Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.

Miket tart a DE Informatikai Kar legfontosabb jellemzőinek? Hol, hogyan hasznosíthatók az itt oktatott ismeretek?

A nálunk megszerzett tudás és diploma ma már szinte minden gazdasági és társadalmi területen hasznosítható. Az informatika ugyanis nem csupán önálló szakterület, hanem alapvetően interdiszciplináris tudományág: jelen van az egészségügyben, a közlekedésben, az üzleti életben, az iparban, a közigazgatásban, a környezetvédelemben és a kutatás-fejlesztésben. Az itt végzett szakemberek ezért nemcsak technológiai problémák megoldására képesek, hanem a komplex rendszerek működését is átlátják és aktív szerepet vállalhatnak a jövő alakításában.

A mai világban különösen felértékelődik az informatikai tudás, hiszen a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az adattudomány, a robotika és a kibervédelem alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot és a társadalom működését. Erre az átalakulásra a kar tudatosan készül: miközben megőrzi az absztrakt és logikus gondolkodás elsajátításának erős módszertani alapjait, egyre nagyobb hangsúlyt helyez a multidiszciplináris szemléletre mind a meglévő szakok fejlesztésével, mind új, dedikált képzések indításával. A kar célja, hogy hallgatói ne pusztán eszközhasználók legyenek, hanem olyan szakemberek, akik képesek új technológiák értő alkalmazására, fejlesztésére és más szakterületekkel való összekapcsolására.

A mesterséges intelligencia használata milyen mértékben és formában van jelen a karon?

Az MI lényegében alapszolgáltatásként jelenik meg az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, az innovációban és az üzleti együttműködésekben. A karon kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a tananyagok naprakészek legyenek, tükrözzék a legfrissebb technológiai irányokat, különösen a mesterséges intelligencia, az adattudomány, a nagy nyelvi modellek és a kapcsolódó alkalmazási területek vonatkozásában. Az MI térnyerése miatt az is fontos, hogy a hallgatók és az oktatók helyben hozzáférjenek a legkorszerűbb infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz. Ennek érdekében az Informatikai Kar jelentős erőfeszítéseket tesz a modern hardveres és szoftveres környezet biztosítására, hogy a képzésben és kutatásban részt vevők korszerű eszközökkel dolgozhassanak.

A kar az elmúlt években tudatosan bővítette az MI-hez kapcsolódó képzési kínálatát, ennek részeként indult el 2023-ban az adattudomány mesterképzési szak, amely multidiszciplináris szemléletben közelíti meg az MI világát, valamint új lehetőségként megjelenik a mesterséges intelligencia mesterképzés, amely az informatika és az MI kapcsolatának egy mélyebb, specializáltabb megismerését teszi lehetővé. Emellett rövidebb, célzott képzések is támogatják az MI-hez kapcsolódó kompetenciák fejlesztését.

A szabályozás területén a kar aktív szerepet vállal az egyetemi szintű MI-használati keretek kialakításában és folyamatos frissítésében. Fontos hangsúlyozni, hogy határozottan támogatjuk az MI-rendszerek tudatos és korszerű használatát, hiszen ezek a technológiák ma már a szakmai mindennapok természetes részét jelentik. Ezzel párhuzamosan folyamatosan felhívjuk a diákok figyelmét az etikus, felelős és átlátható használat jelentőségére, és ennek szempontjait az oktatásban is tudatosan közvetítjük. Alapelvünk, hogy az önálló hallgatói munka bemutatása változatlanul elvárás, ugyanakkor a formai és módszertani követelmények az MI-eszközök megjelenésével átalakulnak: minden esetben világosan be kell mutatni, hogy a tanuló milyen mesterségesintelligencia-eszközt, milyen célra és milyen módon használt a feladat elkészítése során. Ez egyszerre szolgálja a szakmai tisztaságot, az átláthatóságot és azt hogy az MI ne az önálló teljesítmény helyettesítője, hanem annak tudatosan alkalmazott támogató eszköze legyen. Célunk, hogy a szabályozás összhangban legyen a hazai és az európai uniós előírásokkal, valamint megfelelő válaszokat adjon azokra a kihívásokra, amelyeket a generatív MI és a nagy nyelvi modellek megjelenése jelent a felsőoktatás számára. A Debreceni Egyetem ezen a területen is a gyorsan reagáló intézmények közé tartozik.

A munkaerőpiaci elvárásokat hogyan építik be a képzéseikbe?

