Januári kihívások: avagy ünnepi fogadalmak a hétköznapokban

Elgondolkodás a múlton és tervezés a jövőre; az embernek ez az alapvető képessége és igénye, ami leginkább elválasztja az állatvilágtól. A kerek évfordulók, ünnepek pedig sokakban élesítik ezt a természetes képességet. Talán elvárásként is éljük meg, hogy újévkor elhatározásokat tegyünk, de az összesítés és célok kitűzése bármikor nagyon hasznos lehet. Ha úgy látod, hogy nem működnek az újévi elhatározásaid, lehet, hogy nem az akarterőddel van a baj; az elhatározásokkal.

Talán elvárásként is éljük meg, hogy újévkor elhatározásokat tegyünk, de az összesítés és célok kitűzése bármikor nagyon hasznos lehet. (Fotó: 123rf)

Miért nem sikerül? Hogyan sikerülhet?

Sok történet szól arról, hogy emberek az életük egy drasztikus fordulópontján elemi változásokat vezetnek be, amit sikerre is visznek. Az átlagos élethelyzetek a hétköznapokban azonban nem mindig hozzák meg ezeket a nagy sikereket. Lehet, hogy nem benned van a hiba, hanem azzal, amit elhatároztál. Milyen csapdákba lehet könnyen beleesni az újévi fogadalmak terén? Hogyan változtathatsz rajta?

túl radikális, elvágólagos akartál lenni, ezért nem sikerül. Elhatároztad, hogy a vizsgaidőszakban nem bulizol, hanem minden nap 6-kor kelsz, hogy nekiállj tanulni? A barátok, közösség, pihenés minden időben fontos. Lehet, hogy érdemesebb kitűznöd tanulós napokat, amibe nem férnek bele a barátok, és pihenős napokat, amikor lazább a napirended.
a sikertelenség titka az is lehet, hogy egyszerre túl sok területen tettél elhatározást; minden nap sportolok, nem nézek este későig sorozatot, és minden nap 10 tételt megtanulok… Az elhatározásokat a saját életedhez érdemes igazítanod. Ha minden este későn fekszel, akkor jelölj ki három napot, amikor figyelsz a pihenésre; vagy ha eddig nem sportoltál, akkor válaszd azt, hogy hetente kétszer igenis ráveszed magad. Nem kell rögtön a maximumot nyújtanod.
fontos lehet előre felmérni a buktatókat is, mert azok mindig vannak. Ha előre átgondolod, melyek lesznek azok az élethelyzetek, amikor nehezen fogsz az elhatározásod mellett dönteni, akkor fel is tudsz készülni rájuk.
abból indulj ki, milyen élethelyzetben vagy. Ha például kisgyerek vagy munka mellett tanulsz, ne azt várd el magadtól, amit azok a társaid teljesíthetnek, akiknek még főzni sem kell magukra. Leterhelt élethelyzetben viszont van egy nagy előnyöd; az, hogy nem halogathatsz. Az idő relatív, néhány órát sokkal intenzívebben ki lehet használni, mint egy teljes napot.

Elindulni és elindítani: az ELTE inkluzív iskolafejlesztési projektje Kenyában

2022 áprilisában kezdődött az az iskolafejlesztési program és módszertani támogatás, ami a Kenyában fogyatékossággal élő diákoknak kíván segítséget nyújtani. Másfél év után már nemcsak tervekről, hanem tapasztatokról is be tudott számolni az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara. Eredeti céljuk egy befogadó és mindenki számára hatékony módszertani műhely kialakítása volt, amellyel intézményeket tudnak támogatni a horizontális tanulásban. Egy tíz fős fejlesztő team és öt kenyai általános iskola együttműködésével valósult meg a program első köre, amely során fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztését és szűréseit kezdték meg. Az ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány és az ELTE BGGyK közös pályázatát a Hungary Helps Program keretében Magyarország kormánya támogatta. Decemberben a kenyai látogatók részvételével mutatták be az eddigi eredményeket a kar székhelyén.

Az ELTE gyógypedagógusai más szervezetekkel együttműködve inkluzív iskolafejlesztési projektet indítottak el Kenyában. (Fotó: ELTE)

A projekt tervezése és megvalósítása

A program eddigi útját Perlusz Andrea dékánhelyettes mutatta be a rendezvényen. A projekt tervezése 2021-ben kezdődött, amit egy közös pályázat formájában nyújtott be a kar a Hungary Helps Ügynökséghez az ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvánnyal közösen. Azóta fontos jellemzője a szerves fejlődés és rugalmasság: a program sok új elemmel bővült, átalakult, az önkéntesek köre folyamatosan szélesedik, mondta Perlusz Andrea. 2022 szeptemberében került sor az első kenyai jelenléti szakaszra, amely során az inklúziós nevelés minden szereplőjével együtt dolgoztak. 103 fogyatékossággal élő gyermeket szűrtek ki, 59 pedagógus kollégával dolgoztak együtt és összesen 2694 tanuló vett részt a közösségformáló tevékenységekben, játékokban, workshopokban, amelyeket a helyszínen tartottak. A program harmadik fázisában idén egy kisebb csoport újra látogatást tett Migori megyében. Ennek a jelenléti szakasznak két fő célja volt: egyrészt közösségi víztisztító berendezések üzembe helyezése egy olyan protokoll átadása mellett, ami azt szolgálja, hogy az iskolák tanulói minden nap tiszta vízben meg tudják mosni az arcukat és kezüket. Ettől azt várják, hogy a kezdetben 50 %-ot meghaladó látásproblémák és folyamatos akut nátha és orr- hallójárat gyulladás valójában 10 % alá csökken. Ennek nagy jelentősége van a gyerekek hosszútávú élete szempontjából, mert ezek a krónikus betegségek valójában fogyatékosságot okozhatnak, ami kihat az életvitelükre. Másik céljuk az egyetemi kapcsolatok bővítése, hogy mobilitási programok keretében küldeni és fogadni tudjanak hallgatókat és munkatársakat az együttműködés jegyében. Ennek a tudományos és oktatói együttműködésnek, amely az ELTE intézményfejlesztési tervhez kapcsolódik, már gyümölcse, hogy elkezdődött a fogyatékossággal élő csoport ellátást segítő angol nyelvű online tananyagok kidolgozása.

2022 áprilisában kezdődött az az iskolafejlesztési program és módszertani támogatás, aminek keretében a Kenyában fogyatékossággal élő diákoknak kívánnak segítséget nyújtani az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tagjai. (Fotó: ELTE)

Az ELTE társadalmi felelősségvállalása

Darázs Lénárd, rektorhelyettes a rendezvényen elmondta, hogy a gyógypedagógus képzés olyan társadalmi feladatot jelent, ami a nehéz körülmények ellenére magas színvonalon működik Magyarországon. Amellett, hogy az oktatásban, kutatásban és innovációban is jeleskedik a kar, másfél éve egy új színnel egészült ki a tevékenysége: infúzióval és intézményfejlesztési projekttel. Ez lehetővé teszi, hogy a Magyarországon felhalmozódott gyógypedagógiai tudást, a kenyai kollégák is megismerjék és alkalmazzák. Ezzel nemcsak intézményfejlesztés, hanem a fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztése is elindult.

