Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit gondolnak a gimnáziumában a tehetséggondozásról?

A tehetséggondozásnak egyik megjelenési formája, hogy a gyerekeknek a tudását gyorsabban fejlesztjük, mint ahogy a többi diák képes befogadni az ismereteket, míg a másik lehetőség, amikor mélyítjük azt a tudást, ami már rendelkezésre áll, tehát nem gyorsabban, hanem nagyobb mélységben is szerzi meg a gyerek a tudását. Ennek egy hihetetlenül szofisztikált rendszere alakult ki az iskolában a 60-as évektől kezdve, amikor elindult a speciális matematika tagozatos képzési rendszer, az országban másodikként a budapesti Fazekas Gimnázium után. Láttuk, hogy ez a fajta gondolkodás milyen jót tesz a tanítványaink érdeklődésének, tudásrendszerezésének. A matematika hihetetlen mértékben segíti minden más tantárgy tanulását, sőt a nyelvek elsajátítását is nagyon megkönnyíti.

A diákjaink, akiket ezzel a szemlélettel képesek vagyunk oktatni, kiemelkednek a kortársaik közül. Elterjedt az iskolánkról, hogy egy versenyistálló, mert minden gyerekünk állandóan valamilyen versenyre készül és versenyre megy. Valójában egyszerűen arról van szó, hogy ha itt helyben, a saját közegében van, akkor egy idő után már hiányoznak azok a motivációs elemek, amelyek őt előbbre vihetnék, illetve nem tudja magát mérni, hiszen már kialakultak az erősorrendek egyegy közösségen belül. De amikor ez a közösség kitágul, és egy versenyen épp erről van szó, akkor azonnal újra tudja pozicionálni a helyzetét, látja azt, hogy miben kell fejlődnie, és ebben a tanárával együttműködve nagyon szépen tud továbbhaladni. És ennek lett az eredménye az, hogy nemcsak az országos tantárgyi versenyeken szerepelnek szépen a diákjaink, hanem a nemzetközi megmérettetéseken, a diákolimpiákon, a tantárgyi, tantárgyközi versenyeken is. Elsősorban  természettudományos tárgyakból szerveznek ilyet, valamint matematikából, informatikából, fizikából, kémiából, biológiából. Most is van olyan diákunk, aki az idén érettségizik, és már az ötödik diákolimpiáján vett részt a nyáron, és dobogós helyeken végzett.

Hogyan lehet motiválni a diákjaikat az egyre jobb teljesítményre?

Azt, hogy egy tanuló melyik motivációs elemre fog rezonálni, azt előre nem lehet tudni. Tehát amikor a tanár dolgozni kezd, nem azzal kezdi az órai felkészülését, hogy most kitalálom, mik lesznek azok az eszközök, amelyekkel a csoportot motiválni fogom.

Rám annak idején nagy hatást gyakorolt az oktatóim felkészültsége és következetessége. Nem volt olyan tanárom, aki megengedte volna magának, hogy elbizonytalanodjon a tananyag ismeretében. A minimális elvárás az volt, hogy az anyagot jól tudja. És miután saját magával szemben is igényességet mutatott, és ezt érzékeltük, azt is tudtuk, hogy a tananyagon túli tudása is óriási, amire biztosan számíthattunk. Nagyon érdekes volt, amikor tanárként éltem meg, hogyan készülnek az egykori tanáraim az óráikra. Hogy az, aki ebben az iskolában szakkörre készül, a legkiválóbbakat igyekszik maga köré gyűjteni. Csütörtökön megtartja a háromórás képzést a gyerekeknek, pénteken elkezd készülni a következő csütörtökre, péntektől szerdáig pedig folyamatosan építi fel a következő foglalkozást, ahol kikeresi a megfelelő feladatokat, azok megfelelő módszertanát, hogy hogyan lehet a gyerekekhez eljuttatni a problémát, és végiggondolja a lépéseit annak, hogy a gyerek számára ez egy jól követhető, értékes, érdekes foglalkozás legyen. Ne azt nézze, hogy mikor ér már véget, hanem gondolja azt, hogy kár, hogy vége.

Az a fontos szerintem, hogy megfelelő tudásom és motivációm legyen, hogy a diákjaimat is tudjam ösztönözni, mert azt óvatosan ki merem jelenteni, hogyha egy tanár egy téma iránt lelkesedik, azzal képes a tanítványokat is lelkesíteni.

Az idén a középiskolai rangsorban is jelentőset léptek előre, minek köszönhető ez?

