Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőjének, mik azok az erősségei, amiben más, hasonló karokhoz képest kiemelkedik?

Az első a széles oktatási és kutatási portfólió. A nevünkből is adódik: mezőgazdaság, élelmiszer és környezet. Tulajdonképpen a körforgásos gazdálkodás minden elemét oktatjuk, kutatjuk, megvalósítjuk. A mezőgazdasági alapanyag-termelést, a feldolgozást, illetve ennek a környezeti hatásainak csökkentését. A természetvédelem is beletartozik a témáinkba: a biodiverzitás, az agrár-ökoszisztémák fenntartása. Tehát nem a klasszikus értelemben vett mezőgazdasági képzés a miénk, hanem a víz, a környezet, a természet, a klímaváltozás is beletartozik. A fókusz az agráriumon, az agrárgazdaságon van. A másik fontos jellemzőnk talán a lokációnk, hogy pont az Alföld kellős közepén vagyunk, és a működési területünkre természeti határok mentén a Tisza és vízgyűjtőjeként gondolunk. A harmadik pedig az, hogy kialakult körülöttük egy olyan vállalkozói, gazdasági szereplői kör, amely mára megerősödött, és velük élő kapcsolatunk van.

Hazánk az adottságai alapján agrárország, és az egy nagyon komoly előny, hogy Európa szívében tudunk kiváló minőségű, biztonságos, és akár az egészségre is jó hatást gyakorló élelmiszereket előállítani, egészen az alapanyagtól kezdve.

A fenntarthatóságot, a  gyakorlatorientáltságot is említette. Hogyan tartják szem előtt ezeket, és például az innováció hogyan jelenik meg a munkájuk során?

A fenntarthatóság mind az oktatásban, mind a kutatásban benne van. Zöldcampus vagyunk, amelyen a Gazdaságtudományi Karral osztozunk, a közgazdasági tárgyainkat ők oktatják, és a kutatásban is együttműködünk, de az egyetemen belül a karunk más karokkal is kapcsolatban áll. A Böszörményi út campus 30 hektáros, egy sportlétesítményekkel, erdőkkel és parkokkal tarkított környezet, emellett van egy környezetvédelmi bizottságunk is.

A gyakorlatorientáltságra büszkék vagyunk, 10 kilométeres körzetben megtalálható az összes olyan tangazdasági egység, ahol a hallgatók a gyakorlatokat végzik. Ezek legnagyobb részben az egyetem szintén agráros szervezeti egysége, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által vagyonkezelt, művelt, működtetett növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési terek. Az innovativitással kapcsolatban mondhatjuk, hogy kialakul az a vállalkozói kör, amellyel a tudományos alapkutatási eredményeket a gyakorlatba tudjuk ültetni, ezáltal a versenyképességüket növelhetjük. Így történtek a fejlesztéseink és a beruházásaink is.

A digitális eszközöket mennyire használják az oktatásban?

Visszatértünk az élőben való tanításra, fel vagyunk szerelve gyakorlati oktatási terekkel, a learning by doing elvet valljuk. Amit nem tudunk bemutatni, például a baromfi- vagy a sertéstelepet, ahová a szigorú egészségügyi előírások miatt nem mehetnek be a hallgatók, ott e-learning módszerekkel is szoktunk dolgozni. Értjük, és nagyon jó, hogy a digitális oktatás széles körben terjed, de azért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gyakorlati képzést igényel. Például van egy élelmiszer-feldolgozó miniüzemünk, ahol a diákok négy féléven keresztül dolgoznak egy-egy hetet gyakorlat formájában, és gyártják a debreceni páros kolbászt, a sajtot, malmászkodnak, sütik a süteményeket, tésztát gyártanak stb. Ezeket a termékeket pedig az egyetem közössége fogyasztja el.

Hogyan érintette a kart a modellváltás?

Én nagy örömmel vettem, mivel a fenntartási jogokat az állam átadta egy olyan kuratóriumnak, akik jól ismerik a dolgainkat. Az első három év tapasztalata alapján elmondható, hogy sikeres ez a működési forma. A legnagyobb probléma most, hogy az alapítványi modellváltott egyetemek ki vannak zárva az Erasmus-programból, a Horizont-pályázatokból és más, EU-társfinanszírozott projektekből. Ez komoly  versenyhátrányt jelent nekünk, hiszen korábban a bevételeinknek, a működési költségeinknek majdnem a felét adták ezek a források, amelyeket részben vállalkozásokkal együtt nyertünk el, és most ez nem lehetséges. Ebben a helyzetben a meglévő kompetenciáinkra, a humán erőforrásunkra és az infrastruktúránkra alapozva kell szolgáltatást és szaktanácsadást végezni.

A fejlesztésekkel kapcsolatban a közelmúltban mik valósultak meg, és van-e olyan, amit a közeljövőben terveznek?

