Hogy kell elképzelni az élelmiszeriparon belül az édesség ágazatot, kik jönnek ide dolgozni, milyen végzettséggel és milyen tapasztalatot vártok el tőlük?

Ha a menedzsmentoldalt nézzük, akkor korábban mindig nagy előny volt, ha valaki élelmiszeripari, illetve agrárterületről érkezett. Ma olyan nagy lett a verseny, hogy minden területről várunk kollégákat, hiszen lényegében Európából eltűnt a jó vagy egyáltalán a munkaerő. Nagyon mást vártunk el a munkaerőpiacon 20-30 évvel ezelőtt; ma mindenkinek örülünk, aki motivált és valamifajta küldetéstudattal érkezik.

Természetesen előny, ha ismeri az előbb említett két területet, de az élelmiszer-ellátás más lett, mint korábban, sokkal több az új kihívás. Rendkívül sokféle szabályozási, adminisztratív és adózási rendszernek kell megfelelnünk. Ezek elsősorban pénzügyi terheket jelentenek ránk nézve, de ez azt is jelenti, hogy szükség van többféle szakértelemre akár pénzügyi, gazdasági vagy jogi területekről.

Mennyire innovatív a gyorsan forgó fogyasztási cikkek ezen szegmensének gyártása?

Az agrárium és az élelmiszeripar is az a terület, ahol az automatizáció és az innovatív technológiák nemhogy a küszöbön állnak, hanem ezek nélkül nem is lehet versenyképesen működni. De nemcsak a gyártási oldalon, hanem marketing-, illetve piaci oldalon is erős az innováció, akár csomagolásról, akár egy-egy új íz fejlesztéséről beszélünk. Ugye hallott mindenki a dubajcsoki-őrületről? Az édesiparban még mindig van bőven potenciál, éppen ezért nagyon fontos, hogy egyre több fiatal jöjjön ide, hiszen előttük áll egy-egy terület megújítása vagy éppen a digitalizálása.

Ma egyre fontosabb az egészségtudatosság: hol van a helye az étrendben az édességeknek?

Abban az életmódban, amit szorgalmazunk, azaz hogy mindenki mozogjon eleget – és ebben én rendkívüli módon hiszek –, táplálkozzunk egészségesen, abban az a minimális kalóriabevitel, amit mi ma itt Magyarországon vagy Európában az édességekből szerzünk (3-5 százaléknyi), annak minden körülmények között kell, hogy helye legyen. Ha belegondolsz: 2 óra teniszezés alatt 1000 kalóriát is elégetünk. Kellően aktív életmód mellett bármiféle olyan édesség, amit szeretünk, bele kell férjen az étrendbe.

Persze sok fejlesztés és innováció irányul arra az egészségtudatos életmód jegyében, hogy a termékek legyenek cukor-, laktóz-, glutén-, földimogyoró-mentesek. Ezt az egész ipar régóta kiemelten kezeli, viszont fontos, hogy a klasszikus termékek irányába is fejlesszünk. A marketingeseknek pont ezért van helye, mert a tudásukkal a piacokat jobban meg lehet érteni, ahogy például a nemzetközi tanulmányokkal érkező akár jó exportossá is válhat. Az édesiparban mindezekre szükség van.

Az édesiparban még mindig van bőven potenciál. (Fotó: 123rf)

Az exportot említetted. Miért döntöttetek úgy, hogy ez lesz a fókusz?

Itthon kicsi a piac, és azt a nagy márkák dominálják. Ma az immár egymilliárdos forgalmunk 85 százaléka export, és ezt erősítjük kiállításokkal, partnerek látogatásával vagy akár online formában. Minden úton-módon bombázzuk az exportpiacokat, Európát, Amerikát, Közel-Keletet, Afrikát, és ha sikerül megtalálni egy jó vevőt, akkor odatesszük azt a jó szolgáltatási színvonalat és minőséget, amiben hiszünk és amiben jók vagyunk.

Mit vártok el egy kollégától, milyen tulajdonságokra van szükség ezen a területen?

