A tanácskozáson csaknem negyven oktatási intézmény képviseltette magát. A szakmai rendezvény kiemelt célja az volt, hogy a pedagógusok szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki a Gazdaságtudományi Karral, ezzel támogatva diákjaik pályaválasztását és továbbtanulását.

Fotó: Debreceni Egyetem

„A könyvek szerepét mára felváltotta az internet, és ezáltal megváltozott az emberek elsődleges információszerzésének forrása, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia előretörése újabb korszak beköszöntét jelzi. Ez a váltás azonban tudjuk, hogy korántsem zökkenőmentes. Az oktatókra, tanárokra nagy felelősség hárul abban, hogy megvédjék diákjaikat a fals információktól. Tudjuk, hogy a pedagógusoknak felbecsülhetetlen szerepük van a fiatalok szellemi, kulturális és személyiségbeli fejlődésében, továbbá a fiatalok pályaválasztásának támogatásában. A Gazdaságtudományi Kar éppen ezért tartja kiemelten fontosnak, hogy aktív kapcsolatot ápoljon a középiskolai, illetve középfokú oktatási szektor szereplőivel, segítse őket munkájukban” – mondta a konferencia megnyitóján Fenyves Veronika.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte: a fiatal generációk jövőjének hatékony támogatása csakis a középfokú és felsőfokú oktatás, valamint a munkaerőpiac összefogásával lehet eredményes.

Fotó: Debreceni Egyetem

„Debrecen az üzleti szolgáltató szektor egyik legfontosabb hazai központja, több mint ötezer munkavállalóval. A Debrecen Business Services Center együttműködés – amely jelenleg hat nagyvállalatot kapcsol össze – 2018 óta dolgozik a jövő generáció tudásának építésén. Célunk, hogy a diákok valós képet kapjanak arról, milyen készségek és tudáselemek fontosak ahhoz, hogy sikerrel állják meg a helyüket a munkaerő világában. Azon dolgozunk, hogy a fiatal tehetségek az itt megszerzett tudást helyben kamatoztassák és Debrecent válasszák felsőfokú tanulmányaik, karrierjük építéséhez, sőt családalapításuk helyszínéül is” – hangsúlyozta Kissné Kéki Éva.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Debrecen Buisness Services Center projektmenedzsere szerint a technológiai és gazdasági változások mellett a fiatal generációknál új kihívások, motivációk, szokások is megjelentek.

„A munkáltatói piac ma projektalapú munkavégzést, csapatmunkát és erős digitális, valamint kommunikációs kompetenciákat igényel. Emellett az elvárások között szerepel az élethosszig tartó tanulás és a soft skillek (az empátia, a kommunikáció, a kulturális alkalmazkodás, az önismeret, a stresszkezelés), melyek sokszor fontosabbak a technikai tudásnál” – sorolta előadásában Szabó László.

Fotó: Debreceni Egyetem

A BT (British Telecommunications) szolgáltatásüzemeltetési vezetője úgy látja: a fiatal generáció számára a munkavállaláskor a közösség legalább olyan fontos tényező, mint a fizetés, a vállalatok éppen ezért közösségépítő programokkal támogatják őket. Az új belépőket pedig komoly tréningprogramokkal készítik fel, ahol a szakmai oktatás mellett kiemelt helyet kapnak a soft skillek is. Szabó László kiemelte: éppen ezért fontos az elmélet mellett a fiatalok gyakorlati kompetenciáinak fejlesztése is, hiszen így lesznek a hallgatók versenyképesek és sikeresek.

Fotó: Debreceni Egyetem

„A generációs különbségek nem akadályok, hanem értékteremtő lehetőségek. Minden generációnak megvannak az erősségei és kihívásai, a Z generáció (1996-2007 között születettek) gyors, rugalmas és digitális, az Y (1982-1995) a személyes kapcsolatok és értékek felé húz, míg az X (1965-1981) és a Baby Boomer (1946-1964) korosztály stabilitást és tapasztalatot hoz. A jól működő vállalatok célja nem a különbségek eltüntetése, hanem a szinergiák növelése. Ezek eszközei lehetnek egyebek mellett a senior munkavállalók bevonása a mentorprogramokba, vegyes munkacsapatok kialakítása, a kulturális és személyes sokszínűség tudatos használata” – jelentette ki Szabó Zsófia.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Transcosmos Kft. HR-igazgatója úgy véli: a generációs különbségek feloldásában meghatározó szerepük van a vállalatvezetőknek. Feladatuk, hogy hidakat építsenek a különböző korosztályok között, irányt mutassanak, tisztán kommunikáljanak, bizalmat biztosítsanak és visszajelzést adjanak a munkavállalóik számára.

