Gunda-Szabó Dóra, Szerző | Diplomátszerzek | Oldal 2 a 3-ből

Audioguide-dal a Néprajzi Múzeumban

Fedezd fel az épületet!

A Liget-projekt részeként az intézmény alapításának 150. évfordulójára megépült Néprajzi Múzeum az ’56-os forradalmi emlékmű két oldalán szalagként tör elő a földből. Ugyanis az épület 60 százaléka alatta van. A két oldalszárny üveghomlokzatát pixeles fémrácsból formált népművészeti motívumok borítják, a teteje pedig zöldfelület, ahonnét egyrészt a ligetet láthatod új perspektívából, másrészt a budai tájat. Ha nem vagy épp néprajzos érdeklődésű, akkor is érdemes megnézned ezt a lenyűgöző múzeumot, amit a liget kapujának is szántak. És ha már ott vagy, érdemes az épületet belülről is végigjárnod, főleg azért, mert az időszaki kiállítások mellet az állandó tárlatokat ingyen látogathatod.

Fedezd fel a kiállításokat!

A múzeum újdonsága, hogy zárva tartási napon, hétfőnként is tartalmas kikapcsolódást és elmélyülést kínál, ugyanis az audioguide szolgáltatása a Néprajzi Múzeum nevű okostelefonos applikáción keresztül elérhető. Ha a letöltés valakinek nehézséget okoz, akkor – nyitvatartási időben – audioguide készüléket bérelhet, – írta közleményében a Néprajzi Múzeum.

„A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára. Ingyenesen látogatható, a kiállítások nyitvatartási idején túl, például a hétfői napokon is. Nem raktár, de nem is részletes magyarázatokkal kísért kiállítás. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a tárgyak közelében elhelyezett kísérőfüzetek mellett audioguide szolgáltatás igénybevételével is tájékozódhassanak a látogatók.” – írja a múzeum közleménye.

A Kerámiatérben a témákon és tájegységeken az audioguide 33 db hangfájllal kalauzolja végig a látogatót. A kiállítás teljes anyagát 1,5 óra alatt kényelmesen meghallgathatjuk, mind a magyar és az angol nyelvű hanganyag segítségével. A hanganyag rövidesen német nyelven is elérhető lesz. A tájegységek jellemzőit bemutató vezetés kitér egy-egy kiemelt tárgy ismertetésére is, valamint a kurátorok elképzelései is kirajzolódnak.

A múzeumi zárva tartási napon, hétfőnként is tartalmas kikapcsolódást és elmélyülést kínál a Városliget emblematikus intézményének audio guide szolgáltatása a Néprajzi Múzeum nevű okostelefonos applikáción keresztül. Ha a letöltés valakinek nehézséget okoz, akkor – nyitvatartási időben – audioguide készüléket bérelhet. Fotó: (Néprajzi Múzeum közleménye, MTI)

Megérkeztünk kiállítás a Néprajzi Múzeumban

Színészek hangján szólal meg a szeptember első hétvégéjén záró Megérkeztünk kiállítás. Ezt a szolgáltatást csak nyitvatartási időben lehet igénybe venni. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig szerepelnek különleges tárgyak ezen a tárlaton, amelyek történetét négy neves színművész tolmácsolásában lehet megismerni; Hegedűs D. Géza, Kováts Adél, Őze Áron és Pokorny Lia hangján. A látogatóknak az audio idegenvezetés a szakrális afro-brazil amulettől turai menyasszonyi koszorúig, muszlim kendőtől finn varázslódobozig izgalmas tárgyak titkait tárja fel. 

Egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, milyen múzeumokba és mikor látogathatsz el ingyen.

Forrás: MTI

Az okostelefonok veszélyeire figyelmeztet az UNESCO

Az okoseszközhasználat visszaszorítása az iskolákban

Franciaország évek óta szigorúan szabályozza az iskolai okoseszközhasználatot, és semmiképpen sem javasolja a szülőknek, hogy általános iskolás korosztálynak önálló eszközt vegyen. A nyár elején a finn kormány bejelentette, hogy betiltja az iskolákban a mobiltelefonokat. A diákok egyre romló figyelme és képességei miatt, nemcsak a pedagógusok, hanem szülői kezdeményezés hatására is. Finnország a tanárok és iskolaigazgatók jogkörébe helyezte, hogy eldönthetik, beengednek-e egyáltalán az iskola területére okoseszközt. Ezt követte nem sokkal később Hollandia is. 

A nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott IKT-használat és a tanulói teljesítmény között. (Fotó: 123rf)

A nyugat-európai oktatás kezd ráébredni, mekkora károkat okoz – nem utolsó sorban a tanulmányi eredményekben – a korai és túlzott okoseszközhasználat. Az UNESCO ‘Technológia az oktatásban. Eszköz, de kinek a feltételei szerint?’ alcímmel közölte az idei Globális oktatási monitoring jelentést, amely angol nyelven is elérhető online

„A jelentés kiemeli, hogy hiányzik az oktatási technológiák hatására, hozzáadott értékére vonatkozó szilárd, pártatlan bizonyíték. A technológia nem csak hogy gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne, de a legtöbb bizonyíték a leggazdagabb országokból származik, ráadásul az eredmények nagy része azoktól a szereplőktől származik, akik megpróbálják eladni ezeket a technológiákat, eszközöket” – olvasható a magyar nyelvű összefoglalóban.

A technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy értékelni lehetne. (Fotó: 123rf)

Kit szorít ki a technikai fejlődés az oktatásból?

A technológia az oktatásban nagy előrelépés például a fogyatékkal élők esetében, és a pandémia alatt is megmentette az iskolarendszert a teljes bezárástól. De az érem másik oldala az, hogy minél inkább a technológia és a világhálóhoz való kapcsolódás nyer teret az oktatásban, annál több embert – akiknek korlátozottak a lehetőségei –, kizár. Az UNESCO jelentése azt is kiemeli, hogy tévedés azt gondolni, hogy feltétlenül egyre fejlettebbeknek kell lennie az oktatásban használt technológiáknak ahhoz, hogy növelve a tanulás hatékonyságát. Ugyanis káros hatással lehet az is, ha a használatuk nem megfelelő vagy túlzott. A nagyszabású nemzetközi értékelési adatok, mint például a PISA, negatív összefüggésre utalnak a túlzott infokommunikációs technológia, IKT-használat és a tanulói teljesítmény között (asztali számítógép, laptop, notebook, tablet, okostelefon, digitális fényképezőgép, multimédia-lejátszó).

Az oktatási rendszereket megterheli a technika gyors változásához való alkalmazkodás kényszere, ráadásul sok diáknak nincs lehetősége, hogy okoseszközökön gyakoroljon. „Az online tartalom megfelelő minőségellenőrzés vagy a sokszínűség kellő szabályozása nélkül nőtt. Az online tartalmat domináns csoportok állítják elő, ami befolyásolja a hozzáférést: az elérhető tartalmak túlnyomó többsége Európából és Észak-Amerikából származik, az OER Commons globális könyvtár tartalmának 92%-a angol nyelvű. A nyílt online MOOC kurzusoknak főként a képzett és a gazdagabb országokból származó tanulók vehetik hasznát.” – írja az összefoglaló.

Strandolvasmányok utazásról és kalandorokról

Felfedezni a világ felfedezését – Daniel Kehlmann: A világ fölmérése

A német-osztrák irodalom új generációjának írója, Daniel Kehlmann leghíresebb regénye A világ fölmérése. Két idős férfi találkozik a 19. század elején; Alexander von Humboldt, német természettudós és utazó és Carl Friedrich Gauss, német matematikus. Mindketten annak szentelték az életüket, hogy megismerjék a világot; előbbi soha be nem járt egzotikus tájakon utazott sokszor az életét kockáztatva, utóbbi a számok és matematikai törvények alapján úgy, hogy közben alig mozdult el az íróasztala mellől. A magánakvaló zsenigyerek, Gauss és a talpig úriember, Humbolt történetét követhetjük nyomon felváltva Kehlmann kivételesen élvezetes írásmódján keresztül. Egyszerre közöl pontos történeti érdekességeket és csinál poént belőlük, egyszerre hű elbeszélő és rúgja fel a realista történetmesélés szabályait. Ha nyitott vagy a világra és szeretnéd jobban megismerni, biztosan élvezni fogod ezt a frappáns és humoros történelmi utazást.