Darázs Lénárd, rektorhelyettes az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tartott rendezvényen. (Fotó: Uniside)

Módszertan és szemléletformálás

„Az ELTE BGGYK elkötelezett a társadalmi felelősségvállalásban”, mondta Papp Gabriella, dékán asszony, aki maga is személyesen tagja a programban részt vevő csoportnak. Tevékenységük fókuszában a társadalmilag veszélyeztetett csoportok állnak, kiemelten a fogyatékos emberek. Ezért is nagy öröm, hogy ez az első Európán kívüli megvalósuló program, ami kiterjeszti a társadalmi felelősségvállalást. Egy évvel ezelőtt közel két héten át együtt dolgoztak Migori megyében öt iskola vezetőjével, tanárával, az ottani diákokkal és szüleikkel. Több mint 100 tanulót vizsgáltak meg és készítettek állapotfelmérést javasolva egészségügyi, pedagógiai beavatkozást vagy egyszerű szem-orr- szájhigéniai tudást közvetítettek. „Sokan bizalmatlanok voltak, azt gondolták, hogy ez egy egyszeri alkalom volt.” – mondta Papp Gabriella, „de a családok azóta egészségügyi biztosítást kötöttek, a gyerekek orvoshoz jutottak, segédeszközt kaptak, és adott esetben műtéti beavatkozás javított az állapotukon. A kenyaiak is készülnek saját gyakorlatuk még jobbá tételére, a legelszántabb, leginnovatívabb tanártársak utaztak ide, hogy tapasztalatokat szerezzenek.”

Bokor Attila a Hungary Helps igazgatóhelyettese rendkívül fontos szakmai eredménynek tartja, hogy az elvégzett szemléletformáló munka az elmúlt két évben eredményes volt. „Az öt kiválasztott kapcsolódó intézmény elkezdett aktívan foglalkozni a fogyatékosság kérdésével, szemléletformálás indult el, és elindult egy közösségi gondolkodás, ami mindenképpen a megoldáshoz vezető út.”

Tanulj meg tanulni! – érzékszervek bevonásával, avagy nem csak az ismétlés a tudás anyja

A tanulás alatt még mindig sokan a magolást értik. Pedig tanulni nem csak az iskolában kell. Az élethosszig tartó tanulás mára azt jelenti, hogy az ember meg tudja valósítani az élethivatását, életfeladatait, ezért minden korosztályt érint. A folyamatos tájékozódás és fejlődés eszköze. Megmutatjuk neked, hogy hogyan teheted hatékonyabbá a tanulást minél több érzékszerv bevonásával, mert valójában a néma olvasás amennyire kézenfekvő módszer, annyira kevéssé hatékony is.

Minél több érzékszervedre tudsz hatni, annál hatékonyabb a tanulás. (Fotó: 123rf)

Érzékszervek a tanulásban

Az otthoni tanulás során sokan csak a néma olvasást használják. Pedig biztosan te is tapasztaltál fokozatokat abban, hogy mennyire emlékszel egy anyagra önálló olvasás után, vagy ha egy órán a tanár elmagyarázta azt. Sőt, lehet, hogy a táblára rajzolt ábra vagy kivetített ppt-t, esetleg gyakorló feladatok hogyan segítették a memorizálást.

A képlet valójában nagyon egyszerű; minél több érzékszervedet vonod be a tanulási folyamatba, annál nagyobb részére fogsz emlékezni később. Tudtad például, hogy a néma olvasás után az anyag 10%-ára emlékezünk csak? A hallott információ esetében ez az arány 20%, ha pedig a látás kap szerepet 30%. Már ennyiből is látszik, hogy az otthoni tanulás hatékonyságát 2-3 szorosára növelheted pusztán azzal, ha ábrákat használsz, vagy felolvasod hangosan a leckét.

A matematika pedig folytatódik, mert ha egy egyszerre látsz és hallasz is egy anyagot, akkor a bevésés mértéke 50%, ha ezen túl ki is mondjuk hangosan az információkat, az már 70%, ha pedig ezen felül csináljuk is, akkor a memorizálás 90%-ban sikeres. Például, ha olvasol egy receptet, amit egy főzőműsorral párhuzamosan készítesz el, akkor valószínűleg jó időre megtanulod az adott folyamatot.

A néma olvasás során mindössze 10%-os a bevésé mértéke, a hallás megduplázza ezt. (Fotó:123rf)

Praktikus tanácsok:

Olvasni, látni, hallani, kimondani, gyakorolni, és mindezt egyszerre – erre nincs mindig lehetőség a tanulás során. Hogyan építheted be mégis a sok érzékszerves módszert a hétköznapjaidba? Íme, néhány tanács:

olvass hangosan, mondd fel az anyagot
készíts ábrát a folyamatokról magad, azon keresztül magyarázd el magadnak vagy másnak
mondd fel hangrögzítőre a nehezebb részeket és többször hallgasd meg akár séta közben
tájékozódj; nézz meg videókat, hallgass meg podcastokat a témában
próbáld meg elmagyarázni valakinek az adott részt – a legjobb tanulás a tanítás
készíts a tananyagról videót, mintha vlogger lennél

Tanulj meg tanulni! – mnemotechnika, avagy nem csak az ismétlés a tudás anyja

A tanulás alatt még mindig sokan a magolást értik. Pedig tanulni nem csak az iskolában kell. Az élethosszig tartó tanulás mára azt jelenti, hogy az ember meg tudja valósítani az élethivatását, életfeladatait, ezért minden korosztályt érint. A folyamatos tájékozódás és fejlődés eszköze. Ahogy az élet minden területén, úgy a tanulás terén is igaz, hogy egyre türelmetlenebbek vagyunk, egyre nehezebben mélyedünk el valamiben. A gyors memorizáláshoz mutatunk most néhány jól bevált módszert.

Lány könyvtár ablakában fekszik egy könyvvel.

Az optimális tanulási környezet kialakítása kulcsfontosságú. Mindenkinek megvan a saját preferenciája, legyen az egy csendes könyvtár, vagy egy kávézó. (Fotó: 123rf)

Mnemotechnika

Érezted már azt, hogy képtelen vagy bevésni folyamatokat, felsorolásokat? Érteni megértetted, de mindig kimarad valami. A mnemotechnikai módszerek segíthetnek ebben. Ezek olyan apró trükkök, amelyek nem a megjegyzendő dolgok értelmét kapcsolják össze, hanem más módon segítik az emlékezetbe vésést. Ebben az esetben is a memorizálás az információk összekapcsolásán nyugszik, de a vizualitás, hangzásbeliség, egy képzelt tér vagy képzelt történet köti majd össze az egyes elemeket. Ez a módszer lerövidíti a memorizálás idejét, hátránya viszont, hogy nem segíti a dolog jelentésének mélyebb megértését. Megjegyezhetetlennek tűnő felsorolások, kulcsszavak rögzítésére viszont ideális.

