„Csak ezen a vizsgán menjek át, Uram, a következő szorgalmi időszakban rendszeresen fogok készülni!” – hallottam számtalanszor a mondatot (vagy valamilyen tetszőleges variációját) az egyetemi éveim alatt. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy olykor bennem is megfogalmazódtak hasonló gondolatmenetek, bár szerencsére nem olyan sokszor. Sajnos nem mindig sikerült tartanom magam ezekhez az elhatározásokhoz.

Talán az újévi fogadalmakhoz lehetne hasonlítani a vizsgaidőszak alatti nagy fogadkozásokat. Ahogyan az ünnepek alatti evésmaratonból lábadozva, bűntudattól gyötörten nagyon könnyű a jövőbeni egészségmegőrzés mellett érvelni magunkban, úgy a tizenkettedik kávé után is sokkal észszerűbbnek tűnik nem az utolsó pillanatban felkészülni. Aztán, amikor már a dolgok sűrűjében vagyunk, mégis gyakran szem elől tévesztjük, milyen célokat is jelöltünk ki magunknak.

Az alábbiakban öt olyan területet tekintünk át, amelyekre ritkán koncentrál az ember a szorgalmi időszak ideje alatt, holott közép- vagy hosszú távon rendkívül fontos lenne időt és energiát invesztálni beléjük.

Nem tanulsz rendszeresen

Talán ez viszi a prímet az összes felsorolt hiba közül. Szeptember vagy február közepén a 3-4 hónap múlva esedékes vizsgák még felfoghatatlanul távolinak tűnnek. Amikor éppen nem órán ülsz úgy érzed, mintha végtelen szabadidőd lenne. Pedig sajnos nincs. Ha a következő vizsgaidőszakodat minél gyorsabban és gördülékenyebben szeretnéd letudni, célszerű a kezdetektől készülnöd. Legalább a jegyzeteidet és (ha van) az aktuális kapcsolódó szakirodalmat, tételeket olvasgasd át óráról órára. Ugyanis már ezzel is sokat javítasz a helyzeteden. A lényeg, hogy a vizsgakészülés közben ne érjen újdonságként egy-egy téma, szerző vagy anyagrész.

Nem figyelsz a határidőkre

Sok stressztől megkímélheted magad, ha akkurátusan feljegyzel minden fontos határidőt egy naptárba vagy a mobilodba. Legyen szó tanulmányi ügyek intézéséről, diákigazolvány érvényesítéséről vagy akár a referátumod, beadandód leadási dátumáról. Ha egy nagyobb projekted (pl. szakdolgozat, szemináriumi dolgozat) esedékes a félévben, külön érdemes ahhoz is egyfajta ütemtervet készítened, hogy nyugodtan legyen rá időd.

Ebben a szorgalmi időszakban tartsd szem előtt a céljaid! (Fotó: Pexels)

Elaprózod, túlvállalod magad

Az is előfordulhat, hogy te tényleg mindent ki akarsz hozni az egyetemi éveidből: tanulás, közéleti tevékenység, barátok, munka, sport és hobbi egyszerre. Sajnos a társadalom is erősítheti benned azt az érzést, hogy nem vagy elég értékes, ha nem csinálsz sok mindent – ráadásul tökéletesen. Fontos azonban ismerni a határaidat. Hosszú távon komoly következményei lehetnek, ha túlhajtod magad. Ha úgy érzed, túl fárasztó az életed, vegyél lejjebb a fordulatszámból. Jobb egy el nem végzett tárgy vagy egy lemondott program, mint egy totális összeomlás vagy betegség.

Nem figyelsz az egészségedre

Az előzőekben már említettük a lelki egészséget, azonban nem szabad megfeledkezni a testi egészségről sem. Bár jómagam is elvesztem annak idején a „Smack leves, kifőtt tészta, sült krumpli” kulináris Bermuda-háromszögben, visszagondolva jobban tettem volna, ha inkább a kiegyensúlyozott étkezésre áldozok a zsebpénzemből. Hasonlóképpen igaz ez a sportra, a szabad levegőn tartózkodásra is. De legyünk őszinték: te is tudod, hogy ezt kéne tenned még akkor is, amikor már a harmadik epizódot indítod el a Netflixen egy kis mekis kajával az öledben. 

Nem gondolsz a jövődre

Természetesen senki nem várja el tőled, hogy már akkor is a karriereden stresszelj, amikor még tanulsz. Ennek ellenére azért érdemes a fejedben tartanod a jövődet is az egyetemi éveid alatt. Hová szeretnél eljutni? Milyen célokat látsz magad előtt a karrieredben? Az ilyen kérdésekre adott válaszok függvényében a jövőddel való foglalkozás lehet egy jó diákmunka, egy tudományos kutatásban való részvétel vagy bizonyos programok látogatása, networking is. A lényeg, hogy mindig igyekezz egy picit tenni a jövőbeni önmagadért!