„A jövő azoké, akik alakítják a változást” – Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a fiatalok lehetőségeiről
TudástárUni Török Sára 2026. február 08.

„A jövő azoké, akik alakítják a változást” – Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a fiatalok lehetőségeiről

Az Óbudai Egyetem az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: a hallgatói létszáma rekordot döntött, a kutatási eredményei nemzetközi szinten is elismertek és a Times Higher Education rangsorában a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel. Kovács Levente rektor az intézmény megújulásáról, a jövő kihívásairól és arról beszélt, miért érdemes ma ezt az egyetemet választani azoknak, akik a jövőt nemcsak követni, hanem formálni is szeretnék.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg. Támogatott tartalom.

Miért érdemes ma az Óbudai Egyetemet választani?

Az intézményünk ereje a gyakorlatorientált oktatásban rejlik. Nálunk a hallgatók nemcsak elméletben ismerkednek meg a szakmájuk alapjaival, hanem valós ipari környezetben, modern laborokban dolgoznak, méghozzá valódi projekteken. Az ország első műszaki szakiskoláinak örököseként egyetemünknek komoly alapjai vannak abban, hogy a tudás mellé gyakorlati tapasztalatot is adjon. Az idén hármas jubileumot ünneplünk: az Óbudai Egyetem 15 éve nyerte el egyetemi rangját, 630 éve adták ki Óbudán az alapítólevelet és 145 éve jöttek létre azok az oktatási műhelyek, amelyek a mai intézmény szellemiségét megalapozták.

Az Óbudai Egyetem ma azoknak szól, akik nemcsak tanulni, hanem alkotni, kísérletezni és újítani is szeretnének. Hallgatóink már az első évtől kezdve részt vehetnek olyan fejlesztésekben, amelyek a robotikát, a mesterséges intelligenciát, az egészségügyi informatikát, sőt az űripart is érintik.

A fiatalokat közelről is ismerve, mit gondol, milyen tudással lehetnek igazán sikeresek?

A jövő azoké, akik értenek a technológiához, gyorsan reagálnak a változásokra és bátran gondolkodnak előre. Az Óbudai Egyetem ezt a szemléletet erősíti. A hallgatókat nemcsak alkalmazkodni tanítjuk a jövőhöz, hanem alakítani is azt – legyen szó akár a digitális gazdaságról, akár a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Ez a fajta gondolkodásmód és rugalmasság komoly versenyelőnyt jelent nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi térben is.

Hogyan látja a mai fiatalokat?

Nyitottak, gyorsan tanulnak és magabiztosan mozognak a technológiai világban. Azt tapasztalom, hogy nemcsak tudást akarnak szerezni, hanem hatással akarnak lenni a világra. Ez az attitűd különösen fontos, hiszen tudásalapú társadalmat csak olyan generációk tudnak építeni, amelyek kíváncsiak, kitartók és felelősen gondolkodnak.

Mit vár az egyetem a belépő hallgatóktól?

Nyitottságot, kíváncsiságot és tanulási vágyat. Mi mindent biztosítunk ahhoz, hogy sikeresek legyenek, de a fejlődés iránti belső motiváció nélkül nincs valódi előrelépés. Aki nem akar tanulni, az nem fogja értékelni az egyetemi életet. Aki viszont igen, annak itt minden lehetőség adott.

Mire számítson, aki mérnöki pályát választ?

A technológia hihetetlen tempóban változik, lehet, hogy mire egy hallgató végez, már egész más kihívások várják, mint amikor elkezdte a tanulmányait. Az Óbudai Egyetem nemcsak tudást, hanem szemléletet is ad: megtanítjuk, hogyan lehet alkalmazkodni, sőt előnyt kovácsolni a változásokból. A célunk az, hogy a tanulóink ne csak kövessék, hanem vezessék is a technológiai fejlődést.

A mesterséges intelligencia miként jelenik meg az oktatás területén?

