Kapu Tibor, a második magyar űrhajós július 14-én térhet vissza a Földre, miután kéthetes küldetése során több mint húsz tudományos kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A HUNOR-program keretében végzett munkája nemcsak a magyar űrkutatás történetének új fejezete, hanem inspiráció is a fiataloknak.
Nemrég az OKTV-győztes középiskolás diákok is élő videókapcsolaton keresztül beszélgethettek Kapu Tibor kutatóűrhajóssal az űrélet különlegességeiről – lebegésről, mikrobiomról, relatív öregedésről, és a test űrbéli változásairól. Az ISS fedélzetén végzett kísérletek között akad olyan, amely a szemészeti ellátást forradalmasíthatja, és olyan is, amely a jövő űrélelmiszereit vagy a motoros képességek változásait vizsgálja a súlytalanságban.
Közel a visszatéréshez
Ha minden a tervek szerint alakul, július 14-én magyar idő szerint 13:05-kor hagyja el a Nemzetközi Űrállomást a Crew Dragon „Grace” űrhajó, fedélzetén Kapu Tiborral és társaival. A landolás Kalifornia partjainál várható. A kéthetes küldetés a HUNOR – Magyar Űrhajós Program mérföldköve: hazai kutatók, egyetemek és cégek eredményei kerültek be a nemzetközi űrkutatás vérkeringésébe.
Milyen érzés a lebegés?
Kapu Tibor középiskolás OKTV-győztesek kérdéseire válaszolt élő kapcsolatban az ISS-ről. A beszélgetésből kiderült, mennyi apró, de meglepő testi változás történik az űrben: például a vér és más folyadékok a fej felé tolódnak, amit Tibor már fél órával az indulás után megérzett – a nyelve „tömörebbnek” tűnt, arca pedig kissé felpuffadt. A lebegést „szokatlannak, de felszabadítónak” írta le, és kiemelte, mennyire gyorsan alkalmazkodik az emberi agy az új térbeli viszonyokhoz.
A diákokat az űrbéli öregedés lassulása is érdekelte, amely bár statisztikailag kimutatható, a két hét alatt nem érzékelhető. A fizikus beállítottságú fiatalok mélyebben is belekérdeztek az ISS pályamódosításának technikai részleteibe vagy a mikrogravitáció hatására módosuló immunválaszokba. Kapu Tibor elmondta, hogy az űrállomás körülbelül havonta igényel korrekciót, mivel még a ritka légkör részecskéi is elegendőek a fokozatos lassuláshoz. Ilyenkor nem egyszerűen „felfelé emelik” az ISS-t, hanem egy gyorsítást hajtanak végre ugyanabban az irányban, amerre az állomás halad, így a keringési pálya másik oldalán emelkedik meg a magasság – ez az orbitális mechanika egyik sajátossága. A Hold gravitációs hatása is jelen van, de a pálya szempontjából kevésbé számottevő, mint a légellenállás.
Kapu Tibor ugyanakkor nemcsak szakmai, hanem emberi oldalról is inspirálóan válaszolt: elmondása szerint az alapkutatások gyakorlati alkalmazása különösen motiváló számára.
Magyar kísérletek az ISS-en
Több mint 20 magyar fejlesztésű tudományos kutatást vitt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Kapu Tibor. Három kísérlet mintáit a Nemzetközi Űrállomás MELFI mélyfagyasztója őrzi – ez a -80 °C-ra hűtő berendezés nemcsak a tárolást, hanem a minték épségének megőrzését is biztosítja.
A MAGYAR kísérlet a motorikus képességeket vizsgálja virtuális valóság segítségével, azt kutatva, hogyan reagál az emberi test a súlytalanságra.
A MAGOR a mikrobiom összetételének változását figyeli az űrbéli étrend és a mikrogravitáció hatására.
A VITAPRIC projektben pedig olyan növények – például retek és búza – viselkedését figyelik, amelyeket a földi nemesítés mellett most az űrkörnyezethez való alkalmazkodásra is „tréningeznek”.
Semmelweis Egyetem: telemedicinás kísérlet és nanoszálas gyógyszer
Két projektet a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek. A TESH (Telemetry System of Space Health) célja az űrutazás során fellépő kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi változások nyomon követése egy okospólóval, amely EKG-t, testhőmérsékletet és mozgást rögzít. A másik kutatás, az END-SANS, egy úttörő nanoszálas szemészeti gyógyszerformulációt tesztel – ez lehetővé teszi, hogy a hatóanyagok a szem felületén oldódjanak fel, fájdalommentesen, gyorsan és pontosan. A cél: az űrben és a Földön egyaránt hasznosítható terápiás újítás létrehozása.
Az űrutazás jelentősége
Kapu Tibor küldetése nemcsak technológiai és tudományos bravúr, hanem társadalmi küldetés is. Ahogy a vele folytatott diákbeszélgetés is mutatja: az űr nem távoli fantázia, hanem kézzelfogható lehetőség – kutatásra, fejlődésre és inspirációra. A magyar részvétel egyre hangsúlyosabbá válik a nemzetközi űrkutatásban, és ennek a történetnek most Kapu Tibor az arca – aki hamarosan különleges élményekkel és tudással tér majd haza.
Kiemelt kép forrása: Facebook/HUNOR – Magyar Űrhajós Program