A Debreceni Egyetem Informatikai Karának képzéseit tudatosan a munkaerőpiaci igényekhez igazítjuk. Ennek egyik legfontosabb alapja a kar kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere: szoros együttműködésben dolgozunk helyi, országos és nemzetközi vállalatokkal, amelyek tevékenységében meghatározó szerepet játszik az infokommunikáció, az adatkezelés, a mesterséges intelligencia vagy a kibervédelem. Ezek a partnerek nemcsak szakmai gyakorlatot kínálnak a hallgatóinknak, hanem közvetlenül részt vesznek az oktatásban is: céges szakemberek tartanak órákat, előadásokat, valamint projektfeladatokat, így a diákok első kézből találkozhatnak a legaktuálisabb technológiákkal és piaci elvárásokkal. A piacképes tudás kialakítását erősítik a karon működő kihelyezett tanszékek is, amelyeket a Deutsche Telekom IT Solutions, az EPAM és az Emerson NI támogat. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a hallgatók a tanulmányaik során valódi iparági környezethez kapcsolódó tudást és tapasztalatot szerezzenek.

A diákok a legalább hathetes szakmai gyakorlatuk során olyan vállalatoknál dolgozhatnak, ahol később akár munkalehetőség is nyílhat számukra. Emellett a munkaerőpiaci igények érvényesítését segíti az évente kétszer megrendezett Informatikai Szakmai Nap, amelyen debreceni, vidéki és fővárosi cégek mutatják be a technológiai újdonságaikat, a projektjeiket, valamint a gyakorlati életben használt módszereiket, eszközeiket.

Fontos elem az ipari tanúsítványok és vizsgák megszerzésének lehetősége is a karon. Ezek nemcsak az erős szakmai tartalmat egészítik ki, hanem olyan, a munkaerőpiacon különösen értékes kompetenciákat is fejlesztenek, mint a gyakorlati problémamegoldás, az önálló felkészülés, a célorientált munkavégzés és a nemzetközi sztenderdek ismerete. Az ilyen minősítések markánsan tükrözik a piaci elvárásokat, ezért különösen értékesek a hallgatók számára. A kar ezek mellett rövid ciklusú részismereti és szakirányú továbbképzéseket is indít, különösen a mesterséges intelligencia, a kibervédelem, valamint az MI más szakterületeken való alkalmazása témájában. Ezek a programok nemcsak a tanulók, hanem a már dolgozó szakemberek és munkahelyi közösségek MI-átállását is támogatják.

Az utóbbi időszakban több, a kar üzleti és innovációs tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó cég is létrejött az olyan területeken, mint az egészséginformatika, a kibervédelem vagy az MI-alapú rendszerek fejlesztése. Ezekben a kezdeményezésekben az oktatói és hallgatói részvételt közvetlenül támogatja az IK FIRCC szervezeti egysége, amelynek keretében projektjellegű szakdolgozatok, szakmai gyakorlatok, valamint oktatási és K+F-tevékenységekhez kapcsolódó feladatok is teljesíthetők. Ez a modell különösen jól szolgálja azt, hogy a diákok már a képzésük során valós fejlesztési és innovációs környezetben szerezzenek tapasztalatot.

Mennyire fontos ma a nemzetközi tapasztalat az informatikai pályán? Milyen lehetőségeket kínál erre az egyetem?

Ezen a területen a nemzetközi tapasztalat ma már kiemelt jelentőségű. A technológiai fejlődés a globális térben zajlik, a korszerű megoldások, fejlesztési módszerek, kutatási eredmények és iparági trendek nemzetközi együttműködésekben formálódnak. Éppen ezért a Debreceni Egyetem Informatikai Kara különösen fontosnak tartja, hogy diákjai és tanárai ne csupán hazai, hanem nemzetközi közegben is tapasztalatot szerezhessenek. Ezt a célt szolgálja többek között a Pannónia Program, amely támogatja a hallgatói és oktatói mobilitást, emellett lehetőséget biztosít külföldi részképzésre, szakmai tapasztalatszerzésre, kapcsolatépítésre. A kar emellett kiterjedt nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekkel büszkélkedhet: a mesterséges intelligenciához kapcsolódó pályázatokban és projektekben az európai partnereken túl elismert távol-keleti, valamint amerikai egyetemekkel, kutatóhelyekkel is együtt dolgozunk.

A nemzetközi jelenlét nemcsak az oktatásban és a kutatásban, hanem szolgáltatási és innovációs tevékenységeinkben is megjelenik. Hallgatóink és oktatóink olyan környezetben dolgozhatnak, ahol a nemzetközi kapcsolatok természetes részét képezik a szakmai fejlődésnek. Ezt erősíti az is, hogy a kar nemzetközi nyári iskolákat szervez, valamint IEEE konferenciasorozatok lebonyolításában is szerepet vállal, így a résztvevők közvetlenül bekapcsolódhatnak a nemzetközi tudományos és szakmai közösség munkájába. Az egyetem emellett világszinten meghatározó technológiai vállalatokkal is együttműködik, többek között a Microsofttal, az Nvidiával és a Ciscóval, ami a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférést és nemzetközileg elismert ipari tanúsítványok megszerzésének lehetőségét is biztosítja. Ezek a tapasztalatok és minősítések jelentős előnyt jelentenek mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon.