Ez ma már nem a jövő, hanem a jelen része. Az Óbudai Egyetem ebben is úttörő, hisz hallgatóink, oktatóink és kutatóink nemcsak használják az MI-t, hanem fejlesztik és formálják is azt. Szeptembertől, Magyarországon elsőként, nálunk is indul mesterségesintelligencia-mesterképzés, ami jól mutatja, mennyire komolyan vesszük ennek a területnek a stratégiai jelentőségét.

Hat éve vette át az egyetem irányítását. Hogy értékeli ezt az elmúlt időszakot?

Kezdetben jelentős kihívásokkal néztünk szembe. Elődeim megteremtették az alapokat: egy főiskolából valódi egyetemet hoztak létre, ami figyelemre méltó teljesítmény volt. A 2010-es évek végére azonban világossá vált, hogy új korszakra, megújulásra van szükség ahhoz, hogy megőrizzük és tovább erősítsük versenyképességünket a felsőoktatásban. Az elmúlt hat évben átfogó szerkezeti, oktatási és szemléletbeli reformokat valósítottunk meg, amelyek új lendületet és irányt adtak az egyetem fejlődésének. Ennek eredményeként ma már rekordmagas hallgatói létszámmal és kimagasló tanulmányi eredményeket elérő diákokkal büszkélkedhetünk.

Mindez nem egyetlen ember munkájának gyümölcse, hanem egy elhivatott, egységes közösség közös sikere. Büszkeséggel tölt el, hogy az Óbudai Egyetem ma nemcsak stabil, hanem dinamikusan fejlődő, nemzetközileg is elismert intézmény, amelyre joggal lehet büszke minden hallgatónk, oktatónk és munkatársunk.

Milyen változásokra volt szükség?

Világosan meghatároztuk, hogy mely területeken rejtőzik az Óbudai Egyetem valódi ereje, és ezekre – a robotikára, a mesterséges intelligenciára és az egészségügyi informatikára – építettük fel megújult stratégiánkat. Ezzel párhuzamosan tudatosan erősítettük a nemzetközi kapcsolatainkat, amelyek új kutatási, oktatási és innovációs lehetőségeket nyitottak meg előttünk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a közösség megerősítésére is: az oktatók és a tanulók közötti bizalom újjáépítésére, amely a kihívásokkal teli időszakok – a pandémia és az energiaválság – során még szorosabbra fűződött.

Sikeresen csatlakoztunk a megújuló egyetemek köréhez, ami nemcsak új forrásokat és nagyobb rugalmasságot hozott, hanem bebizonyította, hogy az Óbudai Egyetem közössége képes összefogva fejlődni és megújulni. Ez az egység és csapatszellem ma is az intézmény egyik legnagyobb erőssége. Az elmúlt évek közös munkájának eredményét jól tükrözi, hogy a Times Higher Education (THE) rangsorában mintegy 1500 helyet léptünk előre, és ma már világszinten a legjobb 601–800 egyetem kategóriájában szerepelünk.

Lát lehetőséget a még feljebb jutásra?

Igen, határozottan! Vannak olyan szakterületeink, ahol már most is a világ élvonalába tartozunk, és meggyőződésem, hogy a következő években még tovább tudunk erősödni. A fejlődés számunkra nem választás kérdése, hanem természetes irány. Ahogy szoktam mondani: az az egyetem, amelyik nem fejlődik, előbb-utóbb lemarad. Az elmúlt években sikerült olyan stabil alapokat leraknunk, amelyekre a jövő generációi is építhetnek, és amelyek biztosítják, hogy az Óbudai Egyetem továbbra is a növekedés és a megújulás útján haladjon.

Mik az egyetem kiemelt kutatási területei?

Kiemelten fókuszálunk az egészségügyi informatikára, a kiberbiztonságra, a mesterséges intelligenciára és a robotikára. Ezek mind olyan területek, ahol az oktatás, a kutatás és az ipari együttműködés kéz a kézben jár. Különösen büszkék vagyunk robotikai és egészségipari fejlesztéseinkre, amelyek jól mutatják, hogy az Óbudai Egyetem nemcsak követi, hanem formálja is a technológiai trendeket.

Hol tart a robotgyártás Magyarországon?

