Az érettségi vizsgaidőszak május és július között zajlik, és több részre oszlik. Május elején az írásbeli vizsgákkal kezdődnek a megmérettetések és június közepétől július elejéig megtartják a szóbeli vizsgákat is, ezzel zárva a számonkéréseket. 

A matematikaérettségire május 7-én, kedden 9 órai kezdettel kerül sor emelt- és középszinten egyaránt. Lássuk, mit érdemes tudni a középszintű matekérettségiről!

A középszintű érettségi vizsga menete

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan idén is két részből áll. Ennek kitöltésére középszinten összesen 180 perc áll a diákok rendelkezésre.

A középszintű vizsgán az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A vizsgalap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.

A II. feladatlap megoldására 135 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. 

A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, amelyek több részkérdésből állnak, és többnyire az egyszerűbb algebrai és geometriai számításokról szólnak. Itt fordulnak elő legtöbbször az egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, a háromszögek és négyszögek, valamint a hozzájuk kapcsolódó tételek.

A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz. Ezek közül a vizsgázóknak kettőt kell megoldani. A B rész kérdései összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak. 

A matekérettségi a korábbiakhoz hasonlóan idén is két részből áll, kitöltésére középszinten összesen 180 perc áll a diákok rendelkezésre. (Fotó: canva.com)

Ponthatárok

Az érettségi vizsga első részében 30 pontot, a második részében 70 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ez adja ki összesen a 100 pontot, így a százalékos teljesítmény megegyezik az elért pontok számával:

• 0-24 pont – elégtelen (1)
• 25-39 pont – elégséges (2)
• 40-59 pont – közepes (3)
• 60-79 pont – jó (4)
• 80-100 pont – jeles (5)

Ha az írásbeli matematikaérettségin nem sikerül elérni a 25 pontot, de minimum 12-t igen, szóbeli vizsgára is sor kerül.

Eszközök, amik a segítségedre lehetnek

A diákok a vizsga során használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt, valamint a négyjegyű függvénytáblázatot. Ez rengeteg olyan hasznos képletet tartalmaz, amelyre szükség lehet a vizsga során.

Változások a témakörökben

Korábbi cikkünkben vizsgatárgyanként részleteztük, milyen változásokra számíthatnak a diákok a 2024-es tavaszi érettségin. 

A matematikaérettségit illetően szerkezeti változás nem történt, az új NAT miatti változások a témaköröket érintették. 

A középszintű matekérettségibe bekerültek olyan gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok, valamint a kvartilisek, mint statisztikai fogalom. 

Az idei évtől a vizsgázóknak behatóbban ismerniük kell a különböző diagramtípusokat, valamint fel kell ismerniük a grafikus manipulációkat is.

A témakörök középszinten az alábbi, irányadó tartalmi arányokkal fordulnak elő:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
• Számelmélet, algebra: 25%
• Függvények, az analízis elemei: 15%
• Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25%
• Valószínűség-számítás, statisztika: 15%

A 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes vizsgakövetelmények szerinti mintafeladatok megtekinthetők az Oktatási Hivatal weboldalán.