Mnemotechnikai gyakorlatok:

MOZAIKSZÓ-módszer: a megtanulandó anyag kulcsszavaiból, alapvető komponenseiből alkoss mozaikszót, amit könnyen megjegyzel. Például nagyon egyszerű kérdés irodalomból, hogy mi a három műnem. A líra, az epika és dráma. De gyakorlatban a diákok sokszor belekevernek más fogalmakat is; vers, regény, eposz… amelyek formák vagy műfajok. A három műnem kezdőbetűje: Líra, Epika, Dráma, ebből alkothatsz egy mozaikszót: LED. Ez azért szerencsés, mert a LED égőről is meg tudod jegyezni. Így később a három kezdőbetű alapján pontosan fel tudod majd sorolni a műnemeket.

TÖRTÉNETMESÉLÉS, VIZUALIZÁLÁS: nem, nem csak történelemórára. Ebben az esetben a kulcsfogalmakból egy rövid történetet vagy képet alkotsz, hogy később az egyes elemeit vissza tudd idézni. Például földrajzból az Egyesült Királyságot kell bemutatnod. Kulcsszavak: óceáni éghajlat, Fekete-vidék, textilipar, juhtenyésztés, kikötői kereskedelem. Képzelj el egy fekete szigetet az óceánon, amit fehér juhok pettyeznek, és aminek a kikötőjébe érkezik egy hajónyi fázós tengerész. A sziget lakói a gazdag rakományért cserébe meleg gyapjúpulcsikat ajánlanak a tengerészeknek, akik gondolkodás nélkül elfogadják az üzletet. Minél elrugaszkodottabb a történeted, annál jobban fog működni.

ÚTVONAL-módszer: ennek a lényege, hogy egy általad jól ismert útvonalhoz társítod egy folyamat részeit. Így nemcsak az egyes kulcsszavak jutnak majd eszedbe, hanem a sorrendjük is. Vegyük példának a fül részeit a hallás során, amihez a házatok képzelt terét társítod. A kertkapu a fülkagyló, a kerti út a külső hallójárat, a bejárati ajtó a dobhártya, az előszoba a középfül… és így tovább. Használhatod a városi közlekedés útvonalait, vagy bármit, amit jól ismersz. Akár később a fül részeit is másik folyamathoz.

Digitális gyerekkor? Nem! A hipermodern svéd oktatás visszatér a papíralapú oktatáshoz

Hallottuk elégszer és tapasztaljuk, hogy felgyorsult a világ körülöttünk. Azt már kevesebbszer, hogy ezért egyre nehezebb rálátnunk azokra a folyamatokra, amikben benne élünk. Ilyen változás a digitalizáció is. Néhány hónapja még mindenki a mesterséges intelligenciától rettegett, azóta megbarátkoztunk vele, hogy a jövő nem képzelhető el nélküle. Más kérdés viszont az, hogy a gyerekeink mikor lépjenek ebbe a világba. Akkor vagyunk felelős szülők és pedagógusok, ha minél korábban megismertetjük őket a virtuális valósággal, vagy akkor, ha kizárjuk a gyerekszobából a digitális eszközöket?

A higgadt mérlegelés azért is nehéz, mert pont azok a leghangosabbak a médiában, akiknek piaci érdekük, hogy minél többen, minél többet használjanak okoseszközöket.

A svéd óvodákban kötelezővé kívánták tenni a digitális eszközök használatát. A svéd oktatásügyi miniszter azonban visszavonná ezt. (Fotó: 123rf)

A svéd oktatás példája

Lotta Edholm, svéd oktatásügyi miniszter, aki egy évvel ezelőtt lépett hivatalba a jobbközép koalíciós kormány részeként, bejelentette, hogy a kormány vissza akarja vonni a nemzeti oktatásügy azon döntését, miszerint az óvodákban kötelezővé teszi a digitális eszközök használatát. A miniszter most továbblép, és

teljesen megszünteti a digitális oktatást a hat év alatti gyermekek számára, írta a The Guardian folyóirat.

Az iskolában fontosnak tartja a tankönyvek, a kézírás és a néma olvasás gyakorlását a digitális eszközhasználat helyett. A fizikailag megértinthető könyvek és eszközök nem helyettesíthetők a diákok fejlődése szempontjából. A gyerekek agyműködését megváltoztatja a képernyőalapú digitális oktatás.

„Egyértelmű tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a digitális eszközök inkább rontják, mintsem javítják a diákok tanulását”

– húzta alá a svéd Karolinska Intézet augusztusban az ország nemzeti digitalizációs stratégiájáról szóló nyilatkozatában – írja a folyóirat. „Úgy véljük, hogy a hangsúlyt vissza kell helyezni a nyomtatott tankönyvek és a tanári szakértelem révén történő ismeretszerzésre, ahelyett, hogy elsősorban szabadon elérhető digitális forrásokból szerezzük meg a tudást, amelyek pontosságát nem ellenőrizték.”

Bár a svéd diákok az európai átlag felett teljesítenek az olvasási képességek terén, az utóbbi években egyre gyengébb eredményeket érnek el. (Fotó: 123rf)

Olvasási szokások

Az olvasás képessége tanult dolog. A képek és hanganyagok befogadása nem az. Nem meglepő, hogy korunkban az olvasás képessége egyre romlik, az audiovizuális tartalmak szerepe egyre nő. Bár a svéd diákok az európai átlag felett teljesítenek az olvasási képességek terén, a negyedik osztályosok olvasási szintjének nemzetközi felmérése, a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) rávilágított arra, hogy a svéd gyerekek körében 2016 és 2021 között visszaesés tapasztalható. A svéd negyedikesek 2021-ben átlagosan 544 pontot értek el, ami csökkenést jelent a 2016-os 555-ös átlaghoz képest. Habár még így is a hetedik legmagasabb teszteredményt érték el, összehasonlításképpen Szingapúr – amely a rangsor élén végzett – ugyanebben az időszakban 576-ról 587-re javította PIRLS olvasási pontszámát, Anglia átlagos olvasási teljesítménye pedig csak kismértékben, egy ponttal csökkent.

A hipermodern svéd oktatás visszatér a papíralapú oktatáshoz. (Fotó: 123rf)

Válaszok az oktatás digitalizálására

Kétségtelen, hogy az oktatás digitalizálását a pandémia hirtelen felgyorsította. Lengyelország például nemrég indított el egy programot, amelynek keretében a negyedik osztálytól kezdve minden diáknak egy államilag finanszírozott laptopot adnak, abban a reményben, hogy az országot technológiailag versenyképesebbé teszik. Magyarországon ugyanez a kezdeményezés indult el, az 5-12. évfolyamos diákok kérvényezhetnek otthon is használható laptopokat. Ugyanakkor az UNESCO aggodalmának adott hangot állásfoglalásában. A jelentés sürgeti az országokat, hogy gyorsítsák fel az iskolák internetkapcsolatait, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a technológiát az oktatásban úgy kell alkalmazni, hogy az soha ne helyettesítse a személyes, tanár által vezetett oktatást, és támogassa a mindenki számára elérhető minőségi oktatás közös célját. Finnország és Hollandia mindeközben lehetővé teszi az oktatási intézményeknek, hogy akár teljesen kitiltsák a mobiltelefonokat az iskolákból. Akármilyen gyorsan változik a világ körülöttünk, a digitalizációt nekünk kell jól használnunk.

