ELTE-s kutatás a európai levegőminőségről

Nature folyóiratban a hazai kutatás

Nemzetközi kutatási együttműködés eredményeként új tudományos javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozásának megújítására Európában. A tanulmány, amely a rangos Nature folyóiratban jelent meg, az aeroszolok – vagyis a szálló por – egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. A publikáció egyik társszerzője Salma Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem légkörkémikusa.

A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik – amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por okozta biológiai hatásokat – hozzájárulhatnak Európa levegőminőségének javításához. A szálló por magas koncentrációja világszerte az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, ezért az aeroszolok keletkezésének és tulajdonságainak feltárása az utóbbi években a légkörkutatás egyik központi témájává vált.

Az oxidatív potenciál szerepe az egészségi hatások megértésében

A vizsgálat középpontjában az ún. oxidatív potenciál (OP) állt, amely az aeroszol részecskék biológiai aktivitását és egészségi kockázatát jellemzi. A kutatók kimutatták, hogy a szennyezett levegőben lévő, erősen reakcióképes oxigénvegyületek (ROS) felboríthatják a sejtek oxidáns–antioxidáns egyensúlyát a légzőrendszerben. Ez az ún. oxidatív stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el, amelyek hosszú távon növelik a megbetegedések kockázatát.

A most publikált tanulmány a hagyományos levegőminősítési módszerek kiegészítését javasolja az oxidatív potenciál mérésével. Ez az új megközelítés többféle, káros hatással összefüggő tulajdonságot is képes figyelembe venni, így pontosabb képet adhat a levegő valódi egészségi hatásairól.

Európai kutatói összefogás – 43 mérőhely adatai alapján

A kutatásban 43 európai mérőhely vett részt, egységes mintavételi és laboratóriumi eljárásokkal. A munkát Gaëlle Uzu, a Grenoble Egyetem professzora vezette, a magyar hozzájárulást pedig az ELTE TTK Kémiai Intézetének BpART Laboratóriuma biztosította. Az itthon gyűjtött és elemzett adatok beépültek a nemzetközi értékelési rendszerbe, amely kétféle, sejtes hatásokat szimuláló laboratóriumi módszert (AA és DTT) alkalmazott.

A nemzetközi együttműködés helyszínei (Forrás: ELTE)

A vizsgálatok során a kutatók feltérképezték az oxidatív potenciál térbeli eloszlását különböző típusú levegőkörnyezetekben, és több forgatókönyvet is elemeztek a levegőminőség szabályozásának lehetséges irányairól. Az elemzések alapján olyan stratégiákat azonosítottak, amelyek a közúti közlekedés és a fatüzelés káros hatásainak mérséklésével tisztább, egészségesebb levegőt eredményezhetnek.

A kutatócsoport javaslatai tudományos alapot teremtenek egy új típusú európai levegőminőség-szabályozási rendszerhez, amely nemcsak a légköri koncentrációkat, hanem a szennyezők biológiai aktivitását is figyelembe veszi.

Magyar részvétel és utánpótlás

Az ELTE BpART Laboratóriuma 14 éve végez úttörő munkát a légkörkémia területén. A csoport tagjai – Salma Imre, Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté – mellett doktoranduszok és hallgatók is aktívan részt vesznek a kutatásokban. A laboratóriumban jelenleg három hallgató dolgozik kapcsolódó témákon; közülük Illés Tamás a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést ért el a Környezeti kémia szekcióban.

A labor korábban olyan kutatásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint a COVID–19-járvány idején végzett levegőminőség-vizsgálatok vagy a légköri nukleáció új kémiai mechanizmusának felfedezése.

Talaj- és vízminőségi kutatások Magyarországon

Talajok ionprofilja, pH-hatás és radionuklidok

A Pannon Egyetemen folytatott kutatások célja a talajok ionösszetételének (N, P, K és egyéb makro- és mikroelemek) feltárása, valamint annak vizsgálata, hogyan befolyásolja a talaj pH-ja a tápanyag- és szennyezőanyag-dinamikát. A Természettudományi Központ Analitikai Kémia csoportjának TDK-projektjei között több téma is foglalkozik az ionprofil meghatározásával ioncsere-kromatográfiával, talaj- és talajvíz-minták párhuzamos elemzésével, amely közvetlen gyakorlati következtetésekhez vezet a mezőgazdasági hasznosíthatóság és a környezeti kockázatok megítélésében.