Mely készségek a legfontosabbak az informatikai területen?

Napjainkban az informatikai készségek összetett rendszere számít igazán értékesnek. Továbbra is alapvető a programozási tudás, az algoritmikus gondolkodás és az analitikus problémamegoldás, ugyanakkor a hagyományos informatikai tudás szerkezete átalakulóban van. A lexikális tudás önmagában egyre kevésbé jelent versenyelőnyt, ezzel párhuzamosan felértékelődik a rendszerszintű gondolkodás, az összefüggések felismerése és az a képesség, hogy valaki különböző technológiákat, szakterületeket tudjon egységben kezelni. Kiemelten fontossá vált az adattudomány, a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek gyakorlati ismerete, valamint a kiberbiztonsági szemlélet, hiszen a digitális rendszerek biztonsága minden ágazatban meghatározó. Ugyanakkor a technológiai fejlődés gyorsasága miatt ma már nem csupán egy-egy konkrét eszköz vagy programnyelv ismerete számít, sokkal inkább az alkalmazkodás és az új rendszerek gyors elsajátításának képessége.

A technikai kompetenciák mellett egyre nagyobb jelentősége van azoknak a készségeknek is, amelyek az MI térnyerése nyomán átalakuló munkakörnyezetben különösen felértékelődnek: ilyen a projektszemlélet, a kommunikáció, a csapatmunka, az önálló tanulási képesség, a kritikus gondolkodás és az aktív, kezdeményező hozzáállás. A jövő informatikusának nem csupán a fejlesztés és az elemzés képessége lesz a fontos, tudnia kell együttműködni más szakterületek képviselőivel, meg kell értenie a felhasználói és üzleti igényeket, emellett felelősen kell alkalmaznia a technológiát. A Debreceni Egyetem Informatikai Karán ezért olyan kompetenciaegyüttest igyekszünk fejleszteni, amely egyszerre biztosít erős szakmai alapokat és korszerű, jövőálló készségeket a diákok számára.

Hogyan jellemezné az egyetemi közösségi életet és a hallgatók kapcsolatát az oktatókkal?

Nálunk az oktató–hallgató kapcsolatot alapvetően a támogató, együttműködésre épülő szemlélet jellemzi. A tanárok nem csak az elméleti és gyakorlati tudás átadására törekednek, aktívan segítik a tanulók szakmai fejlődését, egyéni előrehaladását és pályaorientációját is. A kisebb csoportos foglalkozások, a projektalapú feladatok és a közvetlenebb szakmai együttműködések lehetőséget teremtenek a személyesebb kapcsolatok kialakítására.

A hallgatói közösségi élet egyik fontos pillére a kari mentorprogram, amelynek keretében az első évesek szakonként, azon belül tankörönként kapnak egy-egy felsőbb éves mentort az első két szemeszter során, akik segítik őket a tanévkezdéssel, az ösztöndíjakkal, a pályázati lehetőségekkel, a kurzusfelvétellel, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos kérdésekben. Havi rendszerességgel személyes vagy online alkalmakon találkoznak, ahol kérdezhetnek, tapasztalatot cserélhetnek és egy támogató közösség részévé válhatnak.

A kar kiváló kapcsolatot ápol a hallgatói önkormányzattal, és számos rendezvény, szakmai, illetve közösségi program megvalósítását támogatja. Ez a közeg hozzájárul ahhoz, hogy a diákok bátran kérdezzenek, együttműködjenek, kapcsolatokat építsenek és aktívan alakítsák a saját tanulási folyamatukat. A közösségi élmény és a szakmai támogatás együtt teremti meg azt a közeget, amelyben a hallgatók nemcsak tudást szereznek, hanem egy hosszú távon is működő szakmai közösség részévé válhatnak.

Hajdu András

• 1973-ban született Karcagon.
• Nős, egy fiú és két lány édesapja.
• 2003-ban szerzett summa cum laude PhD-fokozatot a Debreceni Egyetemen matematika és számítógéptudomány területén, öt évvel később ugyanitt habilitált.
• Kutatási területe a digitális képfeldolgozás, a gépi tanulás, a big data és a bioinformatika.
• Számos hazai és nemzetközi kutatás résztvevője, publikációi vannak magyar és angol nyelven, díjak és kitüntetések birtokosa.
• 2017 óta az MTA doktora.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!