Az első magyar mérnöknőről, Pécsi Eszterről nevezték el azt a pénzjutalommal járó díjat, amit középiskolai tanárok ösztönzésére alapított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mellett működő Pro Progressio Alapítvány. A cél, hogy minél több középiskolás lányt készítsenek fel arra, hogy műszaki és természettudományi pályát válasszanak.
A BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány közel 15 éve részesít elismerésben olyan kiemelkedő középiskolai tanárokat, akik a műszaki és természettudományi pályákra eredményesen készítik fel diákjaikat.
Most novemberben egy újonnan alapított díjat is átadnak majd, a Pécsi Eszter Középiskolai Tanári Díjat, amit azok a pedagógusok kapnak, akiknek a diákjai emelt szinten érettségiznek, hazai és nemzetközi tanulmányi és szakmai versenyeken vesznek részt, illetve szerepelnek eredményesen – olvasható a BME közleményében.
Kevés lány választja a műszaki szakokat
A főiskolások, egyetemisták kevesebb mint negyede választja csak jelenleg a műszaki- és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma.
A KSH 2021–2022-es tanévre vonatkozó adatai megerősítik ezt: az elmúlt tanévben felsőfokú alap- és mesterképzésben mintegy 254 ezer hallgató vett részt, közülük műszaki képzésben közel 35 ezren, míg természettudományi képzésben mintegy 6500-an, vagyis a két tudományterületen összességében csak az összes hallgató 16 százaléka tanult.
Fotó: 123rf
[kiemelt]A KSH adataiból az is kiderül, hogy a két tudományterület közül különösen a műszaki képzésben alacsony a női hallgatók aránya, mintegy 27 százalék (a közel 35 ezer műszaki képzésben tanuló diákból mintegy 9 ezer volt a számuk a 2021–2022-es tanévben).[/kiemelt]
A természettudományos képzéseknél jóval magasabb (49 százalék) a nők aránya (a mintegy 6500 hallgatóból közel 3200 volt a számuk a tavalyi tanévben).
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő
A BME közleményéből kiderül: Európában elsőként Svájcban 1871-ben nyílt meg a műszaki felsőoktatás a nők előtt, Magyarországon 1895-ben engedélyezték először nők felvételét egyetemekre, kivéve a jogi és a műszaki területet. Ez utóbbi korlátozás feloldására csak 1918 decemberében került sor.
Pécsi Eszter életútjával kapcsolatban a közlemény kiemeli:
- 1915–1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt,
- tanulmányait a Műegyetemen fejezte be,
- oklevelét 1920 márciusában vette át a nők közül elsőként,
- statikus mérnökként az első fővárosi vasbeton épület tervezője,
- önálló mérnöki iroda első női alapítója,
- 1958-ban elhagyta az országot,
- 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet az USA-ban azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.
Száz évvel azután, hogy a Műegyetemen átvette a diplomáját, a BME Központi épületében termet neveztek el róla.
BME: ipari bevételek terén hazai első
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Times Higher Education (THE) idei globális rangsorának egyik indikátorában, az ipari bevételek terén a BME kapta a legjobb értékelést a magyarországi egyetemek közül. A THE rangsorának ezen indikátora a tudástranszfert méri fel, vagyis azt, hogy mennyi kutatási bevételre tesz szert egy adott intézmény különböző iparágaktól.
A sanghaji globális felsőoktatási rangsor nyáron megjelent idei szakterületi listáján pedig a BME két szakterületen (gépészmérnöki tudomány, matematika) került fel a világ legjobb egyetemei közé, mindkét kategóriában a 201-300. helyezést érte el. Ezzel e két tudományterületen a legjobb hazai egyetemnek számít (matematika terén holtversenyben az ELTE-vel.)