A konferencián elhangzott: a multinacionális vállalatok munkavállalóinak nagy része a Z generációhoz tartozik. Ez a korosztály a munkahelyeken gyors fejlődést, rugalmasságot és azonnali visszajelzést vár. A Z generáció fiataljai digitális közegben érzik magukat otthon, rövid, vizuális tartalmakból tanulnak, és döntéseikben is gyors online információkra támaszkodnak. Kreativitásuk és alkalmazkodóképességük értékes innovációt hoz a szervezetekbe. Bár nem mindig maradnak hosszú távon egy munkahelyen, jelenlétük fejlődésre és modernizációra ösztönzi a vállalatokat.

Fotó: Debreceni Egyetem

„Ezekhez a megváltozott piaci és munkáltatói igényekhez igazodik a Gazdaságtudományi Kar. Alkalmazkodva a generációs és nemzetközi kihívásokhoz gyakorlatias, kompetenciaalapú, innovatív képzésekkel igyekszik a jövő igényeire felkészíteni a hallgatókat. A munkaerőpiac folyamatos monitorozása mellett a GTK figyeli a World Economic Forum előrejelzéseit is. Ezek szerint 2030-ban a legfontosabb készségek közé tartoznak majd például az agilitás, a reziliencia, a kíváncsiság, az élethosszig tartó tanulás és a digitális kompetenciák. A kar ezen proaktív szemléletére alapozva alakított eddig is képzési modelljein, és hozta létre egyebek mellett a duális és a kooperatív, továbbá a DBA-képzési rendszerét” – hangsúlyozta Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar tudományos dékánhelyettese.

A Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója hozzátette: a frontális oktatás már kevés, az egyetemi előadások alkalmával is élményalapú, szimulációs, tréning-jellegű órákra van szükség.

[kiemelt] Másképp kell tanítani az X és az Y, valamint a Z generációt, amely interaktív módszereket igényel. [/kiemelt]

A szakmai tanácskozás keretében kerekasztal-beszélgetést is tartottak, melyen elhangzott: a közösségi hálón felnövekvő Alfa generáció oktatása is egyre inkább modern, rugalmas módszereket igényel, a poroszos, lexikális, tudásalapú oktatási rendszer kevésbé eredményes. A gyerekek információfelvétele ugyanis rendkívül gyors, de felszínes. Éppen ezért elengedhetetlen a pedagógusok folyamatos módszertani képzése és a szülők bevonása.

„Ez a generáció gyors információfeldolgozásra és egyszerre több tevékenység elvégzésére (multitasking) is képes, otthonosan mozognak a digitális világban és ebben a közegben tanulnak idegen nyelvet is. Azonnali visszajelzéshez szoktak. Tanulásuk azonban felületes, csak rövid ideig képesek összpontosítani, nehezen mélyülnek el a tudásanyagban. Ezért az oktatás során egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a projektalapú munkákra, a kreativitásfejlesztésre és a tehetséggondozásra” – emelte ki Denichné Hajdu Tímea, a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.

Fotó: Debreceni Egyetem

Bittner Beáta, a Gazdaságtudományi Kar Vállalkozásfejlesztési Tanszék egyetemi docense ismertette, hogy a GTK és a DBSC is számtalan lehetőséget kínál, de a pedagógusok módszertani képzése mellett a szülők támogatása, edukációja is szükséges, mivel sokan nem tudják, hogy kezeljék gyermekük viszonyát az online térrel.

Fotó: Debreceni Egyetem

Szabó Attila, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Széchenyi István Technikum és Kollégium igazgatója is megosztotta tapasztalatait, mint mondta: a fiatal generáció legnagyobb problémája, hogy nem szeretnek elmélyülni a feladatokban, hamar feladják, gyors eredményre és sikerre vágynak. Megyesi Szilveszter, a 4IG üzletágigazgatója is az elmélyült tudásalapú képességek fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott: a hallgatóknak is meg kell érniük, hogy képesek legyenek megfelelni a piac elvárásainak. Bokor Beáta, a Flowserve Hungary Services Kft. cash&bank menedzsere ugyanakkor az idegen nyelvi ismeret fontosságára mutatott rá, amely továbbra is alapkövetelmény a nagyvállalatoknál, bár véleménye szerint ez a digitális térből jövő fiatal generáció számára természetes előny.

Fotó: Debreceni Egyetem

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.