Ha nem indulsz épp világkörüli útra, de lenne kedved, akkor ezek a könyvek neked szólnak! (Fotó: 123rf)

Jon Krakauer két regénye:

Felfedezni a határainkat – Út a vadonba

Képzelj el egy kiváló tanuló és sportoló fiút, aki a diplomaosztójára egy autót kap a szüleitől, és aki előtt nyitva áll az élet minden lehetősége. De ő nem a hagyományos utat választja. Elajándékozza mindenét és a szülei tudta nélkül egy hátizsákkal nekivág, hogy felfedezze az amerikai vadont. A konvencionális jövő helyett mást választ; gyorséttermekben dolgozik, járja a világot, evez a vad vizeken és számos olyan embert ismer meg, akik szintén a saját fejük után mennek. Célja, hogy egyedül meghódítsa Alaszkát. Christopher McCandless valódi történetét tárja fel a sikeres újságíró, Krakauer, és mint nyomozó kutatja fel, mi is történetett a vadonban eltűnt fiúval. Meddig tart az emberi szabadság? Meddig vagányság és mitől hazardírozás egyedül utazni? Boldog lehet-e, aki teljes magányt választja fiatal kalandorként? Ha érdekelnek ezek a kérdések, akkor neked való ez a dokumentarista regény, amiből később nagysikerű filmet is forgattak azonos címmel.

Te milyen célból utaznál? Hírnév, tudomány, kaland, magány, önismeret, felfedezés? (Fotó: 123rf)

Felfedezni a világ végét – Ég és jég

Ha már volt részed a magashegyi túrázás katartikus és embert próbáló élményében, azért, ha teljesen idegen számodra ez a világ, azért érdemes elolvasnod ezt a szintén dokumentumregényt. Krakauer maga 1996-ban újságíróként megszerezte az anyagi támogatást ahhoz, hogy laikusként egy expedíció keretében megmászhassa a világ legmagasabb pontját, az Everestet. A könyv bemutatja annak a világnak a hétköznapjait, amit nagyon kevesen élnek át. Tudtad, hogy az Everest megmászáshoz szintről-szintre akklimatizációs táborokokban hosszú időt töltenek a hegymászók a tényleges csúcstámadás előtt? Gondoltad volna, hogy 8000 méterhez közeledve megváltozik az időérzékelés, minden lépés végtelenül hosszú és nagy erőfeszítés a légnyomás megváltozása miatt? Eszedbe jutott már, hogy mi történik azokkal a hegymászókkal, akik évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt haltak meg ilyen magasságban, ahol sosem olvad el a hó? Krakauer beszámolója akkor is hihetetlenül izgalmas lenne, ha történetesen egy verőfényes napon végül meghódította volna az Csomolungmát és részletesen beszámol a történtekről. Azonban 1996 május 10. az Everest-mászás történetének egyik legtragikusabb napja. Mindenképpen olvasd el az izgalmas helyszíni tudósítást róla.

Az Ég és jég bemutatja annak a világnak a hétköznapjait, amit nagyon kevesen élnek át. (Fotó: 123rf)

Felfedezni önmagunkat – Paolo Cognetti: Nyolc hegy

Az olasz szerző első, önéletrajzi ihletettségű regénye, a Nyolc hegy talán a legtöbb magyar olvasóban újraírja az olasz vidék homokos, strandos, antik romokkal tarkított látképét. Az olasz Alpok különös világába vezet be minket. A főhős egy milánói férfi, aki szakít addigi életével, és arra a vidékre költözik vissza, ahol annak idején rengeteget kirándult az apjával, az olasz gleccserekhez. A férfimagány, az önismeret útja, a civilizáció hátra hagyása mind érdekes témája a könyvnek, ugyanakkor oldalról-oldalra úgy lakjuk be mi is a fával fűthető, hegyi kunyhót, hogy egyre kevésbé hiányzik a nagyvárosi zsongás. Ez egy klasszikus utazás; egyre mélyebbre hatolni a természetben, egyre magasabbra a hegyekben annak a lehetősége, hogy megismerjük magunkat. Igazi nem-fürdős, füstös, favágós férfiregény a Nyolc hegy, amit szintén a közelmúltban filmesítettek meg. Nem csak fiúknak.

