A két rangsor eltérő metodikát használ: a QS a hallgatói és oktatói ismertséget, valamint kutatási teljesítményt hangsúlyoz, míg a THE szakterületi rangsorai tudományterületekre lebontva elemzik az oktatás, kutatás, idézettség, nemzetközieség és ipari bevonódás mutatóit. A 2026-os adatok alapján a magyar egyetemek különböző szakterületeken értek el kiemelkedő pozíciókat, ami árnyalt képet ad az ország felsőoktatási teljesítményéről.

Lássuk, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban leginkább népszerű egyetemek közül melyik hogyan szerepelt a rangsorokban, melyeket közvetlenül a magyarországi felvételi határidő előtt tettek közzé.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban ismét a legmagasabb magyar pozíciót érte el a QS európai rangsorában, az összesített listán a 194. helyen szerepel ebben a viszonylatban. A rangsorba összesen 42 országból 958 felsőoktatási intézmény került be, 12 vizsgált indikátor alapján. Ez az eredmény mutatja, hogy az ELTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi dimenzióban is versenyképes – különösen a diplomások elhelyezkedési arányában, bejövő hallgatói mobilitásban és akadémiai hírnévben elért eredményei miatt.

Az ELTE a THE szakterületi rangsorokban Magyarország egyik legszélesebb és legstabilabb nemzetközi jelenlétét mutatja: több szakterületen is 301–800-as rangsávban szerepel. A bölcsészettudományok területén az ELTE a 401–500-as kategóriába került, ami erős középmezőnybeli nemzetközi pozíciót jelez. Informatika és számítástudományban 801–1000, neveléstudományban 601–800, jogtudományokban pedig 301–400 sávban végzett. Természettudományok terén szintén 601–800-as sávot ért el, pszichológia területen pedig a 301–400-as kategóriát hozta. Társadalomtudományokban 601–800-as sávban szerepel, így az ELTE sokszínű tudományos spektrummal bír európai kontextusban is.

Debreceni Egyetem (DE)

A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026-os európai listáján a 223. helyet foglalta el — ez a harmadik pozíció a magyar intézmények között. A rangsorolás során több dimenziót vizsgálnak, többek között az oktatás minőségét, nemzetközi hírnevet, kutatási tevékenységet és munkaerőpiaci eredményeket — így a Debreceni Egyetem helyezése tükrözi ezek átfogó teljesítményét az európai összehasonlításban.

Az intézmény a Times Higher Education szakterületi rangsorokban több tudományágban is nemzetközi mércével értelmezhető pozíciót ért el. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján az 801–1000‑as rangsávban szerepel, ezzel megerősítve jelenlétét a regionális és globális üzleti képzésben. Informatika és számítástudomány terén szintén a 801–1000‑as sávot hozta, jelezve, hogy ezen a területen Európa‑szinten is mérhető aktivitása van. A neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában a 601–800‑as sávban található, az élettudományok területén a 601–800‑as kategóriában, míg az orvos‑ és egészségtudományok rangsorában 501–600‑as sávban szerepel. Társadalomtudományokban is a 601–800‑as tartományban található, ami többszörös szakterületi lefedettséget és kiegyensúlyozott nemzetközi jelenlétet tükröz.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

A Szegedi Tudományegyetem 219. helyen, magyar intézmények közül a második helyen zárta a QS európai listáját, ami kilenc helyes javulást jelent a korábbi kiadáshoz képest. Ez az eredmény jelzi az SZTE erősödő nemzetközi megítélését és versenyképes oktatási, kutatási teljesítményét Európában.

A Szegedi Tudományegyetem a THE szakterületi listákon több területen is stabilan jelen van. Bölcsészet- és élettudományokban egyaránt 601–800-as sávot ért el, gazdaság- és üzleti tudományokban és informatikában 801–1000, neveléstudományban 501–600, mérnöki tudományokban szintén 601–800, természettudományok 1001–1250-es kategóriába tartozik. Jogtudományokban 301–400, pszichológia területen 601+, társadalomtudományokban pedig 801–1000 pozíciót ért el. Ezek a rangsávok azt mutatják, hogy az SZTE széles tudományos spektrummal rendelkezik, ami nemzetközi szempontból is jelentős.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A Pécsi Tudományegyetem a QS World University Rankings 2026 európai listán a 292. helyen szerepel, ezzel hazánkban az 5. legjobb intézmény. A helyezés stabil nemzetközi elismertséget jelent egy több tudományterületen oktató intézmény számára. Az eredmény azt mutatja, hogy Pécsen az oktatás, nemzetközi hallgatói jelenlét és tanulási környezet kritériumai is a nemzetközi versenyben mérhető teljesítményt képviselnek.

