Otthon főznek, nem rendelnek

Az Ifjúságkutató Intézet 2025 januárjában végzett országos kutatása szerint a 15–39 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége ritkán vagy soha nem fogyaszt gyorséttermi ételeket. A megkérdezettek 79 százaléka szinte egyáltalán nem eszik ilyen jellegű fogásokat, és a hagyományos éttermek látogatottsága is alacsony: tízből kilencen ritkán vagy soha nem járnak ilyen helyekre.

A válaszadók 78 százaléka legalább heti rendszerességgel készít otthon ételt magának vagy a családjának. Sőt a 25–29 évesek körében ez az arány 88 százalék. Még a legfiatalabbak közül is sokan főznek: a 15–17 évesek 47 százaléka szokott rendszeresen a konyhában tevékenykedni, bár napi szintű főzésre ennek a korosztálynak csupán 7,8 százaléka vállalkozik. A többi korcsoportban ez az arány eléri a 38–40 százalékot.
A legnagyobb gyorskaja fogyasztók a 15–17 évesek (26%) és a budapestiek (31%).

Nem divat a gyorsétterem

A kutatás arra is rávilágított, hogy a gyorséttermek megítélése sem kedvező a fiatalok szemében: 63 százalékuk nem tartja trendinek az ilyen helyeket, és csak 10 százalékuk gondolja úgy, hogy menő gyorsétterembe járni. A legfiatalabb korcsoport ennél nyitottabb: a 15–17 évesek 22 százaléka szerint számít trendinek a gyorséttermi étkezés.

Az Ifjúságkutató Intézet friss kutatása alapján a fiatalok rendszeresen főznek otthon, és egyre kevésbé tekint divatos elfoglaltságként a gyorskaják fogyasztására. (Fotó: 123RF)

Házhoz rendelés: városi kiváltság

A házhoz szállított ételek sem váltak igazán népszerűvé a fiatalok körében. Kétharmaduk ritkán rendel, 15 százalékuk pedig soha. Heti rendszerességű rendelés főként a városokban jellemző: Budapesten és a megyei jogú városokban a fiatalok ötöde él ezzel a lehetőséggel, míg a kisebb településeken csupán 9 százalék – részben a szolgáltatások hiánya miatt.

A kutatás háttere

A reprezentatív kutatás 1000 fő részvételével készült, online kérdőíves módszerrel. Az adatok alapján egyértelmű: a magyar fiatalok életében az otthoni ételkészítés továbbra is kiemelt szerepet tölt be, a gyorsételek és éttermi látogatások inkább kivételt jelentenek, semmint hétköznapi szokást.

Egészségügyi kihívások a fiatalok körében

Korábbi cikkünkben az Ifjúság’24 jelentés eredményeiről írtunk, amely részletesen bemutatja a magyar fiatalok egészségi állapotát. A kutatás szerint a serdülők jelentős része küzd valamilyen krónikus betegséggel, és a túlsúly, valamint a testképpel kapcsolatos torzítások is egyre gyakoribbak. A fizikai aktivitás csökken az életkor előrehaladtával, az alváshiány pedig komoly koncentrációs és mentális problémákhoz vezethet. A lányok különösen érintettek a szorongás és önértékelési gondok terén, amelyben a közösségi média szerepe sem elhanyagolható. A dohányzás és alkoholfogyasztás szintén elterjedt a tizenévesek körében. A jelentés rávilágít arra, hogy a fiatalok egészsége több szinten is támogatásra szorul – a tudatos életmód kialakítása mellett a lelki jóllét megerősítése is kulcsfontosságú.

A fiatalok egészsége napjainkban: mit mutat az Ifjúság’24 jelentés?