Tehetséggondozó, családias kar – interjú Palotás Árpád Bencével, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának dékánjával

Tehetséggondozó, családias kar – interjú Palotás Árpád Bencével, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának dékánjával

„A legtöbb hallgatónk már évekkel tanulmányai befejezése előtt »elkel«, azaz pontosan tudja, hogy hol fog végzés után munkába állni. Kiemelkedően erős ipari kapcsolatokkal rendelkezünk” – fogalmazott Palotás Árpád Bence, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának dékánja.

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek?

A kar erőssége a kis hallgatói létszámból következő családias jelleg: oktatóink szinte minden hallgatót személyesen ismernek, egyénre szabott képzést kínálunk és a tehetséggondozás területén (tudományos diákköri megmérettetések) országosan is kiemelkedők az eredményeink. Meggyőződésünk, hogy mindenkiben megvan a tehetség, a feladatunk annyi, hogy megteremtjük a lehetőséget annak kibontakoztatására.

Hogyan tartják szem előtt a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív megközelítéseket?

A fenntarthatóság kiemelkedő jelentőségű minden mérnökképzési területen, hiszen elsősorban a mérnököktől várja a társadalom, hogy létrehozzák, biztosítsák az élethez szükséges egészséges, biztonságos környezetet. Ennek keretében a jövőben is a mérnökök fogják fejleszteni a társadalom számára hasznos technológiákat, ezért a feladatunk az, hogy a jövő generációi számára átadjuk mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek e technológiák fenntartható alkalmazásához és széles körű, biztonságos használatához.

A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az egyetemen vagy az önök karán; oktatják, együtt tapasztalják, tanulják a használatát a diákokkal?

Az MI új mindenki számára. A karon már évekkel ezelőtt is voltak olyan kiváló fiatal kutatók, akik gépi látással, öntanuló algoritmusok ipari alkalmazásával foglalkoztak, mindazonáltal a terület ma ennél már lényegesen több lehetőséget tartogat.

Az MI használatának (mint szinte bárminek) lehetnek árnyoldalai, de nem erre fókuszálunk, mert nem a tiltás általában a jó megoldás. Annál több lehetőséget látok az MI használatának oktatásba történő beépítésére. Ez a megoldás még gyerekcipőben jár nálunk, de vannak jó kezdeményezések: van olyan tantárgy, ahol a félévközi feladat megoldásában kötelező az MI használata, majd az eredmények kritikai értékelése. Így az oktató és a hallgatói közösen fedezhetik fel az MI erősségeit és gyengeségeit.

Az MI használatára vonatkozó egyetemi szintű szabályzatot egy kifejezetten erre a célra létrehozott bizottság készít elő. A kar doktori iskolája a közelmúltban vezetett be olyan szabályt, ami engedi az MI használatát a doktori kutatásokban, de kötelezővé teszi az azt használók számára annak pontos feltüntetését, hogy a kutató milyen formában használta fel az MI-t az elért eredményeihez. A valódi kutatás és valós eredmények elérése továbbra is a természetes intelligencia használatát igényli.

Milyen perspektívát kínálnak az ide érkező fiatalok számára, mit gondol ennek a képzési területnek a jövőjéről?

Mérnöknek lenni jó. Nemcsak azért, mert a mérnökök a társadalom jólétének és jóllétének a kovácsai és ráadásul kohómérnököket is képzünk, hanem azért is, mert nincsenek elhelyezkedési gondjaink. A legtöbb hallgatónk már évekkel tanulmányai befejezése előtt „elkel”, azaz pontosan tudja, hogy hol fog végzés után munkába állni. Kiemelkedően erős ipari kapcsolataink vannak. Egyre gyakoribb a hallgatóknak ajánlott duális képzési munkaszerződés, ösztöndíj és egyéb juttatás. Éppen emiatt a mesterképzésen maradók száma egyre kevesebb, gyakran később, levelezőn szerzik meg azt a tudást, amire még szükségük van az érvényesüléshez.

Dékánként gyakorta megkeresnek a vállalati vezetők azzal, hogy sürgősen szükségük lenne friss diplomás mérnökökre. A műszaki karok vezetői hozzám hasonlóan az ilyen esetek többségében csak arra tudják biztatni a cégvezetőket, hogy alapítsanak ösztöndíjakat vagy egyéb módon csábítsák magukhoz az állásajánlatokban bővelkedő fiatal mérnökpalántákat.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?

A miskolci diákélet különleges. Ez alapvetően az egyetem selmecbányai eredetére vezethető vissza, ezt már Mikszáth is megírta a Tót atyafiak című regényének elején. Mint az egyik selmecbányai kar jogutódja, hallgatóink különösen büszkén ápolják a selmeci hagyományokat, és ez nemcsak a szórakozásban nyilvánul meg, hanem közös kirándulásokban, összetartásban és egymás segítésében is. A műszaki képzések általában nem könnyűek, de nem is teljesíthetetlenek. Minden tanév az elsős gólyák fogadalomtételével kezdődik. Ekkor fogadja hallgatóvá a dékán az új diákokat. A hivatalos kézfogást követően a dékán egy rövid üdvözlő beszédet is szokott mondani.

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket?

A vállalatokat valódi partnernek tekintjük. Rendszeresen tartunk olyan ipari napot, ahol az adott szakterület vállalati vezetőit hívjuk meg, és ahol a képzésünkre vonatkozó véleményüket kérjük: igyekszünk az elvárásaikhoz igazítani a tanterveinket, elmondhatják, miben jók a nálunk végzettek, és miben lehetnének erősebbek; örömmel fogadjuk a témajavaslataikat előadásokra vagy megjegyzéseiket a szükséges soft skillek fejlesztésére.

Karunk az országban az elsők között indította el a duális képzést, mára több mint 70 vállalattal van szerződésünk.

Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésükre?

Ha valaki nem nyert felvételt az első helyen választott képzésre, akkor feltétlenül próbálkozzon a pótfelvételivel, mivel a legtöbb képzésünket itt is meghirdetjük. Ha nem sikerül államilag támogatott képzésre bejutni, az egyik legjobb befektetésnek az önköltséges képzés bizonyul. Az önköltséget sem kell feltétlenül 7 féléven át fizetni, ugyanis azt, aki jól teljesít, automatikusan át lehet sorolni államilag finanszírozott képzésre.

Ha valaki így sem jut be a képzéseinkre, megfontolandó egy nyelvvizsga letétel, vagy egy-egy rosszabbul sikerült érettségi tantárgyból új érettségi vizsga.

Palotás Árpád Bence

  • 57 éves, nős, két felnőtt fia van.
  • 1991-ben a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett kitüntetéses kohómérnöki oklevelet, majd 1995-ben a Massachusetts Institute of Technology-n vegyészmérnöki mesterdiplomát. PhD-értekezését 1997-ben védte meg a Miskolci Egyetemen. 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkezik.
  • Posztdoktori és vendégkutatóként több évet töltött az MIT-n, majd a University of Utahon. Azóta jelenlegi munkahelyén, a Miskolci Egyetemen dolgozik, 1995 óta a Tüzeléstani Tanszéken. 2002-től 20 éven át vezette a tanszéket és a szervezeti átalakítások során létrejött Energia- és Minőségügyi Intézetet. 2001-től egyetemi docens, 2011 óta egyetemi tanár. Mellkasimplantátum-fejlesztéssel is foglalkozik, amellyel a tölcsérmell korrigálható.
  • 2018-ban a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
  • 2014 óta az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar (korábbi nevén Műszaki Anyagtudományi Kar) dékánja.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ez is érdekelhet