A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Az Axiom Mission 4 a legszélesebb tudományos portfólióval büszkélkedhetett az Axiom-küldetések sorában. A több mint hatvan kísérletben harmincegy ország vett részt,ezekből 25 tudományos vizsgálat kötődik a HUNOR Magyar Űrhajós Programhoz, közülük kettő a Debreceni Egyetem projektje volt. Az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kara Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes, illetve Fári Miklós professor emeritus által irányított Vitapric-programjának a legnagyobb kérdése az, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással egy űrállomáson.

Űrretek, űrbúza és űrpaprika

Kapu Tibor az ISS fedélzetére ezer retek-, búza- és paprikamagot vitt magával, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A tudományos vizsgálatok során a növényeket mindössze 500–0,5 milliliter/darab víz felhasználásával nevelték. A szakemberek szerint ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának.

A „space fog” ellen

A Nemzetközi Űrállomáson folytatott másik debreceni tudományos vizsgálat az agyi véráramláskutatási kísérlete volt. A Csiba László, az Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének egyetemi tanára által vezetett kutatások célja az agyi erek tágulási képességének vizsgálata mellett az is volt, hogy dokumentálják az űrutazást követően az agyi vérkeringés normalizálódásának folyamatát, változásait és sebességét. Mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Ennek hatására enyhe agyvizenyő alakulhat ki, aminek a tünete az aluszékonyság, a fejfájás, a gondolkodási és látászavarok. Ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. Az egyetem szakembereinek elképzelése szerint a speciális, robotizált, transzkraniális ultrahanggal végzett mérések azt mutatják meg, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látó-, a mozgató- és az asszociációs kéreg keringése.

A kutatások során vizsgálták légzésvisszatartás közben az agyi erek tágulási képességét, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérték, azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.

Az Axiom–4 legénysége és Kapu Tibor hazatérésével a Debreceni Egyetem kutatásai tovább folytatódnak. Az Általános Orvostudományi Kar tudományos vizsgálatai már a felbocsátást megelőzően elkezdődtek, és a visszatérést követő hetekben a kutatók egyebek mellett dokumentálták az agyi vérkeringés normalizálódásának folyamatát. Az egyetem agrárkutatói a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését célzó kutatásukhoz várják vissza a Nemzetközi Űrállomáson termesztett paprika, retek és búza mintáit.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!