Szegeden tartotta közös nemzetközi konferenciáját a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet, a 2015-ös migrációs válság tizedik évfordulóján. A kétnapos rendezvény magyar, európai és amerikai szakértők részvételével tekintette át a tanulságokat, a jelenlegi helyzetet és a jövő lehetséges megoldásait.

Európai is transzatlanti tapasztalatok

Az első napon a válság európai és transzatlanti következményei kerültek terítékre. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója kiemelte, hogy Magyarország álláspontja nem ideológiai, hanem statisztikai alapokon nyugszik.

A résztvevők közül Lánczi Péter az elemző megközelítés fontosságára hívta fel a figyelmet, Pásztor Bálint pedig a vajdasági magyarok 2015-ös tapasztalatait osztotta meg, amikor több százezer illegális migráns haladt át Szerbián.

Barthel-Rúzsa Zsolt a honvédség határvédelmi szerepéről beszélt, Kiss-Rigó László püspök a keresztény befogadás dilemmáit említette, míg Szánthó Miklós az Európai Unió kettős mércéjét bírálta.

A külföldi vendégek közül Manuel Ostermann a német belpolitikai következményeket ismertette, Juan Soto Gómez a spanyolországi helyzetet mutatta be, Daniele Scalea pedig az európai migrációs politika kudarcáról beszélt.

Fotó: MCC

A délutáni panelbeszélgetéseken Pál Zsigmond Barna Magyarország sikeres modelljét hangsúlyozta, az amerikai szakértők – köztük a Heritage Foundation képviselői – pedig párhuzamot vontak a magyar határvédelem és Donald Trump amerikai intézkedései között.

A nap zárásaként a demográfiai és biztonsági kockázatok kerültek középpontba: Hans-Georg Maaßen szerint a tömeges migráció mögött ideológiai szándék is meghúzódhatott, Nicolas Pouvreau-Monti pedig arra figyelmeztetett, hogy a muszlim országokból érkező hullámok hosszú távon átalakíthatják Európa arculatát.

A kibocsátó országok nézőpontja

A második napon a kibocsátó országok szemszögéből vizsgálták a problémát. Mohamed Farid egyiptomi szenátor és Abshir Aden Ferro szomáliai elnökjelölt egyaránt úgy vélte, hogy a migráció gyökere a háborúkban, a szegénységben és az instabilitásban keresendő, a kiút pedig a gazdasági fejlődésben, a munkahelyteremtésben és a helyi integrációban rejlik.

Tibor Nagy volt amerikai államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Afrika stabilitása globális érdek, hiszen ha a fiatal és gyorsan növekvő népesség nem talál helyben perspektívát, Európára nehezedik a nyomás. A Száhel-övezetről szóló panel résztvevői szerint a demográfiai robbanás és a szélsőséges csoportok tevékenysége újabb migrációs hullámokat vetíthet előre.

Marsai Viktor és Gönczi Róbert arra figyelmeztettek, hogy a migráció gyakran geopolitikai eszközként jelenik meg, amellyel Európa destabilizálása a cél.

A konferencia tanulságai

A konferencia összegzése szerint a 2015-ös válság óta világossá vált, hogy a migráció nem pusztán humanitárius kérdés, hanem biztonsági, társadalmi és kulturális kihívás is. A megoldás kulcsa a nemzeti szuverenitás erősítése, a határok védelme és a kibocsátó régiók stabilizálása.

Az MCC és a Migrációkutató Intézet a szegedi rendezvénnyel ismét bizonyította, hogy képes fórumot biztosítani a legaktuálisabb és legösszetettebb kérdések nyílt, nemzetközi megvitatására.

——

A kiemelt kép forrása: MCC.

Támogatott tartalom (x).