Három tipp nyárra, Neked! avagy: nyáron nem tanulunk! De mit csinálj helyette? (4.rész)

A nyár a pihenésé, ez vitathatatlan! A legtöbb, amit a jövő tanévért tehetsz, hogy feltöltődsz és kipihened magad. 

A nyári szünet két és fél hónapja ugyanakkor olyan tevékenységekre ad lehetőséget, amire az iskolaidő nem. Ráadásul fejlesztenek és készítenek téged arra, hogy eredményesebben tanulj, jobban teljesíts az érettségin. Cikksorozatunkban olyan ötleteket gyűjtöttünk össze, amikkel tanulás nélkül erősítheted az írás– vagy beszédkészséged, nyelvtudásod, kreativitásod, vagy csak egyszerűen tájékozottabb lehetsz. Pihenj aktívan!

TIPPJEINK

1.

Önkénteskedj!

Lehet, hogy az érettségihez kötelező 50 önkéntes munkaóra teljesítése már elvette a kedvedet ettől a műfajtól, de érdemes még egy próbát tenned. Mivel az érettségihez beszámolható munkalehetőségeket az iskola szervezi meg, valószínűleg nyáron még ezt is el kell engedned; vagyis önként önkénteskedhetsz. Számos szervezet van, amelyik segít eligazodnod. Gondolkodhatsz külföldi önkéntes programban, ha időben tervezel. Ha te is szeretnéd bejárni a világot, idegen helyeken kalandokba keveredni, tapasztalatot és barátokat szerezni, akkor olvasd el cikkünket a témában. Természetesen itthon is rengeteg lehetőséget találsz. Nézd meg a Máltai Szeretetszolgálat oldalát; idősek gondozása, gyerekekkel való foglalkozás, hajléktalan emberek segítése, fogyatékkal élőkkel való törődés, egészségügyi munka csak néhány fő kategória azok közül, amikbe lehetőséged van bekapcsolódni.  

Próbáld ki magad új szerepekben: önkénteskedj! (Fotó:123rf)

 

2.

Fogyassz kultúrát tudatosan nyáron!

Nem feltétlenül Schönberg dodekafóniáját kell a nyáron megszeretned, nézd a neked kedves filmeket vagy hallgasd a kedvenc zenéid. De nyáron van időd egy-egy témát, korszakot, stílust jobban megismerni, ami sokkal maradandóbb lehet, mint válogatás nélkül fogyasztani. Melyik a kedvenc együttesed? Nézz utána, milyen zenei hatások mentén alakult ki a stílusuk és hallgasd meg azokat is! Vagy ha tetszett egy film, nézd meg a rendező korábbi munkáit is, és próbáld meg megfogalmazni, milyen utat jár be a művészi önkifejezése! Ismerj meg híres klasszikusokat a képzőművészt, zene vagy film terén! Sokkal jobban megértesz egy-egy kultúrtörténeti egységet így, és nem utolsó sorban műveled magad.

A legegészségesebb mozgásforma a túrázás. (Fotó:123rf)

3.

Túrázz!

Tudtad, hogy a legegészségesebb mozgásforma a túrázás? Röviden azért, mert ez a sport mozgatja meg a legtöbb izomcsoportot, közben pedig nem terheli túl sem a szívet, sem az ízületeket. Ezért ajánlják minden korosztálynak. A természetjárás erősíti a mentális egészséged, kikapcsol. A friss levegő és a napsütés pedig sokkal jobban feltölt, mint egy konditerem neonvilágítása. Ha ez túl unalmasnak hangzik, emeld a tétet! Menj egyedül, és tájékozódj térkép alapján, ne a telefonoddal. Tűzz ki egy szintidőt, vagy hosszútávú úticélt. Például sokan járják végig az Országos Kéktúrát szakaszonként. 

 

Mennyire vagy képben a felnőtté válás témájában?

Amennyiben a felnőtté válás témái téged is foglalkoztatnak, akkor a következő könyvekből biztosan találsz neked valót, mert olyan nyári olvasmányokat válogattunk össze, amelyek ezeket a témákat járják körül. A könyvek elbeszélői inkább női szemszögből mutatják be a kérdéseket, de ettől még nem csak lányok olvashatják őket.

