Az Ifjúságkutató Intézet évente publikálja az ifjúság legfontosabb trendjeit bemutató jelentését, amely átfogó képet ad a fiatalok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A 2024-es Ifjúság’24 jelentés nemcsak a jelenlegi állapotokat elemzi, hanem a jövő kihívásaira is rávilágít. Külön fejezet foglalkozik a külhoni fiatalok helyzetével, nézzük a részleteket!
A magyar nemzetpolitika egyik fő célkitűzése az államhatárokon átnyúló, egységes nemzet gondolatának erősítése. Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése óta több mint 1,2 millióan szerezték meg a magyar állampolgárságot, köztük sok fiatal. Ugyanakkor a globalizáció hatására a külhoni magyar fiatalokat egyre inkább érik nyugati kulturális és társadalmi hatások. Az ő helyzetüket jelentősen befolyásolják a szomszédos országok politikai és gazdasági viszonyai is.

A külhoni magyar identitás fenntartásának egyik fontos tényezője az anyanyelven történő oktatás. (Fotó: 123RF)
Oktatás és anyanyelvű képzés
A külhoni magyar identitás megőrzésének egyik kulcsa az anyanyelven való tanulás. A magyar kormány 2023/24-es tanévben jelentősen megemelte a „Szülőföldön magyarul” program támogatását, amely így évi 100 000 Ft-os támogatást nyújt a magyar nyelven tanuló külhoni diákok számára. Szabadkán 2024-ben megnyílt az MCC új központja, Erdélyben pedig elindult a Sapientia Egyetem sepsiszentgyörgyi campusa. Szlovákiában havi 300 eurós ösztöndíjat kapnak a kimagasló teljesítményű magyar diákok, akik hazai egyetemen tanulnak tovább.
Nyári fesztiválok és közösségi események
A külhoni magyar ifjúság számára kiemelkedő jelentőségűek a nyári fesztiválok, amelyek a szórakozás mellett identitáserősítő szerepet is betöltenek. Ilyen események a Tusványos, a Gombaszögi Nyári Tábor, a VIBE Fesztivál és a Dombos Fest. A Rákóczi Szövetség szervezésében több mint tízezer külhoni fiatal vett részt különböző közösségi programokon, míg Kárpátalján a háborús helyzet miatt továbbra is elmaradtak a nagyszabású rendezvények.

A külhoni magyar ifjúság számára kiemelkedő jelentőségűek a nyári fesztiválok (Fotó: Tusványos Facebook oldala)
Munkaerőpiac és családalapítás
A külhoni magyar fiatalok számára az egyik legnagyobb kihívás az elhelyezkedés és az otthonteremtés. Az Eurostat 2024-es adatai szerint Romániában, Szerbiában és Szlovákiában kiemelkedően magas, 20%-ot meghaladó a fiatal munkanélküliség. A magyar kormány célja, hogy a családtámogatási programokat a határon túli közösségekre is kiterjessze. Vajdaságban már működik a Prosperitati Alapítvány házvásárlási programja, amely körülbelül 1200 külhoni magyar családot segített ingatlanvásárlásban.
A kárpátaljai magyar fiatalok helyzete
Az orosz-ukrán háború következményei különösen súlyosan érintik a kárpátaljai magyarságot. Az elvándorlás folyamatos, több tízezer magyar és magyar ajkú roma menekült el a háború elől, és jelenleg Magyarországon, illetve más európai országokban élnek. Kérdéses, hogy közülük hányan döntenek majd a hazatérés mellett a háború lezárulása után. A háborús körülmények és a jogszabályi bizonytalanság ellenére továbbra is működik a kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézményhálózat. Ide tartozik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az MCC beregszászi központja, valamint a Genius Tehetségpontok. A háború miatt a fiatalok közösségi élete jelentősen beszűkült, és az iskolai beiratkozási adatok is visszaesést mutatnak.
A külhoni magyar fiatalok számára az identitásmegőrzés, az oktatási és munkaerőpiaci lehetőségek, valamint a közösségi élet erősítése továbbra is kulcsfontosságú kérdések. A magyar nemzetpolitika fókuszában egyre inkább a fiatal generációk támogatása áll, amelynek egyik legfontosabb kezdeményezése a 2025-ös „Jövő nemzedék éve” program lesz.
A teljes Ifjúság’24 – Jelentés az ifjúságügyről szabadon elérhető az Ifjúságkutató Intézet honlapján.