A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Többször is elmondta, hogy küldetésének érzi, hogy meggyőzze a fiatalokat: minél többen jelentkezzenek műszaki és természettudományos pályára. Hogy foglalná össze, hogy miért érzi ezt az ügyet fontosnak?

A minket körülvevő környezetet – és benne mindazokat a tárgyakat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy egyre jobb minőségű életet élhessünk – a kutatók értékteremtő munkájának, kísérletező kedvének és kreativitásának köszönhetjük. Ezért is éreztem mindig fontosnak megmutatni, hogy milyen izgalmas, sokrétű egy kutató munkája, amellyel hatást gyakorol a mindennapjainkra is. Ezzel összhangban Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével egy nagyon komoly vállalkozásba kezdtünk, hogy a HUN-REN kutatóintézeteiben zajló különböző kutatásokat közelebb hozzuk a gazdasághoz és a társadalomhoz. Az a cél, hogy ha megszületik egy felfedezés, akkor az minél előbb hasznosulni is tudjon, méghozzá itt, Magyarországon, és lehetőleg innen induljon világhódító útjára.

Ezt az átalakítást miként alapozták meg?

Idehívtuk a világ minden tájáról az adott tudományterület legjelesebb képviselőit, neves tudósokat, hogy a kutatóintézeteink teljesítményét ne csak száraz adatokból ismerjék meg. Szerettük volna, hogy legyenek találkozások, ismerjék meg a magyar kutatókat, és így alkossanak a munkájukról véleményt. Amikor ugyanis kutatók mondanak javaslatokat és ötleteket egy másik csoport munkájáról – ezt pre-review-nak hívják a tudomány világában –, akkor valami olyan validáció történik, amely mindkét csapatot tovább ösztönzi a kiváló teljesítményre.

Ezek a személyes találkozások segítettek végiggondolni, hogy milyen támogató rendszerekre, eszközökre lehet szükség, hogy még jobbak, hasznosabbak és magas színvonalúak lehessenek a kutatásaink. Ahogy ezt megértettük, utána tudtunk olyan lépéseket tenni, amelyek az értékláncban való gondolkodást meg tudták alapozni a HUN-REN hálózatán belül. A kulcsszó a hatás. A kutatásoknak hatással kell lenniük a gazdaságra és a társadalom fejlődésére. Hogyha ezt jól csináljuk, az nemcsak Magyarországnak lesz értékes, hiszen a kutatás és a tudomány világa nem ér véget az ország határainál.

Ha már a kutatásokról beszélünk, akkor is megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia, hiszen egyrészt maga az MI is önállóan kutatandó témakör, másrészt pedig az általa kínált eszköztár kiváló segítséget nyújt a kutatások gyorsítására, egyfajta mindent átszövő entitásként. Két éve arról beszéltünk egy interjúban, hogy vajon a szuperintelligenciától kell-e tartani. Egy ponton túl úgy tűnik, előállhat a helyzet, hogy a gép okosabb lehet az embernél is. Ma hol tart ez a folyamat, hogy látja?

Amikor idén az öt nagy MI-platform vezetőjét leültették, és nekik szegezték a kérdést, hogy mikor lesznek az MI-megoldások eszesebbek a legokosabb embernél is, minden résztvevő úgy tippelte, hogy ettől a ponttól legfeljebb pár évre vagyunk. Nyilván ez egy teljesen új helyzetet fog teremteni. Úgy kell megszervezni magunkat, a társadalmat és a gazdaságot, hogy egy nálunk fejlettebb intelligenciát kell olyan hálózatba integrálni, hogy az a mi javunkat szolgálja és a mi jólétünket hozza el. Természetesen nagyon sok dilemma merül fel, amit át kell gondolni. Csakhogy sok időnk nincs. A fejlődés sebessége annyira felgyorsult, hogy a szabályozás is csak kullog mögötte. Jelenleg viszont van egy komoly kettősség a technológiában: a Google vagy az OpenAI megoldásai az egyik oldalról meg tudják nyerni a matematikai olimpiát, másrészről még mindig sokat „hallucinálnak”. A válaszaikban sokszor hamis információkat osztanak meg, sose létezett könyvekről értekeznek vagy egy receptnél ragasztót ajánlanak a pizzaszószba.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökeként nyilván óriási a rálátása az MI-re és a kapcsolódó kutatásokra is. Hogy látja ennek a technológiának a szerepét a mai világban?

