Jelentős változásokat jelentett be a kormány a köznevelés irányításában: átalakítják a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert, miután elkészült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium átfogó vizsgálata a rendszer működéséről. A kormány szerint az elmúlt években ismét túlzottan központosítottá vált az iskolarendszer, ezért olyan átalakítást terveznek, amely nagyobb önállóságot ad az intézményeknek, csökkenti a bürokráciát, és a döntések középpontjába a gyermekek érdekeit helyezi.
A Klebelsberg Központ a legtöbb állami iskola fenntartásáért felelős szervezet, amely a tankerületi központokon keresztül irányítja az intézmények működését. A tankerületek gondoskodnak többek között az iskolák finanszírozásáról, az épületek fenntartásáról, a pedagógusok foglalkoztatásáról és számos működési feladatról, miközben szakmai és gazdasági szempontból is a Klebelsberg Központ felügyelete alatt állnak.
A mostani átalakítás éppen ezt a működési modellt érinti, vagyis azt, hogy mely döntések maradjanak központi szinten, és melyek kerüljenek közelebb az iskolákhoz.
Miért nyúlnak hozzá a rendszerhez?
A kormány által elfogadott átvilágítás szerint az elmúlt években egyre több döntés került vissza a központi irányítás alá, miközben az iskolák mozgástere fokozatosan szűkült. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a központosítás nem hozta meg a várt eredményeket: nem gyorsultak fel az ügyintézési folyamatok, nem lett hatékonyabb a gazdálkodás, és számos fejlesztés, felújítás is késedelmet szenvedett. Emellett továbbra is komoly problémát jelent a pedagógushiány, a túlzott adminisztráció és a forráshiány.
A bejelentés szerint a cél egy olyan oktatásirányítás kialakítása, amely kevésbé központosított, inkább adatokra és szakmai döntésekre épül, miközben az iskolák nagyobb felelősséget és önállóságot kapnak saját működésük alakításában.
Kevesebbet kellene magolni, többet gondolkodni – Így képzeli el a jövő iskoláját Lannert Judit
Mi változik?
A bejelentett intézkedések alapján a kormány:
- átalakítja a Klebelsberg Központ működését,
- megújítja a tankerületi rendszert,
- csökkentené a felesleges adminisztrációt,
- nagyobb szakmai mozgásteret adna az intézményeknek,
- és minden döntésnél elsődleges szempontként a gyermekek érdekeit kívánja érvényesíteni.
A változások részeként újra pályáztatják a tankerületi igazgatói pozíciókat. A tervek szerint valamennyi vezetői állás nyílt pályázaton lesz elérhető, és az új vezetők határozott időre kapnak megbízást.
Mit jelenthet ez a diákok és a szülők számára?
A mostani bejelentés nem jelent azonnali változásokat a tanévkezdésben, a tananyagban vagy a felvételi rendszerben. A diákok számára szeptemberben ugyanúgy indul a tanév, mint korábban.
Ha azonban a tervezett átalakítások megvalósulnak, hosszabb távon több területen is érezhető lehet a hatásuk. Az iskolák nagyobb önállósága gyorsabb helyi döntéseket tehet lehetővé például kisebb beszerzések, felújítások vagy szervezési kérdések esetén, miközben a bürokrácia csökkentése az intézményvezetők és a pedagógusok adminisztratív terheit is mérsékelheti. A kormány célja szerint ez több időt hagyhat az oktatásra és a diákokkal való foglalkozásra.
Sok részlet még nem ismert
Bár a bejelentés iránya egyértelmű, az átalakítás pontos részletei egyelőre nem nyilvánosak. Nem ismert például, hogy az iskolák milyen konkrét jogköröket kapnak vissza, hogyan változik a Klebelsberg Központ feladatköre, illetve milyen ütemezéssel vezetik be az új rendszert.
A következő hónapokban várhatóan további jogszabályok és részletes intézkedések jelennek meg, amelyekből pontosabban látszik majd, hogyan alakul át a magyar köznevelés irányítása. Jelenleg a legfontosabb biztos információ az, hogy a kormány szerint a cél egy kevésbé központosított, nagyobb önállóságot biztosító és gyermekközpontúbb köznevelési rendszer kialakítása.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