Ezen a téren egyre szorosabb együttműködés bontakozik ki az Óbudai Egyetem, a BME és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között. Felszereltségünket és kutatói bázisunkat tekintve Kelet-Közép-Európa egyik legerősebb és legfejlettebb robotikai laborját működtetjük. Emellett az űrkutatás is egyre hangsúlyosabb szerepet kap nálunk. A nap, amikor Kapu Tibor visszatért a világűrből, egy új fejezet kezdete is volt: ekkor jött létre a Space Lab Hungarian Network a HUN-REN és tíz magyar egyetem kooperációjával. Ez a hálózat országos szintű űrkutatási együttműködés alapját teremti meg. Örömteli, hogy mindehhez komoly nemzetközi partnereink is csatlakoznak, olyan szereplők, amelyek nemcsak érdeklődnek, hanem aktívan szeretnének együtt dolgozni velünk, megosztva tudásukat és tapasztalataikat.

Melyek ezek a nemzetközi szereplők?

Egyik legfontosabb partnerünk az ohiói egyetemen működő Voyager Science Park és a houstoni Rice University. De az együttműködéseink messze túlmutatnak Amerikán: kapcsolatban állunk ázsiai, ausztrál és japán egyetemekkel is – a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk partnerek és hallgatók.

Az Óbudai Egyetem célja, hogy befektetői szemléletű, innováció-központú modellt alakítson ki, amelynek az egyik alappillére a Science Park-hálózat. Hogyan épül fel ez a koncepció, és milyen fontos fejlesztéseket tud kiemelni?

A célunk, hogy egy befektetői szemléletű egyetemi modellt hozzunk létre, amelynek az egyik kulcseleme a Science Park-hálózat. Ezek a parkok piaci alapon működő innovációs központok lesznek, amelyek a tudásalapú gazdaság meghatározó pilléreivé válhatnak. Zsámbékon a jövőipari fejlesztésekre – 6G, mesterséges intelligencia, orvostechnika, robotika – fókuszálunk, Kaposváron az okosiparra, míg Székesfehérváron a mechatronikai kutatásokra helyezzük a hangsúlyt. Az uniós adminisztrációs folyamatok sajnos lassítják a hazai előrehaladást, így könnyen lehet, hogy az üzbegisztáni Science Parkunk hamarabb valósul meg, mint a három magyarországi projekt.

Miért éppen Üzbegisztánban építkezik az egyetem?

Az ázsiai ország stratégiai partner számunkra: rendkívül gazdag természeti erőforrásokban – a periódusos rendszer szinte összes eleme megtalálható ott. Ez ideális környezet a kutatás-fejlesztési együttműködésekhez, hiszen a prototípusgyártástól a kísérleti technológiákig minden adott. A projekt mögött az üzbég kormány támogatása is áll, így mindkét fél számára jelentős gazdasági és tudományos előnyöket hordoz.

Ez nagyon különlegesen hangzik. Az Óbudai Egyetem az egyedüli, amelynek ilyen érdekeltségei vannak?

Igen, ilyen formában ez egyedülálló kezdeményezés. Ha a tervek megvalósulnak, intézményünk valóban különleges pozíciót foglalhat el a nemzetközi felsőoktatási és innovációs térben.

Mit javasol a felvételizőknek?

Azt, hogy merjenek nagyot álmodni, és higgyenek abban, hogy képesek alakítani a jövőt. Az Óbudai Egyetemen ehhez minden adott: korszerű tudás, inspiráló közösség és olyan támogató környezet, ahol a tehetségből teljesítmény, az ötletből pedig valódi innováció születhet.

Kovács Levente

  • 48 éves, Resicabányán, Romániában született. 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen (TME), PhD-fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2016-tól az ÓE egyetemi tanára. 2024-től az MTA doktora (DSc).
  • Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerülete. Több mint 600 tudományos cikket publikált.
  • 2010-ben a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) keretében Mesterséges Pancreas Munkacsoportot alapított és vezet. Munkásságát 2021-ben az MDT első mérnökként Hetényi Géza életműdíjjal jutalmazta.
  • 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.
  • 2025-től az Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

——

A kiemelt kép forrása: Óbudai Egyetem.

(x)

Ez is érdekelhet