese volt.
– 2004 áprilisa óta dolgozik a Foxconn magyarországi leányvállalatainál, 2007 decembere óta ügyvezetője a PCE Paragon Solutions Kft.-nek, 2013-tól az FIH Europe Kft.-nek, 2017-től pedig a Cloud Network Technology Kft.-nek. 2018 júliusától a Foxconn magyarországi operációért felelős alelnöke.
– 2011 és 2014 között ellátta a lengyelországi leányvállalat, a PCE Paragon Invest Sp. z o. o. ügyvezetői feladatait is.
– Részt vett a cégcsoport európai akvizícióinak lebonyolításában, két esetben képviselte a csoportot az európai bizottsági versenyhatósági eljárás során.
– Vezetése alatt a vállalat eddig minden évben nyereséges volt és megőrizte helyét az ország 25 legnagyobb árbevételű cége között.
– A Foxconn csoportot megelőzően a finn Eimo vállalatcsoport magyar leányvállalatának controllere, majd a vállalatcsoport ázsiai adminisztrációjáért (pénzügy, HR, IT stb.) felelős igazgatója volt, hongkongi székhellyel.
– 2015-től 2021-ig a Joint Venture Szövetség elnöke és a Menedzserek Országos Szövetsége elnökségi tagja volt, jelenleg a Menedzserek Országos Szövetsége felügyelőbizottsági elnöke. 2008-tól a Karsai Holding felügyelőbizottságának tagja.
– 2015 óta Grundfos-Tatabánya Kézilabda Egyesület elnökségi tagja, 2020 szeptemberétől a Magyar Röplabda Szövetség elnökségi tagja, 2021 májustól a MÁV Előre SC elnöke.
– Eddigi szakmai tevékenységének elismeréseként a pénzügyminiszter 2021. október 23-án a Magyar Gazdaságért Díjat adományozott neki.
– A Figyelő magazin a 2021-es Év Emberének választotta, a Menedzserek Országos Szövetsége pedig az Év Menedzsere díjat adta át neki. 2022-ben a Pannon Egyetem Díszpolgára lett.
– Hobbija a jogfilozófia és jogbölcselet tanulmányozása, a golf, az autók, a baristatevékenység és nem utolsósorban a munkája. 

.

Shanghai látképe: Európa a minta? (Fotó: Pixabay)