A cikk a The Guardian folyóirat írását használta fel.

Tippek a hatékony tanuláshoz

Manapság egy alsós is annyi időt tölt az iskolában, mint egy teljes állású felnőtt a munkahelyén. A tananyag évről évre bővül, ugyanakkor az is világos, hogy a klasszikus polihisztorok kora leáldozott. Nem a széleskörű műveltség, hanem a szakágak lehető legjobb ismerete vált piacképessé. Akárhogyan is, de a felnőtt munkavállalók felé is általános elvárás lett, hogy folyamatosan képezzék magukat saját szakterületük naprakész nyomon követésével. A „jó pap holtig tanul” neve ma a life-long-learning, így a diákoknak és a munkavállalóknak egyaránt fontos, hogy minél hatékonyabban tanuljanak és informálódjanak. Jó hír, hogy a tanulásmódszertani kutatások egyre több praktikus tanáccsal szolgálnak azoknak, akik nem hívei a kínkeserves magolásnak. Íme, néhány tipp, ha úgy érzed, megfáradtál a tanulásban, vagy csak szeretnéd optimalizálni a befektetett energiádat.

A tanulás időszaka és a rendelkezésre álló információmennyiség egyre nő, így fontos, hogy a tanulási idő a lehető leghatékonyabb legyen. (123rf)

Tippek:

Motiváló környezet

Alakíts ki magad körül olyan környezetet, ami motivál és segít a koncentrálásban! Vannak olyan emberek, akiknek a teljes rend, letisztult környezet biztosít hatékony munkaidőt. Ha te is ilyen vagy, akkor ne sajnáld rá az időt, hogy elpakolj, szellőztess, szimmetrikus sorba kihelyezd az eszközeidet. Ugyanakkor vannak, akiknek egy hangulat, egy kedvenc tárgy, egy motivációs idézet jelent sokat. A lényeg, hogy jól érezd magad, ez mindenképpen növeli a szellemi munka iránti kedvedet.

Tanuld a csendet!

Kutatások szerint azok, akik vezetés közben zenét hallgatnak, gyorsabban mennek. A zene segítheti a fizikai tevékenységet, de a szellemit inkább akadályozza. Az elméleti tanulás azonban kőkemény szellemi munka, amikor leghatékonyabb társad a csönd. Intenzív tanulásnál hasznos lehet, ha nemcsak a konkrét tanulási időt, hanem a megelőző időszakot is csendben töltöd. Sőt, haladóknak a napi meditálás bármilyen formája növeli a tanulás hatékonyságát.

Testi jóllét

A hatékony tanulás egyik alapköve a testi jóllét. Bizonyára sokszor tapasztaltad, hogy egy kiadós alvással teszed a legnagyobb szolgálatot a hatékony tanulásért. Ezen kívül a jóleső testmozgás, ami fokozza a vérkeringést, megsokszorozza az agyi kapacitást, szintén segíti a koncentrációt. Egy rövid mozgás után sokkal jobban fog az agyad. Ha nincs lehetőséged kimozdulni, egy 10 perces jóga vagy néhány guggolás is megteszi a hatását. Próbáld ki!

Testmozgás után sokkal jobban megy a tanulás. (Fotó: 123rf)

Készíts tanulási tervet!

Az adott tanulásra szánt időt oszd fel időintervallumokkal behatárolt részekre. Munkatervnek vagy tanulási tervnek is lehet nevezni. Ennek fontos része, hogy előre meghatározol szüneteket. Egy-egy rövid megálló után sokkal hatékonyabban tanulsz. Kutatások szerint a legoptimálisabb, ha nagyjából 30 perces sávokra osztod be az idődet és közöttük 10 perces szünetet tartasz.

Rögzíts tanulás közben!

Ha esetleg azok közé a földi halandók közé tartoznál, akiknek nincsenek szuperképességeik, akkor időről időre állj meg, és próbáld ki, hogy rögzítetted-e a tanultakat. Például képzeld el, hogy egy nálad fiatalabb és tapasztalatlanabb embernek kell elmagyaráznod az imént megtanult anyagot. Úgy tartják, hogy a tanítás a legjobb tanulási módszer, próbáld ki, akár képzelt szituációkban is.

Hogyan olvasunk a 21. században?

Ki is az olvasó?

Az olvasót hagyományosan passzívan befogadó embernek képzeljük el, aki az olvasott szövegből értelemes információt képez magának. De egy másik felfogás szerint az olvasás valójában aktív cselekvés, mert kapcsolatot teremt a szöveg és az olvasó között. Olvasás közben jóslatokat fogalmazunk meg, hipotéziseket, vagyis kiépítünk egy új jelentéshálót magunk és az olvasott világ között. Megint másik elmélet szerint olvasásunkba beépül az előzetes tudásunk, minden olyan ismeret, ami segíti helyesen értenünk a szöveget. Olvasás közben azonosítjuk a szöveg minőségét, megfogalmazzuk az olvasás célját. Ráadásul egy szöveg sokszor olyan elemekkel dolgozik, amikkel már korábban találkozunk. Tehát az, hogy mit olvasunk és milyen célból, teljesen tudatos. Ezért is fontos megfogalmazni, hogy melyek a 21. századi ember motivációi olvasás közben, hogyan változtak az olvasási szokások jelen korunkig.

Napjainkra már bármilyen tartalom elérhetővé és feltölthetővé vált. (Fotó: 123rf)

Olvasási forradalmak a történelemben

Nem először él meg az emberiség jelentős változást az olvasási szokásokban, a kultúrtörténet több „olvasási forradalmat” tart számon. Amíg a középkori, kevés szöveggel bíró időszak a hangos olvasás gyakorlatában telt, úgy a középkor végén az egyre elérhetőbb, és egyre gyakoribb olvasás implikálta a csendes, egyéni olvasást. A második forradalmat a könyvnyomtatás idézte elő; amíg előtte kevés szöveget sokszor elolvastak, és az olvasás szakrális, ünnepélyes tevékenység volt, úgy később az érdeklődő megválogathatta, hogy mit vesz kezébe. Könyveket, újságokat, folyóiratokat, amikből választhatott. A harmadik forradalom az elektronikus nyomtatványokkal érkezett el; ahol nem a papíralapú könyvek az elsődlegesek. Napjainkra már bármilyen tartalom elérhetővé vált. Ezt az új könyvtáreszmény viszont nemcsak azt jelenti, hogy minden elérhető, hanem azt is, hogy bármi feltölthető. Az eddigi szűrt, limitált rendszer ellenőrizhető volt, az elektronikus könyvolvasás már nem az. A szerzőség védett intézményi keretekből kilépve mára sokszor lekövethetetlen.

Hogyan változtat meg minket a digitális szöveguniverzum?