Az MI használata ma már a gazdasági szereplőknek komoly versenyképességi kérdés. Nem a mesterséges intelligencia veszi el az emberek munkáját, hanem azok az emberek, akik használják a mesterséges intelligenciát, előnyt élveznek azokkal szemben, akik nem használják. Ma már egy versenyképes kutatást nem lehet végigvinni mesterségesintelligencia-eszközök nélkül. Hisz napjainkban pont az MI-nak köszönhetően drasztikusan gyorsabban lehet a kulcsfontosságú folyamatokat elvégezni, legyen szó akár a kutatási terv összeállításáról, egy kísérlet megtervezéséről vagy a szakirodalmi háttér kutatásáról.

A témában indítottak is egy programot, ami a használatot segíti és ösztönzi a jó gyakorlatokat. Mi is ez pontosan?

Igen, ez az AI 4 Science programunk, amelynek keretében igyekszünk ösztönözni a kutatókat, hogy használjanak különböző MI-eszközöket. Ez a technológia szinte ránk rúgta az ajtót, és fontos, hogy a tudósaink is belássák, mekkora lehetőséget kaptak a kezükbe. Ezért megkerestük azokat a szakembereket, akik már elkezdték használni a munkájukban a mesterséges intelligenciát. Ők lettek a szószólói annak, hogy az MI segítségével milyen módon lehet kutatásokat végezni. Például workshopokon keresztül beszélnek arról, melyek azok az eszközök, amelyekkel sokkal gyorsabban lehet eredményre jutni. Azok, akik pedig szívesen elkezdik használni, igénybe vehetik azt a szolgáltatást, amellyel hozzáféréseket és konkrét szakmai támogatást kapnak ahhoz, hogyan is kezdjenek el egy-egy MI-megoldással dolgozni. Ennek azért is van jelentősége, mert nem szerencsés, ha a kutatók mondjuk csak ChatGPT-ben és más olyan eszközökben gondolkodnak, amelyeket a világ bármely pontján mások is használhatnak, és rajtuk keresztül a magyar kutatási adatok is kikerülhetnek.

Milyen más programokat indítottak az MI kapcsán?

A rendelkezésre álló technológiákkal azt is vizsgáljuk, hogy siker esetén a kutatás az ipar vagy a gazdaság mely területén hasznosul, melyik terület lehet a haszonélvezője. Közben van egy hatékonysági programunk is, amelynek az ernyője alatt a jogi, a pénzügyi, a HR- és egyéb folyamatokban is használjuk a mesterséges intelligenciát. Mindezeken túl pedig magát az MI-kutatást is kutatjuk. Azt is folyamatosan nyomon követjük, milyen új technológiai áttörések születnek. Ha kiderül, hogy egy korábban használt eszközt egy új ki tud váltani, akkor az említett „nagyköveteket” kitanítják rá.

A mesterségesintelligencia-használat rengeteg villamos energiát emészt fel. Ez a jövőre nézve mekkora problémát okozhat?

Másfél évvel ezelőtt egy MI-nek feltett kérdés megválaszolása még körülbelül két dollárnyi energiába került. Most ugyanez két centbe kerül. Szerencsére a technológia hatékonysága roppant gyorsan növekszik, így ez a kérdés már nem olyan nagy jelentőségű. Egyre kisebb energiafelhasználás mellett egyre nagyobb pontossággal működnek az MI-megoldások. Persze az MI használatához így is gigantikus adatközpontok kellenek, amelyeket el kell látni energiával.

Talán az egyik legfontosabb kérdés a fiatalok szempontjából: az egyetemi tanulók miként tudnak bekapcsolódni a Magyar Kutatási Hálózat munkájába?

