Élőben hallgathatják meg a jövő kutatói a világ egyik legismertebb ma élő kutatóját, aki ráadásul magyar: Karikó Katalint. A „Karikó-módszer” – Útravaló fiatal kutatóknak címmel meghirdetett program a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében került be az MTA programjába.

A „Karikó-módszer” lényege

Karikó Katalin többek között arról beszél majd, hogy mi a célja a kutatásnak. Meg arról, hogy melyik fontosabb: a tudományos problémák megértése vagy a tudományos előmenetel. De elmondja azt is, hogy szerinte hogyan definiáljuk a sikert, vagy hogy mi a fontosabb, az egyetem vagy ipar?

Személyes példáján keresztül kitér arra, miként kell több száz kísérleti eredményt feldolgozni, hogyan lehet tájékozódni a tudományos irodalomban. Beszél a tudományos együttműködések fontosságáról, valamint bemutatja a tudományos (akadémiai-egyetemi) és ipari álláshelyek előnyeit és hátrányait.

Karikó Katalin ezúttal fiatal kutatókat avat be a szakma rejtelmeibe. (Forrás: EPO)

A rendezvényt megnyitja és köszöntőt mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kapcsolódó programként az előadás után, 17.00 órakor kezdődik a „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című tárlat megnyitója az MTA Könyvtár és Információs Központ kiállítási terében. 

Az előadás 2023. június 05-én 15.00 órakor kezdődik az MTA-székház nagytermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Karikó Katalin az élő példa

Karikó Katalin a koronavírus-járvány kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében döntő szerepet játszó világhírű magyar kutatóbiológus. Diplomáját az akkor még JATE-nak nevezett Szegedi Tudományegyetemen szerezte, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte meg karrierjét. Kutatói műhelyének megszűnése után, 1985-től már az USA-ban folytatta szakmai pályafutását.

A „Karikó-módszer” megismerése azért is fontos, mert a nemrég elfogadott Neumann János Program azt az ambíciózus célt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2030-ra ott legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között. Ehhez pedig sok egyéb mellett kiszámítható életpályát kell biztosítani a magyar kutatók számára. De a kormány azt is vállalta, hogy ösztönzi az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben.

Arra is szükség van, hogy még több nő válassza a kutatói életpályát. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) tavaly őszi jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy nem túl magas mértéket, 12,4 százalékot tesz ki a női feltalálók aránya Magyarországon. Ezzel hazánk az európai országok középmezőnyéhez tartozik. Az összesített európai adatok szerint a kémia tudományterületén a legmagasabb a női feltalálók aránya (22,4 százalék).