Az olvasás minden aspektusát átalakítja a digitalizáció. Ami legszembetűnőbb, hogy megszűnni látszik az írásos kultúra dominanciája. Habár sokkal több virtuális szöveggel rendelkezünk, mint amilyen papír alapúval rendelkezhettünk régen, mind az olvasással töltött idő, mind pedig az olvasási készség jelentősen csökkent. Számos felület biztosítja, hogy minél gyorsabban reagálni lehessen információkra, de egyrészt ezeken nincs az olvasó valójában jelen, másrészt nem kell feltétlenül muszáj szövegesen reagálni, elég akár egy emojival. A szöveg sokszor csak a vizuális vagy hangalapú tartalmak kiegészítésére szolgál, gondoljunk csak egy podcastra, főzős videóra, riportra. Az olvasás viszont tanult képesség. Az agy természeténél fogva nem tud szövegeket feldolgozni. A hallás és a látás viszont velünk született. Így, ha romlik az olvasási készség, a nem tanult képességekkel befogadható médiumok iránti érdeklődés nő meg; vagyis a videó– és képanyagok, hanganyagok preferenciája.

Az olvasás minden aspektusát átalakítja a digitalizáció. Ami legszembetűnőbb, hogy megszűnni látszik az írásos kultúra dominanciája. (Fotó: 123rf)

Hipertext – a 21. század emberének szövegolvasása

Amíg egy könyvben ugyan lehet lapozni, de alapvetően az olvasási folyamat lineáris, addig az internetes szövegek egy újfajta szövegtípust teremtettek meg. Ez a hipertext. A hipertext nem folyamatos, hanem elágazik például linkek által, így az olvasó maga dönti el, hogy merre halad a szövegben. Így már magát a szöveget is valójában az olvasó hozza létre. Az ugráló, gyors ütemű olvasás sokkal több információt kínál azonos olvasási idő alatt, mint régen, de az olvasót nem készteti arra, hogy elidőzzön a szövegeknél, ami viszont az esztétikai és tanulási folyamatokhoz elengedhetetlen. Vagyis, ha az olvasó online olvas, lehet, hogy nem tud eleget tenni eredeti céljának, ami egy szépirodalmi mű élvezése vagy egy tudományos szöveg befogadása.

A cikk Herédi Rebeka: Az olvasás (újra)pozicionálása? című írása alapján készült.

Digitális a világ, de nekünk kell vele bánnunk

Tiltsuk vagy engedjük?

Az amerikai WHO 10 éves kor alatt nem javasolja az okoseszközhasználatot, kétéves kor alatt pedig egyáltalán semmilyen képernyőidőt. Ezzel szemben ma Magyarországon az óvodások több mint 80-90 százaléka használ okostelefont, 30 százalékuk pedig már sajáttal is rendelkezik. Szeptember 18-19-én a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat 13. Média– és Internetkonferenciáján ezért kiemelt figyelmet kapott a gyermekvédelemi szempont, hogy hogyan hat a gyerekekre az okoseszközhasználat. Több előadás aláhúzta, hogy tudományosan bizonyított jótékony hatása nincs. Még akkor is, ha nagyon jó fejlesztőjátékokat játszik csak a kisgyerek a közösségi játékban, szülői meséléskor, homokozás vagy játékos mozgás közben sokkal jobban fejlődik.

Kopasz Anikó, pedagógus, módszertani szakértő a kéthüvelykujjas motoros képességeket elemezte, amelyek gyorsan fejlődnek kisgyermekkorban. Meglepő, hogy a kétkezi játék teljesen másképp ügyesíti a gyerekek kezét, mint az okoseszközhasználat; azok a gyerekek, akiknek nem fejlődik ki a természetes kézügyességük, azok később alapvető kétkezi szakmákat kisebb eséllyel tudnak majd választani.

Konok Veronika, az ELTE Alfa Generáció Labor munkatársa beszámolt egy Alfi nevű fejlesztésről, amely azoknak a gyerekeknek készült, akik már használják a digitális eszközöket. Alfi abban segíti őket, hogy fejlesztő játékokat játszanak, lehetőleg a társaikkal és ne csak a géppel, töltsenek minél több időt offline, és hogy megakadályozza a túlzott használat miatti függőség kialakulását.

XIII. Média és Internetkonferencia, Magyar Telekom Székház, 2023. szeptember 18. Beszélgetők: Dr. Gaskóné Nagy Erika, Fekete Zsombor, Vörös Zsuzsanna, Solymos Ákos és Dr. Guld Ádám(Fotó: Uniside)

A jövő digitális alapú – az MI-kérdés

A mesterséges intelligencia kérdésköre már nem szenzációként volt kezelve, hanem olyan tényezőként, ami szerves része a jelenünknek és alapja lesz valószínűleg a jövőnknek is. A Föld 10 milliárd embert képes eltartani. Rab Árpád Szörény előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia segíthet az elkövetkező 2-3 évtizedben, hogy ne kizsákmányoljuk a Földet, mint eddig, hanem tudatossággal akár 10 milliárd embert is élni engedjünk rajta. A technológia mindig fejlődik az életminőség javítására, de az a narratológia, amit hozzáteszünk, az teszi károssá.

Az autógyártás példájával szemléltetve: az autó jó dolog, mert elvisz oda, ahová nem jutnánk el gyalog. Ha ez így van, akkor egyféle autót kellene gyártani, és az tökéletesen megfelelne mindenkinek. De mivel státuszszimbólum, rettentően túlterheli a környezetet és a gazdaságot az autóipar. A jövő – úgy látta az előadó –, digitális alapú kikényszerített együttműködés kell, hogy legyen.

A mesterséges intelligencia segíthet az elkövetkező 2-3 évtizedben, hogy ne kizsákmányoljuk a Földet, mint eddig, hanem tudatossággal akár 10 milliárd embert is élni engedjünk rajta. (Fotó: 123rf)

Digitális generációk

Sok előadás foglalkozott a digitalizáció okozta generációs szakadékokkal és különbségekkel. Azt mondhatjuk, hogy az X, az Y, a Z és Alfa generáció mind digitális környezetben nőtt fel; amíg az X a televízió előtt, az Y a tévé és számítógép előtt, a két legfiatalabb pedig az okoseszközök előtt. De ahogy a generációk között, úgy a médiumok között is óriási különbség van. Az a gyerek, akit a szülei a ’80-as és ’90-es években a tévé elé ültették délután, nem találkozott felnőtt tartalmakkal. Ma bárhol, bármilyen eszközön és bárkinek elérhetők ezek.

A gyerekeket fontos megtanítani az online világ veszélyeire; átverések, szerencsejáték, pedofília, zaklatás, identitáslopás, és főleg arra, hogy bármit, amit magukról megosztanak a közösségi médiában, az később felhasználható ellenük. A mai fiatalok küzdőtere az online világ. Amíg régen egy játszótéri verekedés után látszódtak a testi sebesülések a szülők számára, ma sokszor láthatatlanok a lelkiek.

Ma minden ötödik gyerek influenszer szeretne lenni. (Fotó: 123rf)

Influenszerek és BeReal, vagyis filter vagy nem filter

Ma minden ötödik gyerek influenszer szeretne lenni. Sőt, habár a közösségi média felületekre 13 éves kor alatt nem lehet regisztrálni, vannak kisgyerek influenszerek, akiket a szüleik menedzselnek. Klausz Melinda, közösségimédiaszakértő annak a veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az influenszerek alapvetően minél több követőt szeretnének szerezni. A kutatásában megvizsgált 200 influenszer követőinek közel 20 százaléka álprofil volt, vagyis nem létező követő. Ráadásul egy átlagos hirdetés több fogyasztót hoz a piacra, mint egy influenszer (legyen az Kim Kardashian) médiakampánya.