A klasszikus oktatási terek fejlesztése, átalakítása, a gyakorlatorientáltság fenntartása miatt folyamatos. Az utóbbi években alakítottuk ki azt a kísérleti üvegházrendszert, amelyben például egy űrkutatási projekt is folyik. Ennek keretében a Nemzetközi Űrállomásra kerülhet az a paprika, amelynek termelési technológiáját a kutatóink fejlesztik. Nagyon büszkék vagyunk erre a nemzetközi jelentőségű projektre, ami felteszi a karunkat akár a világtérképre is. Az élelmiszer-feldolgozó pedig bővül egy csomagolóüzemmel, ahol az elkészült termékeket környezetbarát csomagolásban, de fogyasztóbarátabb módon tudjuk piacra vinni. A közeljövő célkitűzése azt a partneri kört erősíteni, amellyel 20-30-40 éve együttműködünk. Célunk számukra hallgatókat kiajánlani, a duális képzésbe bevonni őket, náluk  diplomadolgozatokat készíteni, fejlesztéseket, közös piacorientált kutatásokat végezni.

Mit gondol, az önök képzési területének milyen jövője van, az ide érkezőknek milyen perspektívát tudnak kínálni?

A víz és az élelmiszer nemzetközi szinten is rendkívül fontos eleme a jövőnknek, a gazdasági fejlődésnek. Sajnos csökken a középiskolát végzettek száma, sokkal kevesebben fognak a felsőoktatásban és ezen belül az agrárképzésben is tanulni. Annak viszont örülök, hogy a külföldi diákok száma növekszik, már az összes tanuló 10 százalékát ők teszik ki.

Milyen az egyetemen belül a közösségi élet?

Sok hallgatói rendezvényünk van, például a hallgatói napok, amikor közös sport-, kulturális rendezvény, főzés van, valamint a diák- és tanárestek. Most rendeztük meg a Szakok Ligája nevű versenyt, amikor a különböző szakokon tanulók az oktatók részvételével mérik össze egymással a szakmai, kulturális és közismereti tudásukat. Ezenkívül nagyon fontos a testedzés, az egyetemi sportklubnak, a DEAC-nak háromezernél több igazolt sportolója van, 34 szakosztállyal és kimondottan korszerű infrastruktúrával, több első osztályú csapattal, nagyon komoly sporttudományi és -táplálkozási támogatással. A tömegsportprogrammal pedig az ép testben ép lélek elvet támogatjuk.

Hogyan tudják segíteni a gólyákat?

Már a beiskolázás előtt megkezdjük azokat a programokat, amelyek bemutatják a campusunkat, az oktatási portfóliót, nyílt napokat szervezünk, a diákoknak elmondjuk és bemutatjuk, hogy mi vár rájuk az egyetemen. Beiratkozás előtt a gólyatáborban körbejárják az egyetemet, részletesen megismerkednek az infrastruktúrával, az oktatási és szabadidős lehetőségekkel. Komoly mentorálási program működik az egyetemen, hogy támogassuk a hallgatók terv szerinti előrehaladását.

Mit javasol azoknak, akik az első helyen választott képzésükre nem nyernek felvételt?

Ha valaki elszánt, és tényleg szeretne bekerülni, akkor be tud. Van, aki azért jön, mert otthon mezőgazdasággal, élelmiszeriparral foglalkoznak, és a családi gazdaságot fogja átvenni. A hallgatók másik részét pedig inkább a biotechnológia, a precíziós gazdálkodás érdekli, tehát az agrárium innovatívabb része. Vannak természetesen olyanok is, akiknek még nincs határozott elképzelésük, nekik minden segítséget megadunk ahhoz, hogy rátaláljanak a leginkább testhezálló szakra.

Stündl László

• 54 éves, nős, 2 felnőtt leány édesapja.
• Okleveles agrármérnök és angol–magyar szakfordító lett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen (DATE) 1995-ben.
• 2002-ben PhD-fokozatot szerzett a Debreceni Egyetem (DE) Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájában, majd állattenyésztés-tudományból, halgazdálkodásból habilitált 2012-ben.
• A DE Mezőgazdaságtudományi Karán (DE MÉK) 1998–2002 között egyetemi tanársegéd, 2003 és 2012 között egyetemi adjunktus, majd docens, 2023-tól egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, mindeközben 2007 és 2012 között ügyvezető a Debreceni Agrárcentrum Innovációs Nonprofit Kft.-nél.
• 2012–2013 között dékáni tanácsadó, 2020-ig tudományos dékánhelyettes, 2017-től pedig intézetvezető a DE MÉK  Élelmiszertechnológiai Intézetben.
• 2020 óta a DE MÉK dékánja.

„Nem a klasszikus értelemben vett mezőgazdasági képzés a miénk, hanem a víz, a környezet, a természet, a klímaváltozás is beletartozik ” – mondta Stündl László, a DE MÉK dékánja. (Fotó: UNI in&out 2025)