Miközben Magyarországon a digitális eszközök elérhetősége sok területen már nem jelent komoly akadályt, a digitális készségek fejlesztése továbbra is kulcskérdés. Különösen igaz ez az iskolás korosztályra, hiszen a munkaerőpiacra belépő fiataloktól ma már digitális magabiztosságot, problémamegoldó gondolkodást, együttműködési készséget és technológiai nyitottságot is elvárnak.

Ebben a folyamatban játszik fontos szerepet a Yettel ProSuli programja, amely a 2015/2016-os tanévben indult, kezdetben öt iskolával. A program elsődleges célja akkor az volt, hogy digitális eszközöket és stabil, szélessávú mobilinternetet biztosítson az intézményeknek. Az első tapasztalatok azonban gyorsan megmutatták: önmagában az eszköz és az internetkapcsolat nem elég. A valódi változáshoz felkészült pedagógusokra, módszertani támogatásra és a digitális megoldások tudatos használatára van szükség.

A tanárok szerepe kulcsfontosságú

A ProSuli az elmúlt tíz évben országos hatású programmá nőtte ki magát: ma már több mint 170 iskolában és mintegy ezer pedagógussal működik együtt. A hangsúly az évek során egyre inkább a tanárok szakmai támogatására került, hiszen ők azok, akik a digitális készségeket valóban be tudják építeni a mindennapi oktatásba.

A program részeként élő és online workshopok, tematikus kurzusok, valamint akkreditált tanárképzések segítik a pedagógusokat. A cél nem pusztán az, hogy a tanárok megtanuljanak használni egy-egy digitális eszközt, hanem az, hogy ezeket a megoldásokat értelmesen, a tanulási célokhoz illesztve alkalmazzák.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója. Szerinte nem mindegy, hogy egy pályakezdő az első munkanapoktól kezdve értéket tud teremteni, vagy rögtön továbbképzésre szorul.

Robotika és projektalapú gondolkodás

A technológia fejlődése az oktatásban is új kihívásokat hozott. A ProSuli ezért folyamatosan reagál a digitális trendekre: a programban megjelent a virtuális valóság, az online oktatást támogató alkalmazáshasználat, a robotika és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása is.

A robotika különösen látványos fejlődési utat járt be. Egy 20 csapatos kísérleti projektből mára 170 csapat részvételével zajló, országos versennyé nőtte ki magát. A ProSuli robotikaverseny győztesei nemzetközi megmérettetésre is kijuthatnak: korábban Tallinnba, idén pedig Dél-Koreába nyertek lehetőséget a legjobbak.

A robotika azonban nem egyszerűen programozásról szól. A diákok játékos formában tanulnak együtt gondolkodni, tervezni, hibákat javítani és közösen megoldást találni. Ezek a készségek – kreativitás, problémamegoldás, csapatmunka, projektalapú szemlélet – ma már számos munkakörben alapvető elvárásnak számítanak.

Az AI-t is tanulni kell

A mesterséges intelligencia megjelenése újabb nagy kérdéseket vet fel az oktatásban. Hogyan lehet úgy használni az AI-t, hogy az ne a tanulás helyettesítője, hanem valódi támogató eszköze legyen? Hogyan készíthetők fel a tanárok és a diákok arra, hogy tudatosan, kritikusan és felelősen használják ezeket a rendszereket?

A ProSuli erre is reagált: 2025-ben ingyenes online AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára. A program célja, hogy a tanárok naprakész tudással rendelkezzenek az AI oktatási lehetőségeiről, és segítséget kapjanak abban, hogyan beszéljenek erről a fiatalokkal.

Koren Balázs, a program szakmai vezetője szerint a digitális oktatás legfontosabb kérdése az elmúlt tíz évben lényegében nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, amely gyorsabban változik, mint valaha. Úgy véli, a következő években még nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú oktatási módszerek, az online együttműködés és a digitális tudatosságot fejlesztő programok.