 

1.

A felnőtté válás első modern “alapkönyve” – Grecsó Krisztián: Vera

A mostani nosztalgikus hullámban felkapott rendszerváltás előtti évek Magyarországán játszódik Grecsó Krisztián regénye. Vera kiskamasz, aki átéli, hogy felborul körülötte a biztonságos gyermeki világ és kénytelen olyan kérdéseket feltennie magának, amik sokkal inkább a felnőtt világhoz tartoznak. Miközben családi titkok sejlenek fel, Vera megtapasztalja, milyen, amikor egy régi barátság megromlik, és átéli az első szerelmet is. 

A könyvek elbeszélői inkább női szemszögből mutatják be a kérdéseket, de ettől még nem csak lányok olvashatják őket. (Fotó: 123rf)

 

2.

A felnőtté válás téma igazi klasszikusa – Szabó Magda: Für Elise

Mit él át egy egyedüli kislány, a szülők szemefénye, akinek váratlanul egy vele egyidős testvér érkezik az életébe? Ráadásul a befogadott kis szőke árvát mindenhol szeretik, dédelgetik, és amint kiderül eleinte nem sok közös kapcsolódási pont van a művelt, antik mitológián nevelkedett elbeszélő ás Cili között. Valahol a testéri és a baráti kapcsolat között egy meghatározhatatlan minőségű kötődés a témája a Für Elise-nek, amiben végigkövethetjük a gyermekről fiatal nővé váló lányok életét. És a legérdekesebb a regényben az, hogy Szabó Magdánál megszokott módon ez is önéletrajzi ihletésű könyv, viszont az írónőnek sosem volt testére.

Inspirálódj női történetek által! (Fotó: 123rf)

3.

Mia Kankimäki: A nők, akikről éjjel álmodom

A finn írónő nemrég megjelent regényében női inspirációkat keres. Olyan nőket, akikről példát vehet; akik meghaladták a korukat, kibújtak a sztereotípiákból, legyőzték a félelmüket és lenyűgöző dolgokat értek el. Vannak olyan történetek, amiknek az elbeszélő személyesen útánajár, például Karen Blixen afrikai farmját is meglátogatja, máskor könyvekből inspirálódik. Rengeteg izgalmas történet gyűjteménye ez a könyv. Ha érdekel, hogy lehetett hogyan lehetett fűzőben és kalapban elutazni a legegzotikusabb tájakra a 19. században, ha szeretnéd tudni, mit jelentett Japánt felfedezni ugyanekkor egy egyedülálló nőnek, ha kíváncsi vagy, hogy mennyi idő alatt kerülte meg a Földet egy apró kézipoggyásszal egyszerre két nő is ellentétes irányból, akkor ez az olvasmány neked való. De nemcsak női kalandorokról olvashatsz, hanem művészekről, írókról, festőkről is.

Mia Kankimäki, A nők, akikről éjjel álmodom című könyvében női kalandorokról, művészekről, írókról, festőkről is olvashatsz. (Fotó:123rf)

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Általában igaz, hogy valódi szépirodalmat amerikai sikerlistákon nem találni. Ez a könyv sem a klasszikus magasirodalmi élményt nyújtja. A zoológus írónő lápos, mocsaras senkiföldjein játszódó izgalmas története azonban kárpótol azzal, hogy pontos és sokszor szinte lírai leírásokkal ismertet meg a természettel. Ami ebben a könyvben igazán fontos, mivel a témája a túlélés. A kislányként felnőtt feladatokkal szembesülő főhősnőfejlődésregénye ez, ugyanakkor izgalmas krimi. Ez egy igazi könnyed nyári olvasmány, és nem is akar ennél több lenni. akkor is érdemes elolvasnod, ha a filmet nem találtad jónak, nem a történet a fő ereje.

Szereted a könyveket? Nyáron szívesen olvasol? Olvasd el Nézd meg korábbi könyvajánló cikkeinket is!

Kérdezz, semmint beszélj – íme egy új tanulási módszer!

Mi az az ARTT?

Dacára annak, hogy a frontális oktatási módszert, a tanári előadást az utóbbi évtizedekben kezdték lehagyni az egyéb módszerek, bizonyára mindenkinek volt vagy van olyan tanára, aki a tananyag nagy részét előadás formájában adja át.  