A social media valótlanságát és túlfilterezettségét kritizálva jelent meg a BeReal mint „antiinsta” az online világban. Lényege, hogy a valóságot ábrázolva, spontán adjon naponta képet arról, hogyan is néz ki az életed. Dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense a BeReal jelenség hátulütőit is megvizsgálta, mint az over sharing jelenségét, megosztási kényszert, a lokáció megadását és a szűrők hiányát. Ahogy a legtöbben, ő is hangsúlyozta, mennyire fontos megtanítani a serdülőket arra, hogy tudatosan használják a digitális világot, legyenek tudatában annak, hogy mit osztanak meg magukról.

Miért érdemes könyvtárba járni?

Mi a könyvtárak szerepe?

Azt, hogy a könyvtárak szerepe mennyire sokat változott az elmúlt időben jól mutatja, hogy habár egyre többen iratkoznak be, a fizikai könyvkölcsönzés egyre kevesebb. Ennek egyik oka az online szolgáltatások, a digitalizált tartalmak iránti mindegyre fokozódó kereslet. A látogatások több mint 80 százaléka internetes. A másik ok, hogy egy könyvtár kulturális és közösségi térként is működik; író-olvasó találkozóknak, kiállításoknak, felolvasóesteknek ad otthont. Csak a Szabó Ervin könyvtárak többezer kulturális programot szerveznek évente. Ezért lehet, hogy a kulturális intézményrendszerek közül a könyvtárak látogatottsága legnagyobb, bőven maga mögé utasítja a mozilátogatást is.

A könyvtárak szerepe mennyire sokat változott az elmúlt időben; több a beiratkozás, kevesebb a kölcsönzés. (Fotó: 123rf)

A könyvtárak feladata

Minden könyvtárnak, legyen az fővárosi kutatók által használt vagy vidéki egyetemi könyvtár fontos feladata, hogy a gyűjteményét jól állapotban megőrizze és közben felhasználhatóvá tegye, ezt nevezzük állományvédelemnek. Az ideális hőmérséklet, páratartalom és tárolási feltételek mellett ennek a digitalizálás is része. A nagyobb könyvtárak, mint az Országos Széchényi Könyvtár hosszú távú célja, hogy minden analóg dokumentumát digitalizálja. Ez vonatkozik a régi folyóiratokra, hangfelvételekre, hagyatéki anyagokra, videótartalmakra, plakátokra, de akár 1850 előtti műtárgy jellegű könyvek digitalizálásra. A könyvtár tehát nem könyveket gyűjt, hanem információt, amelyhez te is hozzáférhetsz.

Egy könyvtár kulturális intézmény, közösségi tér is. (Fotó:123rf)

Miért érdemes neked is könyvtárba járnod?

a beiratkozás után hozzájuthatsz a legfrissebb könyvekhez, sőt, ha nem rendelkezik vele a könyvtár, sok helyen berendelheted magadnak
a fizikai könyvek mellett e-bookokat is tudsz kölcsönözni
hozzáférhetsz rengeteg külföldi és hazai folyóirathoz (korábbi számaikhoz akár digitalizált változatban is)
részt vehetsz számos kulturális programon
a könyvtár online szolgáltatásait is igénybe veheted
szakdolgozathoz, disszertációhoz vagy bármilyen kutatómunkához egy helyen minden anyaghoz hozzáférsz
ha akarsz elmélyülten tanulhatsz vagy olvashatsz az olvasótermekben
vannak könyvtárak, ahol közösen tanulhattok a csoporttársaiddal
pezsgő, egyetemistákkal teli közösségi térben új emberekkel is megismerkedhetsz
vannak olyan gyűjtemények, amelyekhez otthonról is hozzáférhetsz
az igazi könyvtárrajongók számára már a könyvek látványa megnyugtató és otthonos érzés

A megértés hat aspektusa, ami motiválhat a tanulásban

Nem a tanulás a cél

Azt mondják, akkor tanulsz a legtöbbet, ha közben észre sem veszed, hogy elszaladt az idő. Ebben az egyszerű megállapításban egy nagyon hatékony tanulási módszer rejlik. Az a fajta, amikor nem a tanulás az elsődleges cél. Például, amikor egy prezentáció miatt megtanulsz egy új programot kezelni vagy rengeteg új kifejezést, amikor a külföldi barátodat vezeted végig a városon. Esetleg a kedvenc számod miatt új akkordokat gitáron vagy egy izgalmas film alatt a második világháború utolsó napjainak legfőbb eseményeit… A tanulás ezekben a folyamatokban másodlagos cél, a tudás megszerzése gyakorlatilag észrevétlen. Tökéletesíteni valamit, elmélyülni egy területen egy magasabb cél érdekében is történhet, vagyis nem a tanulás a cél, az csak az út. Peter Hollins Szupertanulás című könyvében a megértés különböző nézőpontjait vizsgálja, hogy elsődleges motiváció kialakításához.

A tanulás lehet másodlagos cél is, a tudás megszerzése ilyenkor gyakorlatilag észrevétlen. (Fotó:123rf)

A megértés hat aspektusa

Ahhoz, hogy ne a tanulásért tanuljunk, érdemes megvizsgálni, hogy miért is szeretnénk megszerezni egy tudást, megérteni egy folyamatot. Hat szempont lehet vezérlő; a magyarázat, értelmezés, alkalmazás, perspektíva, empátia, önismeret.

magyarázat

Különálló, száraz tények magolása helyett érdemes átfogó magyarázattá összekapcsolni az egyes elemeket. A nagyobb összefüggések, a rendszer keresése a részletekben a jelenségek megértésének lehetőségét hordozza, ami igazán motiváló.

értelmezés

Hogyan memorizálhatók például a szürrealizmus művészetének törekvései? Ahelyett, hogy megpróbálnád bevésni a megfoghatatlan felsorolást, nézd meg inkább Dalí vagy Chagall festményeit és értelmezd őket. A jelenségek lefordításával, értelmezésével meg is tanultad őket.

A jelenségek megértése és értelmezése már maga tanulás. (Fotó:123rf)

alkalmazás

A tanulás középpontjába a tudás vagy készség gyakorlati alkalmazhatósága is állítható. Nem azért gyakoroljuk az írást, mert érdekel a nyelv rendszere, hanem mert szeretnénk hosszú távon hatékonyabban kommunikálni.

perspektíva

A perspektívába helyezés a dolgok látószögének kiszélesítése. Hogyan vélekedne egy problémáról egy teljesen más korú vagy kultúrájú ember? Ezzel a kritikai gondolkodással tisztábban láthatjuk a saját feltételezéseinket, sőt sokszor az előítéleteinket is.

empátia

A perspektívához kapcsolódik az empátia, amit sokszor lebecsülünk. A képesség, hogy nemcsak intellektuálisan fogjuk fel a másik nézőpontját, hanem át is érezzük, gyakran inspirálhatja a tanulást.

