Az egyetem sokkal személytelenebb, nagyobb és beláthatatlanabb közeg egy középiskolánál, így sem a kapcsolatépítés sem a szakterületekben való elmélyülés nem könnyű eleinte. A szakkollégiumok mindkét problémára megoldást nyújthatnak.
A középiskolában még viszonylag könnyű dolgunk van, ha egy-egy tantárgy vagy szakterület ismeretanyagában szeretnénk mélyebben elmerülni. Ebben a közegben még személyes a kapcsolat a tanárok és a diákok között. Így könnyen megközelíthetjük a szaktanárunkat, ha netán plusz anyagra lenne szükségünk, vagy akadna pár – a tananyagon túlmutató – kérdésünk. Ugyanígy nem feltétlenül okoz nehézséget az sem, hogy hasonló érdeklődésű társakkal ismerkedjünk meg. Hiszen ha az osztályunkban nem is feltétlenül, de iskolai szakkörökön vagy versenyeken egész biztosan találkozunk hozzánk hasonló diákokkal.
Ezzel szemben egyetemistaként elsőre talán sokkoló is lehet, hogy – főleg nagyobb szakok esetében – mekkora embertömeggel ücsörgünk egy-egy előadáson. Nagyon változatos lehet az is, hogy ki milyen motivációval vág bele az adott képzésbe. Biztosan lesznek, akik nagyon mély tudást szeretnének szerezni. Mások csak kiegészíteni kívánják a jelenlegi tudásukat, míg megint mások pedig lehet, hogy végül nem is az adott pályán képzelik el magukat.
Az oktatók is nehezebben elérhetők, ráadásul nem is feltétlenül jut energiájuk minden egyes érdeklődő hallgatóra. Rendkívül leterheltek, rengeteg, olykor akár több száz embert tanítanak.
Mi is a szakkollégium?
A szakkollégium egy olyan intézmény, mely egyszerre kínál lakhatást (bár egyes helyeken nem feltétlenül muszáj a kollégium falai között laknod ahhoz hogy tag légy) és különböző szakmai lehetőségeket az érdeklődő hallgatóknak. A felvétel (a legtöbb esetben) nem szociális alapon, hanem a tanulmányi eredmények, a szakmai tudás és a motiváció felmérése után történik. A szakkollégiumok számtalan tanórán felüli lehetőséget kínálnak a tagoknak, legyen szó előadásokról, órákról, beszélgetésekről, kulturális programokról. A közösségek egy adott tudományterület köré szerveződhetnek, lehetnek multidiszciplinárisak, illetve lehet a „közös nevező” egészen más dolog, például a vallás is.
E cikkünkben a hazai szakkollégiumok több mint 120 intézményt tartalmazó listáját tekintjük át a teljesség igénye nélkül, és ahol lehet néhány plusz információval segítjük a választást.
Intézményi szakkollégiumok
A nagyobb egyetemek esetében nem meglepő, hogy több szakkollégiummal is büszkélkedhetnek, melyek igen változatos területeken folytatnak tehetséggondozó munkát.
Budapesti Corvinus Egyetem
EVK Szakkollégium – business, vezetőképzés
Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégium – közgazdaságtan, vállalatszerű struktúra, kiscsoportos kurzusok
Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma – külpolitika, diplomácia, belső kurzusok számtalan (pl. soft skill fejlesztők és kommunikációs tréningek, protokollkurzusok) témában
Heller Farkas Szakkollégium – kétféle kurzusrendszer szemléletbővítés vagy elmélyülés céljából
Rajk Szakkollégium – közgazdaságtan és egyéb társadalomtudományok, nyílt és belsős előadások, kurzusok
Társadalomelméleti Kollégium – társadalomtudományi fókusz, fokozott társadalmi felelősségvállalás, nyílt előadások
Széchenyi István Szakkollégium – szakmai kurzusok
Budapesti Gazdasági Egyetem
Káldor Miklós Szakkollégium – külkereskedelem
Gundel Károly Szakkollégium – gazdaságtudomány
Lámfalussy Sándor Szakkollégium – pénzügy és számvitel
Budapesti Műszaki Egyetem
BME Építész Klub Szakkollégium
BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium – vegyész- és biomérnök
BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium
Gillemot László Szakkollégium – anyagtudomány, üzemlátogatások, laborfoglalkozások
KommON BME Kommunikációs Szakkollégium – PR, kommunikáció, újságírás, grafika és dizájn
Közlekedésmérnöki Szakkollégium
Liska Tibor Szakkollégium – gazdaság- és társadalomtudományok
Simonyi Károly Szakkollégium – villamosmérnök és mérnökinformatikus
Wigner Jenő Szakkollégium – természettudományok
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium
Bibó István Szakkollégium – jogtudomány, politológia
Bolyai Szakkollégium – természettudomány, informatika
Eötvös József Collegium – interdiszciplináris
Illyés Sándor Szakkollégium – pedagógia, gyógypedagógia, tanár-, tanító- és óvóképzés
Márton Áron Szakkollégium – határon túli magyar hallgatók
Navratil Ákos Szakkollégium – pénzügy, számvitel, marketing, menedzsment

Az Eötvös József Collegium épülete (Forrás: Wikimedia Commons)
Károli Gáspár Református Egyetem
Benda Kálmán Szakkollégium – bölcsészet- és társadalomtudományok
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Stephaneum Szakkollégium – főleg bölcsészet- és társadalomtudományok
Semmelweis Egyetem
Korányi Frigyes Szakkollégium – tudományos fórumok, konferenciák
Semmelweis Ignác Szakkollégium – szakmai előadások, beszélgetések, külföldi kapcsolatok
Egyházi szakkollégiumok
Ha valaki számára a lelkiség is fontos tényező, több egyházi szakkoli közül is választhat. Ezekben a tehetséggondozó munka mellett kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók hitben való növekedésére, keresztény értékrendű közösségek kialakítására.
Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium – interdiszciplináris jellegű, kidolgozott tehetség- és közösségfejlesztő program
Jezsuita Roma Szakkollégium – támogatott nyelvtanulás, motivációs ösztöndíjrendszer, főként romákat, hátrányos helyzetű hallgatókat várnak, a vallásosság nem előírás
Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium
Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon – a Magyarországi Evangélikus Egyház legrégebbi felsőoktatási kollégiuma, interdiszciplináris
Don Bosco Pedagógiai Szakkollégium – fiúkollégium, interdiszciplináris