Azzal, hogy megújítjuk a HUN-REN-t, egy világos, tiszta és kiszámítható életpályát tudunk minden fiatal számára felkínálni, aki ebben a világban képzeli el magát. Aki hozzánk belép, az rögtön láthatja, hogy ő hol lehet 15 év múlva. Nálunk a kutató áll a középpontban: a hozzánk érkező szakembereknek biztosítjuk azokat az eszközöket, amelyek segítségével még eredményesebbé válhatnak a munkában. Nemcsak képzéseket, nemzetközi konferenciákon való részvételt, hanem olyan kiváló infrastruktúrát is, amely Magyarországot a külföldi kutatók szemében is vonzóvá teszi.

A jövőben negyedévente szeretnénk olyan partnertalálkozókat tartani, ahol a kutatóink a saját területükön bemutatkozhatnak a világ legjelentősebb cégeinek és befektetőinek. Azoknak is tudunk lehetőségeket biztosítani, akik még az alapképzésüket végzik. Nézzék meg a honlapunkon a kutatóintézeteket, vegyék fel bátran a kapcsolatot a vezető kutatókkal, mondják el, hogy eddig mivel foglalkoztak és milyen terület érdekli őket. Így sok ajtó nyílhat meg előttük.

Jakab Roland

• 51 éves, nős, három gyermek édesapja.
• Informatikusi, politológusi diplomáit a Debreceni Egyetemen szerezte, majd posztgraduális tanulmányokat folytatott egyesült államokbeli egyetemeken: Portland State University Oregon, Case Western Reserve University, Ohio.
• 2000-től az Ericsson Magyarország Kft. stratégiai üzleti tanácsadója, mobilbanki projektek fejlesztője, vezetője, majd multimédia-termékekért felelős vezető itthon és Észak-Macedóniában. 2008-tól az Ericsson marketing- és kommunikációs igazgatója, általános vezérigazgató-helyettese és 2013-tól a 2000 fős Ericsson (1600 fős a K+F-csapat) ügyvezető igazgatója, 2018-tól a nyolc országot felölelő közép-európai Ericsson régiós stratégiai igazgatója.
• Szakmai vállalati tevékenysége során számos technológiai újítás (3G, 4G, 5G) hazai bevezetésében és csúcstechnológiát képviselő kutatások, fejlesztések (mesterséges intelligencia, IoT, Edge Computing, felhőtechnológia, XR) hazai elterjesztésében, valamint a vállalat egyetemi kapcsolatainak erősítésében vállalt vezető szerepet.
• Számos szakmai és társadalmi szervezetben vállal és vállalt vezető szerepet, többek között elnöke a 600 tagszervezet által több mint 1100 szakértő bevonásával működő Mesterséges Intelligencia Koalíciónak, amelynek irányítójaként aktív szerepet vállalt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának elkészítésében. Elnöke a 15 európai iparvállalat magyarországi leányvállalatának legfelső vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanácsnak (HEBC) és a magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamarának, valamint az 5G Koalíciónak, amely létrehozásának kezdeményezője volt.
• 2019–2023 között tagja volt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak, 2013–2018 között elnöke a 71 céget tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszternek (MMKlaszter), amely a magyarországi mobil- és multimédiás technológiák szereplőinek és a hazai kutatás-fejlesztési kapacitásainak összefogására, valamint – e kapacitásra alapozva – hazai találmányok világpiaci bevezetésére jött létre.
• 2013-ban Puskás Tivadar-díjat, 2020-ban az „Év legsikeresebb ICT-menedzsere” elismerést és a Neumann János-díjat is megkapta. Az idei évben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerést vehette át.
• 2024 januárja óta a HUN-REN vezérigazgatója.
• Kevés szabadidejét a családdal igyekszik tölteni, sportol, szeret kirándulni, utazni, illetve szenvedélyesen tájékozódik a technológia újdonságairól, így szakmai könyveket olvas, nemzetközi podcastokat hallgat.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!