A külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb eredményt Magyarország az Európai Bizottság szeptemberben megjelent innovációs jelentésében vizsgált 32 indikátor közül. A doktori képzésben részt vevő hallgatók mintegy negyede külföldi a hazai felsőoktatásban, ami meghaladja az uniós átlagot (közel 18 százalék).
Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi európai innovációs eredménytábláját, amely 32 indikátor mentén hasonlítja összes az EU-tagállamok innovációs, kutatás-fejlesztési teljesítményét. A 32 vizsgált tényező közül három szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz:
- külföldi doktoranduszok aránya,
- az új PhD-diplomások száma a természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai tárgyak (STEM) terén,
- felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Fotó: 123rf
Nemcsak a felsőoktatáshoz szorosan kapcsolódó három mutató, hanem az összes vizsgált innovációs indikátor (például a k+f-kiadások mértéke, szélessávú internet elterjedtsége) közül Magyarország a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb értéket az EU átlagához képest.
A hazai egyetemeken mintegy 25 százalék a külföldi doktoranduszok aránya, így e mutatóban Magyarország az uniós átlag 146,3 százalékán teljesít, miután az EU-ban átlagosan 17,8 százalék a külföldi doktoranduszok aránya. Összehasonlításképpen, a 32 indikátor alapján Magyarország innovációs összteljesítménye az EU-átlag 69,8 százalékát teszi ki. Az EU-tagállamok közül Luxemburgban a legmagasabb a külföldi doktoranduszok aránya, megközelíti a 90 százalékot, illetve Hollandiában is majdnem eléri az 50-et százalékot.
[kiemelt]A visegrádi országok közül pedig arányaiban Magyarországon tanul a legtöbb külföldi doktorandusz.[/kiemelt]
EU-átlag alatt a STEM-tárgyaknál kiosztott PhD-diplomák terén
A másik két, szorosan a felsőoktatáshoz köthető mutatóban már elmarad az uniós átlagtól Magyarország. A természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai (STEM) tárgyak terén az EU-ban idén átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et. E tekintetben Finnország és Dánia áll az élen az EU-tagok közül, míg a visegrádi országok közül a szlovák és a cseh mutató is jobb a magyarnál.
Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya
A 25-34 év közötti lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban átlagosan 41,2 százalékot tesz ki, míg a hazai mutató jelenleg 35 százalék. Nem véletlen, hogy a kormányzat a felsőoktatási modellváltás és az új finanszírozási rendszer keretében az egyetemek számára a lemorzsolódás csökkentéséhez anyagi ösztönzőket rendelt.
