Az egyetemválasztás az első komoly, hosszú távon ható döntés a fiatalok életében, amely meghatározza szakmai identitásukat, kapcsolataikat és jövőbeli lehetőségeiket. Nemcsak a ponthatárok vagy rangsorok számítanak, hanem a közösségi környezet, a gyakorlati tapasztalatok és a személyes fejlődést támogató programok is. A modern technológiai változások és a mesterséges intelligencia térnyerése új kihívásokat és lehetőségeket hoz, amelyekhez a tudatos döntéshozatal elengedhetetlen.
A fiataloknak ma nemcsak azt kell mérlegelniük, hogy melyik egyetemre jelentkezzenek, hanem azt is, hogy a választott szak mennyire biztosít stabil megélhetést, előrelépési lehetőségeket, valamint relevanciát a gyorsan változó munkaerőpiacon. Szakos Enikő, a NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Fináczy Ernő Oktatáskutató Központjának vezetője, az MCC oktatáskutatója elemzéséből kiderül, hogy a hallgatói közösségek, a mentorprogramok és a nemzetközi lehetőségek ugyanolyan fontosak, mint az intézmények hírneve vagy a tanmenet változatossága.
A modern világban a mesterséges intelligencia és az automatizáció felgyorsítja a változást, ezért a tudatos pályaválasztás, az önismeret és a készségfejlesztés kiemelt szerepet kap. Ennek támogatása és a diákok orientálása kiemelten fontos, mely küldetéshez – több szakértővel együtt – az UNIside is kapcsolódik, például a Glow up! programmal, kutatások és interjúk készítésével és pályamotivációs kezdeményezésekkel.
Az egyetemválasztás jelentősége: több, mint tudásszerzés
Szakos Enikő a Magyar Nemzet hasábjain megjelent írásában azt a kérdést járja körül, amely sok fiatal számára az első komoly, hosszú távú döntést jelenti az életben: hogyan érdemes egyetemet választani, és miként hat ez későbbi pályafutásunkra. A szerző rámutat, hogy a felsőoktatás nem csupán egy tudásszerzési lehetőség, hanem az élet későbbi éveire is kiható döntés, amely meghatározza a szakmai identitást, a társas kapcsolatok minőségét és a jövőbeni pályalehetőségeket.
A cikk szerint sok pályakezdő felszínes szempontokat követ – korábbi ponthatárok, külső elvárások vagy hallomások alapján választják meg jövőjük alapját adó intézményt. A szakember ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az egyetemválasztásnál a lényegesebb tényezők között szerepelnie kell annak, hogy az adott közösség mennyire támogató, milyen hallgatói élet zajlik a tantermen túl, és hogyan kapcsolódhatnak be a fiatalok közösségi programokba vagy szakmai műhelyekbe.
„Felemelő látni, hogy egy megtartó közeg mennyire sokat ad” – Interjú Constantinovits Milánnal
Fontos megállapítás, hogy az egyetemi évek során nemcsak szaktudás gyűlik, hanem barátságok és hosszú távú szakmai kapcsolatok is formálódnak, amelyek később ugyanolyan meghatározóak lehetnek, mint maga a diploma. Szakos Enikő kifejti: a társas környezet és az oktatókkal való valódi kapcsolat minősége ugyanolyan fontos, mint a szak önmagában.
Az oktatáskutatási szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyetemválasztásnál nemcsak az intézmény hírneve, hanem az adott tanszék vagy kar profilja és gyakorlati lehetőségei is számítanak. Az olyan tapasztalatok – mint a valós szakmai helyzetekben való részvétel, projektmunkák vagy külső intézményeknél végzett gyakorlatok – segítenek abban, hogy a hallgatók már a tanulmányaik alatt tapasztalatot szerezzenek az adott hivatás működéséről.
A nemzetközi lehetőségek szerepét sem hagyja figyelmen kívül: olyan programok, mint az Erasmus vagy a Pannónia‑ösztöndíj lehetővé teszik, hogy a hallgatók különböző kultúrákban, idegen nyelvi környezetben tapasztalják meg a tanulást, ami nemcsak a nyelvtudásukat mélyíti el, hanem tágítja a szakmai és személyes látókörüket is.
A mesterséges intelligencia hatása a tanulásra és a munkaerőpiacra
A szakértő kiemeli a modern, digitális környezet befolyását is a tanulásra és a jövőbeli karrierekre is. A modern technológiai változások, automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése már észrevehető az oktatásban és a munkaerőpiac egészén is.
Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az UNIside-nak korábban adott interjújában hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban fogja átrendezni a munkaerőpiacot, de nem a munkák teljes megszűnését eredményezi, hanem a szakmák átalakulását és új foglalkozások megjelenését. A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan most is az történik, hogy bizonyos munkakörök háttérbe szorulnak, miközben más, eddig ismeretlen területek kerülnek előtérbe – ami a fiatalok számára éppúgy lehetőség, mint kihívás. Ez a változás lehetővé teheti például a négynapos munkahét elterjedését, amennyiben a termelékenység és az eszközök hatékonysága nő, de a lényeg továbbra is az, hogy a munka nem tűnik el, hanem új tartalommal és formával lép be a jövőbe.