Azonban 40 percnyi elbeszélés után, akkor is, ha történetesen lebilincselő témájú, energikus előadásmódú, izgalmas felépítésű, a diákok nagy része nagyon kevés információra emlékszik. Az úgynevezett ARTT – vagyis „Ask, rather than tell” – módszer (kérdezz, semmint beszélj) beépítése a tanításba sokkal mélyebb és tartósabb tudást adhat

[kiemelt]Ez nem pusztán visszakérdezést vagy gyakorló, ismétlő kérdéseket jelent, hanem az új információ kérdések általi átadását. A közvetlen információk vagy utasítások átadása helyett a kérdések gondolkodása ösztönző beszélgetéseket eredményeznek.[/kiemelt]

sokkal tartósabb és mélyebb tudást adhat az oktatási folyamatban a kérdezés, mint az elmesélés, előadás, elmondás (Fotó: 123rf)

A kérdezés lehetőségeket teremt

A jól kérdezés tanulható dolog. A Forbes cikke szerint a felsővezetőket tapasztalatuk és tudásuk miatt mindenki tiszteli, és megszokja tőlük, hogy inkább mondanak vagy kijelentenek dolgokat, mintsem kérdeznek. Egy jó vezetőnek viszont óriási előnye lehet abból, ha nem a szakértelmét kívánja csak lerakni egy feladat során, hanem friss szemmel nézni a problémára. Ehhez pedig legjobb, ha tud kérdezni. A nyitott kérdések fokozzák a kreativitást és együttműködést és növelik az innováció lehetőségét. Vagyis új lehetőségek felé nyitnak ki ajtókat. 

A nyitott kérdések fokozzák a kreativitást és együttműködést és növelik az innováció lehetőségét. (Fotó: 123rf)

Kérdezz, semmint beszélj a gyakorlatban

A témát felvető angol nyelvű cikkben a következő személyes példát olvashatjuk tengerbiológia órát tartó tanártól. „Ahelyett, hogy jegyzetekbe merültem volna, és tanítványaimnak meséltem volna az „emlősök jellemzőiről”, feltettem a kérdést: „Mitől lesz egy emlős emlős?””. A válaszaikat arra használta a pedagógus, hogy egyrészt megerősítse, amiben igazuk volt, és másrészt tisztázza a bizonytalanságokat. A tévedések kijavítása után lehetett új és pontosabb fogalmakkal kiegészíteni a témakört. 

Strandolvasmányok végzősöknek (2.)

Emlékszel, mit jelent az utópia? A közeljövőben elképzelt ideálisan működő társadalom bemutatása. És a disztópia? Negatív jövőkép. Vagyis egy olyan jövőbeli társadalmi rendszer, ami a jelenleginél rosszabb. Ha szereted a sci-fi irodalmat, akkor az utópiákat és disztópiákat biztosan élvezni fogod. Ráadásul nem egyszerű sci-firől van szó. Az utópia és a disztópia tükröt tart a fennálló rendszer elé, a jövő túlzásai a jelen kisiklásaira világítanak rá. A következő cikkben ilyen olvasmányokat gyűjtöttünk össze. Ha azt gondolod, hogy az utópia vagy disztópia újkeletű műfaj, bizonyára meg fog lepni, hogy az egyik első számontartott darabját még Platón írta az ideális államról. A felvilágosodás kora óta viszont a negatív jövőkép, vagyis a disztópia sokkal elterjedtebb. Swift Gulliver utazásait például ide szokták sorolni. A huszadik század kegyetlen történelme kedvezett a műfajnak, hiszen úgy lehetett éles kritikát megfogalmazni a regnáló rendszer ellen, hogy a disztópia valójában egy fiktív jövőt tárt fel. Az egyik leghíresebb disztópia Orwell 1984 című műve. Ha nem volt kötelező olvasmányod, érdemes ezzel kezdened.

