Szűcs Péter, hidrogeológus: Komoly veszélyben a parajdi sóbánya

Szűcs Péter, hidrogeológus: Komoly veszélyben a parajdi sóbánya

Parajdon súlyos természeti katasztrófa zajlik: a Korond-patak áradása miatt víz alá került a híres parajdi sóbánya, amely egyszerre szolgált ipari termelésre és turizmusra. Szűcs Péter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem tudományos rektorhelyettese, a hidrogeológiai tanszék vezetője szerint a helyzet súlyos: akár a bánya teljes összeroppanása is bekövetkezhet.

A bányát már elöntötte a víz

A katasztrófa május utolsó hetében teljesedett ki, amikor a patak vize áttört a védekezésen, és elárasztotta a parajdi sóbánya legújabb részlegét, a Telegdy-bányát. Ez volt az utolsó olyan terület, amelynek megmentésére még látott esélyt a szakmai stáb. A föld alatti mentést le kellett állítani, mivel az emberi tartózkodás is életveszélyessé vált. A kitermelt sót és gépeket már nem lehetett kimenekíteni.

Miért különösen veszélyes a víz egy sóbányában?

Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem hidrogeológiai szakértője az InfoRádiónak adott interjújában elmondta: „Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő sótömzséről van szó, amelynek a mélysége kilométeres nagyságrendű, és egészen feljön a felszínig. Ebben a középkortól kezdve egy többszintes bányarendszert hoztak létre.” A geológiai struktúrában évszázadok alatt épült ki a többszintes bánya. A víz azonban gyorsan oldja a sót: egy köbméter víz akár 300 grammot is fel tud oldani. Ez nemcsak a bányateret, de a szerkezeti tartópilléreket is gyengíti, ami hosszú távon omlásokhoz, a parajdi sóbánya egyes részeinek összeomlásához vezethet.

Vízszivattyúzás: megoldás vagy további veszély?

A szakértő szerint a kulcskérdés az, hogy meg lehet-e akadályozni a további vízbejutást. Ha ez sikerül, következhet a víz kiszivattyúzása. Bár a technológia rendelkezésre áll, a probléma az, hogy a sós víz komoly környezeti kockázatot jelent: az élővizekbe nem engedhető vissza hígítás nélkül.

Mit hoz a jövő a bányára nézve?

A legjobb forgatókönyv szerint a parajdi sóbánya szerkezete részben megóvható, és a turisztikai funkciók legalább részben visszaállíthatók. „A bányának lesznek olyan részei, amelyek komolyan károsodnak, és esetleg végleg be kell zárni. Nyilván a víz eltávolítása után szakemberek tudják majd felmérni azt, hogy mi az, ami mechanikailag megfelelően állékony” – mondta a Miskolci Egyetem rektorhelyettes. A legrosszabb eset, hogy olyan mértékű a beázás és az oldódás, hogy az egész bánya beomlik, és akkor nincs lehetőség semmilyen helyreállításra.

Egy természeti kincs a veszélyzónában

A parajdi sóbánya nemcsak gazdasági, hanem kulturális és turisztikai értéket is képvisel – sorsa most még bizonytalan. A következő hetekben a vízeltávolítás, majd az állékonyság felmérése dönthet a létesítmény jövőjéről.

(Kiemelt kép forrása: Facebook/Parajdi Sóbánya – Salina Praid – Salt mine Praid)

Ez is érdekelhet