A beszélgetésben Palkovics László kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia az oktatás világát is átalakítja: nem célszerű, ha a diákok gépekre bízzák a feladataik elkészítését, mert így nem fejlődik ki bennük a strukturált gondolkodás és az alapok mély ismerete. Ehelyett szerinte az MI használatát úgy kell beépíteni az oktatásba, hogy az kiegészítse és erősítse a tanulási folyamatot, miközben a lexikális tudás és a gondolkodási készségek elsajátítása továbbra is kulcsfontosságú marad. A tanárok szerepe ebben kiemelt: nekik kell segíteniük a diákokat abban, hogy tudatosan és etikus módon használják az MI-t, miközben saját tudásukat építik fel.
Így tanultok ti
Az MI terjedésének gyorsaságát és felelős használatát számos felmérés alapján fontos tudatosítani, már a diákoknál is. Az UNIside, az MCC Tanuláskutató Intézet, az Óbudai Egyetem és a Schönherz Szakkollégium munkatársai a Libri támogatásával végeztek felmérést a budapesti és vidéki egyetemi hallgatók körében. Az online kérdőíves kutatás a tanulási szokásokra fókuszált, kiemelten figyelembe véve a mesterséges intelligencia használatát.
A diákok válaszai alapján a mesterséges intelligencia mára szinte teljesen beépült a hallgatók tanulási gyakorlatába: mindössze 5 százalékuk jelezte, hogy egyáltalán nem használja. A diákok 34 százaléka készségszinten alkalmazza az MI-t, további 37 százalék pedig aktívan kísérletezik vele. Bár 19 százalék kifejezetten hasznosnak tartja és örül a térnyerésének, a többség (54 százalék) alapvetően pozitívan áll hozzá, de fenntartásai is vannak. Tízből egy hallgató használja ugyan, de közben attól tart, hogy a technológia idővel mindent átvesz az emberektől, 3 százalék pedig kifejezetten fél az MI terjedésétől.
A diákok leggyakrabban összefoglalók és elemzések készítésére (56 százalék), összefüggések keresésére (55 százalék), illetve szövegírásra (50 százalék) veszik igénybe az MI-t. Ritkább a képgenerálás (31 százalék), a beadandók elkészítése (22 százalék) vagy a hivatalos levelezés támogatása (18 százalék). A használat intenzív: 12 százalék naponta többször, 27 százalék naponta egyszer, 32 százalék pedig hetente vagy kéthetente fordul MI-eszközhöz.
Olvasd el a teljes kutatást!
Önbizalom és tudatos döntéshozatal
Elemzésében Szakos Enikő kitér arra is, hogy az egyetemválasztás egyre inkább a jövőkép és a karriertervezés kérdése is: fontos mérlegelni, hogy az adott szak mennyire biztosít stabil megélhetést, milyen előrelépési lehetőségeket kínál, és milyen mértékben lesz releváns a munkaerőpiacon a diploma megszerzése után.
Ebben a kontextusban az UNIside Glow up! programja kifejezetten támogatja a fiatalokat az önbizalom növelésében, a pályaválasztásban és a tudatos döntéshozatalban. A program során a résztvevők olyan önreflexiós gyakorlatokat és mini-tréningeket végeznek, amelyek segítenek megismerni saját erősségeiket, készségeiket és preferenciáikat, így reálisabban tudják felmérni, mely szakok és karrierutak illeszkednek személyes adottságaikhoz. A program projekt- és feladatorientált formátuma lehetővé teszi, hogy a diákok biztonságos, támogató környezetben kísérletezzenek a döntéshozatallal, és megéljék a sikerélményt, ami hosszú távon erősíti az önbizalmat.
Ez a folyamat közvetlenül kapcsolódik Szakos Enikő gondolatához az egyetemválasztásról: a tudatos pályaválasztás és a jövőkép kialakítása nem csupán a ponthatárokról vagy rangsorokról szól, hanem arról, hogy a diákok képesek legyenek mérlegelni a szak stabilitását, a karrierlehetőségeket, valamint a munkaerőpiaci relevanciát a saját képességeik és érdeklődésük tükrében. A Glow up! program így eszközt ad a fiatalok kezébe, hogy önmagukra alapozva, magabiztosan hozzanak döntéseket a tanulmányi és szakmai jövőjükkel kapcsolatban, még a modern technológiai változások és az automatizáció gyorsuló környezetében is.
Az egyetemválasztás nem csupán azt határozza meg, hová jutunk be, hanem azt is, hol tudunk szakmailag és emberileg egyaránt kiteljesedni.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