Körülbelül 70 éve van az iskolában tehetséggondozás, ami egy folyamatos fejlődésen megy keresztül. Mindig nyomon követjük, hogy miként tudjuk a lehető legjobban fejleszteni a diákjainkat, ezért számunkra a közoktatás egészének a problémái (a PISA, a kompetencia, az idegen nyelv ismerete) más dimenziókban jelennek meg. Minden iskola tud tehetséget fejleszteni, de nincs mindegyikben minden tehetségfejlesztéshez megfelelő kapacitás. A magyar iskolarendszer alapvetően még mindig talán a tantárgyi tehetségekre fókuszál, de a tehetség nagyon sokféleképpen jelenhet meg. Minket az érdekel, hogy ha egy kisdiák szereti a matematikát vagy a biológiát, akkor abból kapjon valami pluszt, és itt azt megkaphatja. Probléma sokszor, hogy az általános iskolákban nincs meg a tehetséggondozás feltételrendszere. Ha lenne gyerek, nem biztos, hogy a tanár megvan hozzá. Ha van hozzá tanár, nem biztos, hogy van hozzá energiája. És minél messzebb megyünk egy várostól, annál nehezebben találjuk meg azokat a szakos tanárokat, akik képesek segíteni a tehetségek kibontását.

Nálunk a gyerekek döntő többsége vagy a sportban, vagy valamilyen művészi területen is fejleszti magát. Van, aki ezt az iskolában meg tudja tenni: van nálunk egy művészeti iskola kihelyezett tagozata, ahol a mi tanáraink és ennek az intézménynek az oktatói is tartanak foglalkozásokat az itt tanulóknak. Nem mi fejlesztettük az ő művészi adottságaikat, csak hozzájárultunk ahhoz, hogy ez is fejlődhessen.

Milyen képzési formákban oktatnak?

Diverzifikált a képzési rendszerünk. Először is van nappali és van felnőtt oktatásunk. Az utóbbit a digitális középiskolában tartjuk, ahol „blended” kevert képzési formában tanítunk. Itt van egy e-learning oktatási anyagunk és egy személyes jelenléti oktatás is, amit folyamatos online képzéssel erősítünk meg. A nappali képzésünk is nagyon diverzifikált, mert van öt és hat évfolyamos képzésünk. Amikor befejezték az előkészítő évet, akkor az osztály tagjai választhatnak, hogy matematikára vagy történelemre orientálódnak, hogy azt több órában tanulják. A négy évfolyamos képzésünkben két osztályunk van, az egyikben matematika tagozat van speciális matematika-fizika tagozattal, tehát gyakorlatilag fél osztályokról beszélünk, a másikban pedig biológia és kémia tagozatosaink vannak. Ez azért egyedi, mert itt, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön nincs még egy iskola, ahol lenne külön biológia és kémia tagozat a gimnáziumban. Emellett nyolc évfolyamos képzést is szeretnénk az iskola rendszerébe integrálni.

Most már a Miskolci Egyetem fenntartásában van az iskola. Milyen a kapcsolat, hogyan működnek együtt?

Maga a Földes Ferenc Gimnázium nagyon korán bekapcsolódott a pedagógusképzésbe. Eleinte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem partneriskolájaként a végzős hallgatók a vidéki tanítási gyakorlatokat töltötték itt. Ahogy 30 éve megkezdődött a pedagógusképzés a Miskolci Egyetemen, a Földes lett az egyik gyakorlóhelye. Van jó néhány olyan kollégánk, aki az egyetem hallgatója volt, itt gyakorolt, aztán nálunk lett tanár belőle, és velünk dolgozik. Nagyon sok diákunk ment az egyetemre előbb műszaki és természettudományos, majd jogi és közgazdasági területre, aztán sokan maradtak ott oktatónak. Több lábon állt a két intézmény közötti kapcsolat, a személyes, az intézményi és a kutatásban, oktatásban való együttműködés is. Azt gondolom, hogy ez mind a két oldalnak sok és jó eredményt hozott.

Egy ideje formálódott az a vágy, hogy a két intézmény közötti kapcsolatot érdemes még jobban közelíteni. Ennek nemcsak azon a területen van lehetősége, hogy gyakorlóiskolaként a pedagógusképzésben vállalunk szerepet, hanem a két intézmény megszerzett tudása hat a másikra. Nekünk nagyon erős a tehetséggondozásunk, a társadalmi felzárkóztatási programunk, ugyanezeket az egyetem is vallja, és ennek a területeit is folyamatosan fejleszti, tehát megint lehetőség van a korábban kiépített kapcsolati szinteket tovább emelni és bővíteni.

Fazekas Róbert

• 54 éves, 2 gyermeke van, a felesége is tanár.
• A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett középiskolai tanári diplomát történelem-földrajz szakon 1993-ban.
• 1993 óta dolgozik a Földes Ferenc Gimnáziumban, 2012-ben kétszer két hónapig megbízott igazgató volt, majd a tanév végéig igazgatóhelyettesként vezette az iskolát. 2013-tól, Veres Pál igazgatósága alatt, helyettesként dolgozott. 2019-től igazgató.

Fazekas Róbert