önismeret

Sokszor ösztönöz minket valami megtanulására önmagunk jobb megértése; megismerni a történelmünket, nyelvünket, a testünk vagy pszichénk működését. A tudományos felfedezéseknek gyakran az én megismerésének vágya a fő mozgatórugója.

Újra iskola, újra korán kelés – a korai iskolakezdés előnyeiről és a hátrányairól

Időről-időre vitatéma, hogy érdemes-e számos ország irigyelt szokását átvenni Magyarországon, és csak 9-kor kezdeni a tanítást az iskolákban. A praktikus és gazdasági érvek, a tanulási teljesítmény szempontján felül valójában az a kérdés, hogy hosszú távon jó hatással van-e a korán kelés a gyerekek mentális egészségére.

A korán kelés előnyei

Kutatások azt mutatják, hogy a korai iskolakezdés jobb tanulmányi eredményeket tesz lehetővé, mert fokozza a koncentrációt és az éberséget. Mivel a korán kelés tervezést igényel, így a gyerekeket tudatosságra, időgazdálkozásra tanítja, ami hosszú távon is hasznos az élet számos területén. Pozitívumként gondolhatunk még arra is, hogy minél előbb kezdődik reggel az iskola, annál hamarabb lesz vége, így a diákok napirendjébe könnyebben beilleszthetőek a különórák. Mivel nemcsak az iskola kezdődik korán, hanem a felsőoktatási intézményekbe és a munkahelyekre is legtöbbször reggel kell kezdeni, így a jövőbeli rutinok kialakítását segítheti korán kelés.

Hatással van az egészségre, mert a rendszeres korán kelés javítja az alvási szokásokat és jobb alvásminőséget ad, valamint a gyerekek délután potenciálisan több időt tölthetnek természetes fényben, szabad levegőn. Persze a korai iskolakezdésnek praktikus, gazdasági okai is vannak. A szülők munkavégzését segíti, ha az általános munkarendhez van igazítva a tanrend.

Kutatások azt mutatják, hogy a korai iskolakezdés jobb tanulmányi eredményeket tesz lehetővé, mert fokozza a koncentrációt és az éberséget. (Fotó:123rf)

A korán kelés hátrányai

A kora reggeli iskolakezdés alapvető hátránya az alvásvesztés, aminek hosszú távon komoly egészségkárosító hatásai lehetnek, mint például a cukorbetegség, elhízás, stressz, mentális betegségek. A diákok az első egy-két tanórán még nem ébrednek fel teljesen, így ilyenkor alacsonyabb az aktivitásuk és koncentrációjuk. A reggeli testmozgást, edzéseket is lehetetlenné teszi a túl korai kelés, illetve a késések, hiányzások fő oka a ki nem pihentség. A gyerekek növekedésével elmozdulhatnak az éberléti és alvási minták, különösen serdülőkorban, ilyenkor erős teljesítményromlást okozhat a kialvatlanság. Továbbá arra is érdemes gondolni, hogy ez sok családnak megzavarja a természetes dinamikáját, és a szülők munkarendjéhez sem könnyű igazítani, ha nagyon eltérő.

A kora reggeli iskolakezdés alapvető hátránya az alvásvesztés, aminek hosszú távon komoly egészségkárosító hatásai lehetnek. (Fotó:123rf)

Kelni vagy nem kelni?

Összességében azt mondhatjuk, hogy a rendszeres korai kelés következetes napi rutint eredményez, ami érzelmi és fizikai stabilitást ad a gyerekeknek. Habár sok diáknál tartós fáradtságot, kimerültséget okoz a korai kelés, összességében mégis fokozza a teljesítményt. Az, hogy a mentális egészségre milyen hatást gyakorol ez a rutin, nehéz általánosítani. Amíg egyeseknél a koncentrációt fokozza, addig másoknál erősen növeli a stresszszintet. Akármikor is kezdődik reggel az iskola a diákoknak két dologra feltétlenül szükségük van. A napi 8-10 óra alvásra és a fizikai aktivitásra, lehetőleg szabad levegőn. Ha ez biztosítva van, akkor sokkal inkább a korán kelés előnyei tudnak érvényesülni.

Olvas még valaki egyáltalán? Olvasási szokások itthon és Európában

Évről-évre születnek kutatások az olvasási szokásokról Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is. És habár sokszor hallani, hogy mennyire nem olvasnak manapság, a statisztikák közel sem olyan kiábrándítóak. Kétségtelen, hogy a ’90-es évektől kezdve rohamosan csökkent az olvasási kedv, és a rendszerváltás óta a harmadára esett vissza a rendszeres olvasók száma. A megkérdezettek általában nem anyagi indokokkal magyarázzák az olvasás elhagyását, hanem azzal, hogy nincs idejük. Valójában sokkal többet olvasunk egy nap alatt, mint valaha a világon, hiszen sokan a teljes napjukat a képernyő előtt töltik. De a kulcsszavakra, legfontosabb részletekre szorítkozó szövegfuttatás nagyon messze van a hagyományos mélyolvasástól. Ugyanolyan türelmetlenek vagyunk a gondolkodásban is, mint bármi másban, így pedig kreatív és kritikai készségeink vesznek el.

A magyar lakosság 73 százaléka szokott olvasni. (Fotó: 123rf)

Olvasnak-e még a magyarok?

A magyar felnőttek 15 százaléka naponta olvas, derül ki az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből, amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő részvételével. A hetente vagy csak havonta könyvet forgatók 13-13 százalékban, a negyedévente olvasók 9 százalékban vannak, az alkalomszerűen, vagyis egyszer-egyszer olvasók 23 százalékban. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság 73 százaléka bizony így vagy úgy, de évente legalább egyszer fog a kezébe könyvet. A megkérdezettek 27 százaléka nyilatkozta azt, hogy ezt sosem teszi. Az olvasók aránya az elmúlt évekhez képest nőtt. A TÁRKI 2020-as felmérése 800 ezer embert tartott számon olyannak, aki napi szinten olvas. Ez azt jelenti, hogy ez a nem elhanyagolható, az átlagnál jobban iskolázott, fizetőképes csoport évente 20-30 könyvet olvas ki.

És a fiatalok?

Ha azt gondolod, hogy bizonyára csak az idős korosztályból kerülnek ki az olvasók, akkor fontos, hogy az is kiderült a napi szinten olvasókról, hogy nyitottak az innovatív, új termékekre. Sőt, a 18-30 éves korosztályban kevesebb a nem olvasók aránya, 27 százalék, mint az idősebb korosztályban, ahol 30-40-50 évesek nagyjából 32 százaléka negligálja ezt a tevékenységet. Az olvasás nemcsak a kreatív és problémamegoldó képességeket fejleszti, hanem örömforrás is. A gyakran olvasók azt válaszolták, hogy 33 százalékuknál szinte mindig lapul valahol egy könyv, és saját otthonukban vagy várakozás és utazás közben szeretnek igazán elmélyülni benne.

A fiatalok nagyobb arányban olvasnak, mint az idősebb korosztály. (Fotó: 123rf)

Mit olvasunk?