Azon múlik minden, tudnak-e komplexen és átfogó módon gondolkozni, elkötelezettek-e, érdekli-e őket, amit csinálnak. Éppen ma kaptunk egy holland vevőtől dicséretet, mikor utánakérdeztük, rendben volt-e a szállítás, hiánytalanul megérkezett-e. Én azt szeretem, ha a vevőt úgy kezeljük, hogy ő tényleg mindent megérdemel. Nem azért, mert ő fogja kifizetni a számlánkat, hanem mert át kell érezni, hogy az az ő feladata, hogy kitegye a termékünket a polcokra. Maximálisan le kell venni minden terhet a válláról, és szerintem ehhez kell egy bizonyos típusú gondolkodás, amit az új kollégáktól is elvárunk.

Mit gondolsz ma a pályakezdőkről általánosságban?

Rengeteg iparággal beszélgetünk, és mindenhol azt halljuk, hogy egy hónap, fél év után felállnak a kollégák, és váltanak. Régen nem volt ilyen. Büszkék voltunk arra, amikor azt mondtuk, hogy nálunk tíz-húsz éven keresztül ott maradt dolgozni valaki. Maga a gyárunk több mint 30, a Chocco Garden idén 10 éves, és legtöbben velünk vannak az elejétől; őket honoráljuk is, fizetésben vagy előrelépéssel. Ma kicsit több pénzért is azonnal váltanak az emberek. Az élelmiszeripar sajnos fizetésben még mindig nem olyan versenyképes, mint az egyéb ágazatok, de ez sokszor rajtunk is múlik a vezetőkön, a stratégián, így ezen lehet és kell is változtatni.

Az élelmiszeripar az az ágazat, amelyikre mindig is szükség lesz. (Fotó: 123rf)

Milyen területeken kerestek leginkább és fogadtok gyakornokokat?

Technikusokat, fejlesztőmérnököt, exportost keresünk. Kecskemét térségében rendkívül sok a lehetőség az autó-, az elektronikai iparban, ahol akár egyszerűbben végezhető munkákat kínálnak és magasabb béreket is fizetnek. Mi az élelmiszeriparral egy kicsit manuálisnak tűnünk, hogy ebben a modern világban még mindig klasszikus módon gyártunk. Pedig a csokoládégyártás is sokat modernizálódott, ma már egy-egy gyártósort egy ember is elvisz, míg régen ez 5-10 fő volt, ráadásul a nagyvállalatok már humanoid robotokat alkalmaznak például a raklapozásnál. Nyáron sokan jönnek gyakorlatra hozzánk, de nehéz megtartani őket.

Milyen fejlesztések a jellemzők?

Természetesen az FMCG-ben igazi kihívás, hogy sokféle terméket gyártunk, rövid élettartammal, ami nehezíti a beruházásokat. Ezért is maradt meg hagyományosan a szektorban a kézi munka, amin változtatni kell, és keresni az informatikai megoldásokat. Így örömmel várunk olyan kollégákat, akik élelmiszeripari vagy gépészmérnökként például ezeken a területen tudnak fejleszteni a kis- és közepes vállalatoknál is. Ebben segítenek az olyan pályázatok is, mint a GINOP Plusz Innovációs pályázat, ami 2024 augusztusában jelent meg, valódi költségcsökkentő megoldásokat támogató fejlesztések megvalósítását támogatva.

Az elmúlt években az energiahatékonyság érdekében napelemparkot telepítettünk, most pedig olyan csomagológépeket szerzünk be, amelyekkel már folyamatosan online tudjuk az adatokat elemezni, és kevés kollégával tudjuk működtetni a gyártást, így a többi munkatárs átcsoportosítható más területre, például a minőség-ellenőrzésre, az auditokra. A fiatalok tehát az élelmiszeriparban bevezethető informatikai megoldásokkal maguk formálhatják a jövőt.

Hol tart ma Magyarországon az édesipari képzés?

Szakmunkás-képesítéssel is várjuk a leendő kollégákat, de az ágazatban a technikumi képzettségre is nagy szükség van. Ebben szerencsére Szerencs úttörő szerepet vállalt: Takács Istvánnak köszönhetően Magyarországon is van már édesipari szakmunkásképzés és technikum, ahová a szövetségen keresztül is próbálunk jelentkezőket küldeni.