Fotó: 123RF

Külön hangsúlyt kapnak a pH-hatást modellező laboratóriumi kísérletek: hallgatói és kutatói munkák kisméretű mikrokozmoszokban, pH-puffereléssel vizsgálják a kiválasztott radionuklidok (pl. Cs, Sr) növényi felvételét és mobilitását. Ezek a laboratóriumi eredmények segítenek megérteni, hogy egy esetleges környezetszennyezés vagy nukleáris baleset után mely talajtípusok és növényfajok jelentenek nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot.

A Pannon kutatói emellett bioteszteket és biodegradációs vizsgálatokat is végeznek, amelyek a talajban jelenlévő organikus szennyezők (például petrolkémiai maradványok) biológiai bonthatóságát elemzik; ezeket a vizsgálatokat talajjavító, mikrobiális oltóanyagok és természetes adalékok alkalmazásával kombinálják a fenntartható helyreállítási stratégiák kidolgozásához.

Ipari örökség és városi talajszennyezés

Észak-Magyarország ipari öröksége – különösen Salgótarján és Ózd térsége – kiemelt kutatási terep a potenciálisan toxikus elemek (PTE) és nehézfémek talajban való felhalmozódásának vizsgálatára. Doktori értekezések és kutatások feltárták a PTE-k (pl. Pb, Cd, As) térbeli eloszlását, mobilitását és hatását a talajmikrobiális közösségekre; ezek alapján egészség- és környezetkockázat-becslések készülnek. Egy ELTE-hez kötődő PhD-dolgozat részletesen elemezte Salgótarján és Ózd városi talajmintáinak fémellátottságát, a mobilitási faktorokat és a potenciális bioremediációs lehetőségeket.

Fotó: 123RF

Kiegészítő vizsgálatok – például padláspor-mintázatok, épületekben megtelepedett porok és más urbanizációs minták – rámutattak arra, hogy az ipari múlt nemcsak a hasznosítható nyersanyagokban, hanem a környezeti terhelésben is továbbél, és specifikus beavatkozásokat igényel a helyreállításhoz. A regionális tanulmányok javasolják a folyamatos monitoringot, a helyi egészségvédelmi intézkedéseket és a célzott talajjavítási stratégiákat.

Vízminőség és oktatási projektek

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) több oktatási és kutatási projektben vesz részt, amelyek célja a fenntartható vízgazdálkodás és a vízminőség-védelem gyakorlati oktatási módszertanának fejlesztése. A PTE-s kezdeményezésekben szerepelnek tantervi elemek és gyakorlati terepi modulok, amelyek a hallgatókat a vízminőség-monitorozás, mintavétel és elemzés módszereire készítik fel. Ezek a programok gyakran kapcsolódnak regionális vízvédelmi feladatokhoz és ipari partnerekkel folytatott együttműködésekhez.

A Miskolci Egyetem kutatási fókusza a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodásra, különösen a vízgazdálkodásra irányul: a kutatási portfólióban megtalálhatók a felszíni és szennyvizek kezelése, a vízminőség-kockázatok feltárása és a városi vízrendszerek fenntarthatósága. A miskolci kutatások hangsúlyozzák a helyi ipari és kommunális szennyezőforrások azonosítását, a kockázatminimalizálás módszereit és a technológiai megoldásokat a vízminőség védelmére.

Fotó: 123RF

A Soproni Egyetemhez kötődő doktori és kutatói munkák a klímaváltozás hatásait és a felszíni vízkészletek változását elemzik; ezek az eredmények beépülnek az oktatásba, és terepi gyakorlatként szolgálnak a hallgatóknak. A Soproni kutatások fontos regionális kitekintést adnak az aszály-érzékenységre és a vízkészletek fenntartható kezelésére.

Talajvízminták agrár- és ipari területeken

A Debreceni Egyetem kutatói régóta végeznek terepi mintavételezést mind felszíni, mind felszín alatti vizekből, továbbá talajmintákat is gyűjtenek agrár- és ipari területeken. A Debreceni Agrártudományi Centrum és kapcsolódó laborok elemzési spektruma kiterjed a makro- és mikroelem-profilokra, organikus szennyezőkre, valamint a talajvízkémia vizsgálatára — ezek a mérések kulcsfontosságúak a helyi mezőgazdasági döntéshozatal és környezetvédelmi tervezés szempontjából.

A debreceni kutatások gyakran tartalmaznak hosszú távú monitoring-elemeket: szezonális mintavételezések, térbeli mintavételi hálózatok és adatelemzés segít meghatározni a terhelés forrásait (mezőgazdasági tápanyag-visszaáramlás, kommunális kibocsátás, ipari pontforrások). Ezek az adatok fontosak a felszín alatti vízbázisok védelmében és a regionális vízminőség-politika kialakításában.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.