Úgy tűnik elsődlegesen a műfaj és érdeklődési kör alapján választunk magunknak olvasmányt. A nemek között nincs nagy különbség az olvasók arányát tekintve, sokkal inkább aközött, hogy mit választanak maguknak. Amíg a nők kicsivel nagyobb arányban nyúlnak a könnyedebb, regényesebb műfajok után, ami az olvasmányok nagyjából fele, a férfiak 16 százaléka szereti a dokumentarista könyveket, amiket a nők mindössze 4 százaléka forgat. A második helyen az önismereti könyvek szerepelnek, ami a fiatalok között az első helyen áll. Befolyásolják még a könyvválasztást a sorrendben a sikerlisták, a kedvenc írók és az ismerősök ajánlási is, végül a könyv megjelenése és a közösségi média.

Elsősorban műfaj és téma szerint választunk magunknak olvasmányt a kutatások szerint. (Fotó: 123rf)

Mennyit költünk könyvekre?

A 2022-es KSH adatok szerint az évente megjelenő könyvcímek száma az utóbbi években folyamatosan nő. Ennek 32 százaléka szépirodalom, aminek nagy része regény. Az Európai Unió statisztikái azt is feltérképezték, hogy melyik ország mennyit költ könyvekre. Átlagosan az európai lakosság az éves bevételének 1,1 százalékát fordítja erre. Az elmúlt 5 évben a listát Szlovákia vezeti, ahol ez a szám 1,9, de élen jár még Horvátország, Németország, Észtország és Izland is. A legkevesebbet Cipruson, Görögországban, Romániában és Szerbiában áldoz a lakosság erre a célra. Egy brit felmérésből az is megtudható, hogy sokkal többen választanák az olvasást mint menekülést egy rossz napon, mint például a mozit, streaming szolgáltatókat, a közösségi médiát. A listát azért még így sem az olvasás vezeti, hanem a tévénézés, annak ellenére, hogy tavaly rekordot döntött a brit könyvpiac, ami 669 millió eladott példányszámmal büszkélkedhet.

Alvásveszteség és nyári alvatlanság – téged is érint!

Globális alvásveszteség

A Magyar Alvás Szövetség a nyár során több közleményben is figyelmeztetett arra a problémára, hogy vizsgálatok szerint évről-évre egyre csökken az egy főre jutó alvás mennyisége. Ennek egyik tényezője a globális alvásvesztés, aminek a globális felmelegedés az oka. Egy dán kutatás szerint évente körülbelül 44 órányi alvásidővel kevesebbet pihenünk, az alváshiányos éjszakák száma 13-15 éjszakával nő. A több mint 7 millió éjszakai alvást nyomon követő kutatás során megállapították, hogy még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban sem tudnak az emberek jól alkalmazkodni a megemelkedett alvási hőmérséklethez. Ha a szén-dioxid kibocsátás a jelenlegi szinten marad, kutatók azt jósolják, hogy a század végére az éghajlatváltozás miatt 50 óra alvást veszíthetünk el. A jó alvás elengedhetetlen alapja a jó egészségnek, így hosszútávon súlyos egészségügyi problémákat okozhat az alvásveszteség. Fokozott stressz, cukorbetegség, hangulati rendellenesség, szívproblémák az alvásmegvonás egészségügyi következményei.

Egy dán kutatás szerint évente körülbelül 44 órányi alvásidővel kevesebbet pihenünk a globális felmelegedés miatt. (Fotó: 123rf)

Nyári alvás és alvatlanság

Régóta leírt jelenség továbbá, hogy átlagosan az emberek nyári alvásideje napi húsz perccel rövidebb, mint máskor. Ebben a jelenségben kulcsfontosságú a cirkadián vagyis napszaki ritmus módosulása. A később kezdődő éjszakák és korábban kezdődő nappalok csökkentik a melatonin termelést, ezért nem tudunk eleget pihenni. A cirkadián ritmus felborulása nemcsak nappali álmosságot okoz, hanem kognitív zavarokat, gyomor-bélrendszeri problémákat, amelyek aztán újra befolyásolják az alvást. Ezt hívjuk nyári álmatlanságnak, vagy másképpen alvatlanságnak.

Elektronikus eszközök hatása

A Magyar Alvás Szövetség arra szólítja fel a szülőket és a pedagógusokat, hogy védjék meg a gyerekeik egészségét. Az elektronikai eszközök fokozott használata és a túlzott okoseszközhasználat olyan káros következményekkel járnak, amik a mentális egészségük rovására megy. A nem gyereknek való tartalmak, zaklatások, a személyes és társas kapcsolatok csökkenése mellett a képernyő előtt töltött idő az alvás minőségére és időtartamára is negatív hatással van. Az eszközök által kibocsátott fénysugárzás nehezíti a nyugodt alvást.

Mit tehetünk a jobb alvásért?

Az egyik első tanács a szövetségtől, hogy tartsuk magunkat folyamatosan egy következetes alvásrutinhoz, és minden nap, lehetőleg hétvégén is, ugyanakkor keljünk fel és feküdjünk le. Fontos az elalvás előtti étel– és italfogyasztás korlátozása, a napközbeni mozgás, valamint figyeljünk arra, hogy kellemes hűvös legyen a hálóhelyiségben. Továbbá azt tanácsolják, hogy az ágyban ne étkezzünk vagy dolgozzunk, hanem úgy alakítsuk az életünket, hogy valóban az esti pihenés dedikált helye legyen. A jó alváshoz fontos a megfelelő ágynemű és matrac, nyári időben pedig ajánlatos a szemmaszk viselése. Az alvás jó minősége és kellő mennyisége fontos tényezője a hosszú élettartamnak, ezért kell jól aludni.

Miért nem sikerül? Hogyan sikerülhet?

A projekt tervezése és megvalósítása

Az ELTE társadalmi felelősségvállalása

Módszertan és szemléletformálás

Érzékszervek a tanulásban

Praktikus tanácsok:

Mnemotechnika

Mnemotechnikai gyakorlatok:

A svéd oktatás példája

Olvasási szokások

Válaszok az oktatás digitalizálására

Tippek:

Motiváló környezet

Tanuld a csendet!

Testi jóllét

Készíts tanulási tervet!

Rögzíts tanulás közben!

Ki is az olvasó?

Olvasási forradalmak a történelemben

Hogyan változtat meg minket a digitális szöveguniverzum?

Hipertext – a 21. század emberének szövegolvasása

Tiltsuk vagy engedjük?

A jövő digitális alapú – az MI-kérdés

Digitális generációk

Influenszerek és BeReal, vagyis filter vagy nem filter

Nem a tanulás a cél

A megértés hat aspektusa

magyarázat

értelmezés

alkalmazás

perspektíva

empátia

önismeret

A korán kelés előnyei

A korán kelés hátrányai

Kelni vagy nem kelni?

Olvasnak-e még a magyarok?

És a fiatalok?

Mit olvasunk?

Mennyit költünk könyvekre?

Globális alvásveszteség

Nyári alvás és alvatlanság

Elektronikus eszközök hatása

Mit tehetünk a jobb alvásért?

UNIside webshop

Hírlevél

Impresszum

Szerzői jogok

Szabályozó szervezet