Milyen egyetemi együttműködések jellemzők rátok?

Mi a Szegedi Tudományegyetemmel sokat dolgoztunk, régóta erős a kapcsolatunk, pont az innováció és a fenntarthatóság kérdéseiben. Kakaótémában négy évvel ezelőtt közös fenntarthatósági konferenciát is rendeztünk, hiszen egyre nyilvánvalóbb a globális felmelegedés negatív hatása a kakaóbabra nézve. Ez a termény ugyanis nagyon egyenletes klímát vár el, egész évben átlagosan 18–32 fok közötti hőmérsékletre és évi közel 2000 milliméter csapadékra van szüksége. Itt erősen megjelenik az ESG, a fenntarthatóság és ismét az innováció, a fejlesztések szükségessége, mégpedig az agráriumban.

Olyan élelmiszeripari mérnökökre van szükség, akik nyitottak azokra a fejlesztésekre is, mint amire Németországban van példa: napraforgómag különleges pörkölésével állítottak elő ha nem is kakaót, de csokoládét. Vagy például mi sokat tettünk és küzdöttünk azért, hogy a csokoládéban csak valódi kakaóvaj legyen, de látható, hogy elkerülhetetlen lesz a változás, az, hogy helyettesítő anyagokat használjon fel újra az ipar, ha nem teszünk többet a felmelegedés megállításáért. A fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülésével pedig már nemcsak az lesz a fontos, hogy miből készült egy adott termék, hanem az is, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma.

Közép-Európa egyetlen klasszikus rágógumigyára a Chocco Garden Kft. (Fotó: 123rf)

Milyen konkrét fejlesztésetek van?

Mi leginkább a klasszikus édességeket gyártjuk: Közép-Európa egyetlen klasszikus rágógumigyára vagyunk. De pár éve elindítottuk az egészségtudatosság irányát erősítő termékek fejlesztését: funkcionális rágókat kezdtünk el a Szegedi Tudományegyetemmel közös együttműködésben kifejleszteni. Ezek nagyon különleges gyógynövényes, zöld teás, vitaminos, koffeines rágógumik, és nyártól itthon is kaphatók lesznek. Ezen a területen is próbáljuk a fiatalokat megcélozni.

Hosszú távon milyen életpályára számíthatnak az élelmiszeripart választók?

Amikor nyolcmilliárd embert kell ellátni a földön, nehéz a kézműves gazdálkodásra gondolni. Éppen a fenntartható jövő miatt nagyon fontos, hogy olyan nyers- és csomagolóanyagokat használjunk, amelyek egyre kevésbé terhelik a környezetet, ám ez képzett szakemberek nélkül nem fog menni. Az élelmiszeripar az az ágazat, amelyikre mindig is szükség lesz – a Covid idején is mérhetetlenül felértékelődött –, ahol mindig folyamatosan szükség lesz a fejlesztésekre, és az újabb kihívások biztosítják a fiataloknak azt, hogy értelmes, értékes munkát végezhessenek. Az édesipar, a csokoládégyártás emellett rendkívül szerethető és szép, gondoljunk csak Willy Wonkára. Változatos is, hiszen ki ne emlékezne Gombóc Artúrra: hányféle csokoládé, de akár keksz, chips, gumicukor, rágógumi van a piacon, amely mind az ágazat terméke.

Névjegy

Sánta Sándor, a Chocco Garden Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Édességgyártók Országos Szövetségének elnöke

• 53 éves. Házas, két lánya van, 19 és 21 évesek.
• 1997-ben és 1996-ban szerzett agrármérnöki és közgazdász diplomát a Szent István Egyetemen.
• Első munkahelye a Sanofi Gyógyszergyár volt, ahol nagyjából egy évig dolgozott logisztikai területen, utána a Bonbonetti ellátásilánc-igazgatója volt 5 évig, majd vezérigazgatója 2004-től 12 éven keresztül.
• 2015-ben megalapította saját vállalkozását, azóta is a Chocco Garden Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Sánta Sándor

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákba mélyedhetsz bele, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!