A Pécsi Tudományegyetem a THE szakterületi rangsorai alapján különösen az orvos‑ és egészségtudományok területén ér el markáns nemzetközi pozíciót: ezen a területen a 401–500‑as rangsávban szerepel, ami kiemelkedő teljesítményt jelent a magyar vidéki egyetemek között. Emellett a PTE az élettudományok rangsorában 801–1000‑as sávba került, ami a biológiai és életfolyamatokkal kapcsolatos tudományágban mutat stabil nemzetközi jelenlétet. A pszichológia területén a Pécsi Tudományegyetem 501–600‑as rangsávban végzett, ami jó középmezőnybeli pozíciót jelez az emberi viselkedéssel és mentális folyamatokkal foglalkozó kutatások és oktatás terén. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján pedig 801–1000‑as sávba került.

Széchenyi István Egyetem (SZE)

A Széchenyi István Egyetem is megjelent az európai QS-rangsorban: a 958 egyetem közül az egyetem a 399. helyen végzett, amivel a hatodik legjobb magyar intézményként jelenik meg. Ez is bizonyítja növekvő nemzetközi jelenlétét és elismertségét a kutatásban vagy nemzetközi együttműködésekben.

A Széchenyi István Egyetem a THE-rangsorokban elsősorban mérnöki, informatikai és társadalomtudományi területeken jelenik meg. Informatika és számítástudomány kategóriában 1001+, mérnöki tudományokban 1251+, természettudományokban 1001–1250, míg társadalomtudományokban 401–500 sávot ért el. Ezekből az látszik, hogy az egyetem különösen a társadalomtudományok területén rendelkezik viszonylag erősebb nemzetközi helyezéssel, míg a természettudományok és mérnöki területeken inkább a globális mezőny alsóbb sávjában szerepel.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A BME a 2026-os európai rangsorban 246. helyet ért el, ami javulást jelent az előző évhez képest, és megerősíti pozícióját a kontinens intézményei között. A rangsor a Műegyetemet hazánkban a negyedik legjobbnak sorolta, rögtön az olyan nagy intézmények mögött, mint az ELTE, az SZTE és a Debreceni Egyetem. A BME különösen erős a munkáltatói reputáció és a nemzetközi hallgatói mobilitás mutatókban.

A BME a THE szakterületi rangsorban is előkelő helyeken képviselteti magát. Bölcsészettudományokban és műszaki, informatikai területeken 601–800-as kategóriában szerepel, mérnöki tudományokban 801–1000-as sávon található. Az informatikai rangsorban is 601–800-as besorolást kapott, míg természettudományokban a 801–1000 sávot hozza. Társadalomtudományokban 801–1000-as pozícióban szerepel. A BME tehát elsősorban műszaki és természettudományi fókuszú területeken tartja nemzetközi láthatóságát, ami az oktatás és kutatás európai versenyképességét tükrözi.

Óbudai Egyetem (ÓE)

Az Óbudai Egyetem ugyancsak szerepel a 2026-os európai listán, a mezőnyben elfoglalt helyezése 408., vagyis hazánkban a hetedik lett. Ez azt mutatja, hogy a mérnöki, informatikai és műszaki képzéseiről ismert intézmény már nemcsak regionális, hanem egészen széles, európai kontextusban is mérhető teljesítményt nyújt.

Az Óbudai Egyetem a szakterületi rangsorokban leginkább a mérnöki, informatikai és neveléstudományi területeken jelenik meg. Informatikai és számítástudományban 501–600-as sávban szerepel — ez a legjobb eredmény a magyar intézmények között ezen a területen. Neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában 301–400-as sávot ért el, ami szintén kiemelkedő eredmény. Mérnöki tudományokban 601–800, természettudományokban pedig 801–1000-as besorolást kapott. Az Óbudai Egyetem tehát különböző műszaki és pedagógiai területeken képes nemzetközi jelenlétre.

Nemzetközi láthatóság

A QS és THE 2026-os rangsorai alapján látható, hogy az ELTE és az SZTE a legszélesebb tudományterületi lefedettséggel rendelkezik, míg a BME és az Óbudai Egyetem a műszaki és informatikai területeken erős, a Széchenyi István Egyetem pedig a társadalomtudományokban mutat kiemelkedő nemzetközi jelenlétet. A Debreceni Egyetem a természettudományi és orvostudományi területeken mutat kiemelkedő eredményeket, míg a Pécsi Tudományegyetem elsősorban az orvostudomány és egészségtudományok, valamint a társadalomtudományok területén rendelkezik nemzetközi láthatósággal.

A rangsorok összevetése rámutat, hogy az egyetemek nem egységesen, hanem szakterületi fókuszok mentén versenyeznek nemzetközi szinten, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás sokszínűségét és a célzott fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi láthatóság és a szakterületi erősségek tudatos kommunikációja kulcsfontosságú a jövőbeli hallgatói, kutatói és finanszírozási lehetőségek szempontjából.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.