Magyar idő szerint július 15-én sikeresen visszatért a Földre Kapu Tibor, a második magyar űrhajós. A landolást követően még tovább nőtt az érdeklődés az űrkutatás iránt: a budapesti HUNIVERZUM kiállítás napok óta teltházas.
A hazatérés után a küldetés következő szakaszában történik a gyűjtött adatok kiértékelése, amely újabb izgalmas fejezet az űrkutatás történetében. A kutatóűrhajósra jelenleg a program kéthetes regenerációs fázisa vár, melynek része a gravitációhoz való visszaszokás. A rehabilitációs programhoz a Semmelweis Egyetem és a HUNOR-program szakemberei is csatlakoznak. Kapu Tibor űrutazásának hatása itthon is érezhető; a hazai űrkutatás új lendületet kaphat az élmények és eredmények nyomán.
Sikeres hazatérés, új szakasz indul
A Kapu Tibort is szállító Crew Dragon kapszula július 15-én, magyar idő szerint 11:32-kor landolt Dél-Kalifornia partjainál. A SpaceX gyorsan begyűjtötte az űrhajót, és az űrhajósok egy órán belül el is hagyhatták a fedélzetet. Ezzel véget ért az Ax-4 küldetés űrbéli szakasza, de a munka folytatódik: most indul az adatok és tapasztalatok feldolgozása.
Teltház a HUNIVERZUM kiállításon
Kapu Tibor visszatérésének napjától kezdve folyamatosan telt házzal futott a budapesti Millenárison megrendezett HUNIVERZUM kiállítás. Július 16. és 20. között minden nap jelezték a szervezők: a látogatószám elérte a maximumot, már csak az induljon el a kiállításra, aki előre megváltotta a jegyét. A közönség kíváncsisága jól mutatja, milyen hatással volt Kapu Tibor szereplése a magyar űrkutatás iránti érdeklődésre.
MCC-s diákok kísérletei az űrben
Kapu Tibor kéthetes küldetése során több mint húsz tudományos kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. A HUNOR-program keretében folytatott munkája nemcsak a magyar űrkutatás történetének új fejezete, hanem inspiráció is a fiataloknak. Az ISS fedélzetén több olyan kísérletet végzett, amelyeket MCC-s diákok és oktatók dolgoztak ki a CORVUS projekt keretében. A kutatások célja az volt, hogy közelebb hozzák az űrutazás gyakorlati kihívásait a következő tudósnemzedékhez. Sugárzásmérés, újraélesztési protokollok, az űrhajósok napi rutinja – ezek mind hozzájárulnak a jövő biztonságos űrutazásaihoz.
Semmelweis Egyetem: telemedicinás kísérlet és nanoszálas gyógyszer
Két projektet a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek. A TESH (Telemetry System of Space Health) célja az űrutazás során fellépő kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi változások nyomon követése egy okospólóval, amely EKG-t, testhőmérsékletet és mozgást rögzít. A másik kutatás, az END-SANS, egy úttörő nanoszálas szemészeti gyógyszerformulációt tesztel – ez lehetővé teszi, hogy a hatóanyagok a szem felületén oldódjanak fel, fájdalommentesen, gyorsan és pontosan. A cél: az űrben és a Földön egyaránt hasznosítható terápiás újítás létrehozása.
Kapu Tibor egy antigravitációs futópad segítségével szoktatja vissza izmait és ízületeit a földi léthez. (Fotó: Facebook/Kapu Tobor)
Gravitációhoz való visszatérés
A hosszú űrbéli tartózkodás után Kapu Tibor most éppen a Föld gravitációs körülményeihez próbál újra alkalmazkodni, például egy antigravitációs futópad segítségével szoktatja vissza izmait és az ízületeit a földi léthez. A speciális edzőgépet a HUNIVERZUM látogatóközpontban bárki kipróbálhatja.
Ez a folyamat minden űrhajós számára kihívás, mégis elengedhetetlen része a visszatérésnek. A program regenerációs fázisa után, várhatóan augusztus elején térhet majd haza Magyarországra. Eközben itthon új lendületet kapott a tudományos érdeklődés – és ez már önmagában is óriási eredmény.
Kiemelt kép forrása: Facebook/HUNOR – Magyar Űrhajós Program
