Bekerülési esélyek az agrár szakokra

Az agrár-felsőoktatás alap- és osztatlan képzései a múlt tanévben több mint 2300 elsőhelyes jelentkezőt vonzottak, a felvettek aránya meghaladja a 80 százalékot, ami csaknem 2000 hallgatót jelent. A terület legkeresettebb intézménye a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) ezer fő feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része be is került a választott képzésekre. A gólyák mintegy harmada a Debreceni Egyetemen (DE-MÉK) kezdi meg a tanulmányait, a nagyobb képzőhelyek közé tartozik még az Állatorvostudományi Egyetem (ATE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Soproni Egyetem (SOE-EMK).

Népszerű agrárképzések

Az agrár-felsőoktatásban jelenleg 14 szak közül lehet választani, az olyan hagyományos képzésektől kezdve, amilyen a szőlész-borász mérnök vagy a kertészmérnök, olyan új vagy viszonylag új szakokig, amilyen az agrár- és üzleti digitalizáció vagy a természetvédelmi mérnök szak.

Egy aranyos kutyus az állatorvos vizsgálóasztalán (Fotó: Pixabay)

Állatorvosokat Magyarországon egyetlen helyen, az ATE-n képeznek, így a legnehezebb dolguk egyértelműen azoknak volt, akik a legnépszerűbb szakra, az állatorvosira szerettek volna bekerülni. Ez a csaknem 500 elsőhelyes jelentkező harmadának sikerült csupán. A második és harmadik legnépszerűbb szak szinte fej fej mellett a mezőgazdasági mérnöki és élelmiszermérnöki volt 150 fő körüli elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része (85, illetve 100 százalék) be is került ezekre a képzésekre.

Ponthatárok

Az állatorvosi képzés közel 430-as bekerülési ponthatárával ezúttal is kiemelkedett a területen hirdetett többi képzés közül. A mezőgazdasági mérnöki és az élelmiszermérnöki szakot hirdető valamennyi intézményben a ponthatár alig haladta meg a 280 pontot, a legmagasabb ponthatárok mindkét szak esetén az SZE-MÉK-en voltak.

Kiválóság

Az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosi képzésére felvettek kiemelkedően teljesítettek mind a hozott pontátlag, mind a legalább egy tárgyból emelt szinten jeles érettségit szerzők arányát tekintve. Többletpontok szempontjából az SZE-MÉK hallgatói teljesítettek a legjobban.
Az Állatorvostudományi Egyetem a nemzetközi közeg szempontjából is kiemelkedik a területen, ugyanis a diákok több mint 60 százaléka külföldi, de ez az arány az SZTE-MGK-n is jelentős. Említésre méltó még a PTE-TTK, ahol a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányad vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói termelékenység szempontjából az SZTE és a DE karai emelkednek ki, a területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) pedig az OE-AMK produkálta.

Esélyek a diplomaszerzés után

Az agráralapképzésen végzettek 45 százaléka tanul tovább valamelyik mesterszakon. Ezekből jelenleg 17-féle választható, mint a vadgazdamérnöki, a növényorvosmérnöki vagy az élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki szak.
Az élelmiszermérnök szak végzősei elsősorban mérnökként, minőségbiztosítási szakemberként vagy élelmiszeripari szakértőként helyezkednek el. A mezőgazdasági mérnök szak egykori tanulói mezőgazdászként, vállalkozóként, esetleg agrármérnökként dolgoznak. Az állatorvosi szakon végzettek döntően állatorvosként, klinikai vagy hatósági állatorvosként helyezkedtek el.

Kihívások ezen a területen

Világszerte, így Magyarországon is az agrárszektor egyik legnagyobb kihívása a generációváltás. Ahhoz, hogy az utánpótlás biztosítása sikeres és eredményes legyen idehaza, a közép- és felsőfokú képzést is modernizálni kellett, illetve kell.
A hazai agrár-felsőoktatás jelentős és fontos átalakuláson ment keresztül azzal, hogy 2021 februárjában létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány fenntartásában működő intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társasága, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE így nem csupán egy oktatási intézmény, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává is válik.
Az élelmiszergazdaságban a 21. században világszerte nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz évben, pedig a 20. század a mezőgazdaság fejlődésének az egyik legintenzívebb időszaka volt. A korábban öt-hat esztendő alatt elévülő tudás ma egyik napról a másikra elavulttá válhat. Ez nagyon gyors alkalmazkodást igényel, amihez a felsőoktatás piacán is igazodni kell.
Jelentős kihívás a robbanásszerű műszaki-technikai fejlődés, amelynek fő mozgatórugója az informatika, ezen belül az agrárinformatika és a digitalizáció. Az ágazatok között e téren lépéselőnyben van a növénytermesztés, ahol a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körben terjed el. A gazdálkodást támogató ismeretek nélkül már nem lehet hatékony, versenyképes az élelmiszer-alapanyagok előállítása, ezért is nagyon fontos ezeknek az ismereteknek a megjelenése a modern agrárképzésben.

2000 fő – Ennyien kezdhették meg tanulmányaikat 2021 őszén az agrár felsőoktatásban.

Agrár alapképzési szakok

• agrár- és üzleti digitalizáció szak
• állattenyésztő mérnöki szak
• élelmiszermérnöki szak
• földmérő és földrendező mérnöki szak
• kertészmérnöki szak
• lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak
• mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak
• mezőgazdasági mérnöki szak
• mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki szak
• szőlész-borász mérnöki szak
• tájrendező és kertépítő mérnöki szak
• természetvédelmi mérnöki szak
• vadgazda mérnöki szak
• vidékfejlesztési agrármérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szakok az agrár képzési területen

• agrármérnöki szak
• állatorvosi szak
• erdőmérnöki szak

Az agrárképzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.