 

George Orwell: 1984

Nem sokkal a második világháború után jelent meg George Orwell, angol író és újságíró totalitárius rendszereit bemutató regénye. Az író saját bevallása szerint az orosz kommunizmusból és a huszadik századi európai diktatúrákból merített, ugyanakkor sok tekintetben a korszak Egyesült Királyságának működésmódját ábrázolta. Képzelj el egy világot, ahol minden mozdulatodat és szavadat figyeli a Gondolatrendőrség, ahol a Nagy Testvér szól hozzád, bármerre jársz, ahol senkiben sem bízhatsz. A múltat és történelemet átírják, mert jelenleg az egyetlen fontos érzelem az állandóan fenntartott gyűlölet. Mi lehet a sorsa egy ilyen világban egy kibontakozó szerelemnek és őszinte érzelmeknek?

Aldus Huxley: Szép új világ

A természettudományos műveltségű Huxley a ’30-as években olyan, látszólag boldog társadalmat írt le, ahol nincsenek háborúk, nincs éhezés, minden adott ahhoz, hogy az emberek boldog életet éljenek. Mégsem utópia A szép új világ, sokkal inkább a technikai és természettudományos fejlődés automatizált, valódi érzelmektől megfosztott rendszerét ábrázolja, ahol csak hedonista élvezeteknek élnek a szereplők. Valójában boldogok tudnak így lenni?

A disztópiák a jelenleginél rosszabb jövőképet mutatnak be. (Fotó: 123rf)

Kazuo Ishiguro: Ne engedj el!

A japán származású, de Nagy-Britanniában felnőtt Nobel-díjas szerző regénye egy nevelőintézetben játszódik. Három öntudatra ébredő gyerek életét láthatjuk közelebbről, akik egy olyan világban élnek, ahol már az orvostudomány le tudja győzni a rákot és sok súlyos betegséget. Távoli intézetekben olyan klónozott embereket nevel, akik életének legfőbb célja és küldetése, hogy felnőttként adományozzanak. Ishiguro regényében a lírai nyelvhasználat és pontos megfigyelések is vezetik végig az olvasót azon a hosszú folyamaton, amíg a gyerekekből fiatalokká váló szereplők lassan rájönnek, hogy sosem lesz belőlük színésznő vagy bolti eladó. Az ő sorsuk más: ők hivatásos szervdonorok.

További érdekes disztópiák: Cormac Mccarthy: Az út, Déry Tibor: G.A. úr X-ben, Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

Három tipp nyárra, Neked! avagy: nyáron nem tanulunk! De mit csinálj helyette? (2.rész)

A nyár a pihenésé, ez vitathatatlan. A legtöbb, amit a jövő tanévért tehetsz, hogy feltöltődsz és kipihened magad. 

A nyári szünet két és fél hónapja ugyanakkor olyan tevékenységekre ad lehetőséget, amire az iskolaidő nem. Ráadásul fejlesztenek és készítenek téged arra, hogy eredményesebben tanulj, jobban teljesíts az érettségin. Cikksorozatunkkal olyan ötleteket gyűjtöttünk össze, amikkel tanulás nélkül erősítheted az írás- vagy beszédkészséged, nyelvtudásod, kreativitásod vagy csak egyszerűen tájékozottabb lehetsz. Pihenj aktívan nyáron!

TIPPJEINK:

 

1. Társasjátékozz!

Talán manapság már senkinek sem a dobok-lépek típusú Ki nevet a végén?– hangulat jut eszébe a társasjátékozásról, ahogy az sem, hogy a társasjátékozás csak gyerekeknek való. Valószínűleg a huszadik századi nagy klasszikusok, mint a Monopoly, Rizikó vagy Scrabble mindenki számára ismerősek. Az új generációs játékok azonban olyan dimenziókat hoztak a műfajba, amitől óriásira nőtt a népszerűségük életkortól függetlenül. A rövid, mechanikus és főleg szerencsén alapuló játékokat felváltották az elvont vagy stratégiai, absztrakt-logikai vagy kooperatív jellegűek, amik akár 3-4 órás játékidőt igényelnek. Sokan úgy gondolják, hogy a 2000-ben megjelent területfoglalós Catan telepesi nyitott új utat az európai játéktípusnak. Nálunk jelenleg a legnépszerűbbek közé tartoznak az Azul, A Mars Terraformálása, Ticket to ride, Cascadia vadvilága, Carcassone, 7 csoda párbaj, Kartográfusok. A társasozás erősíti a koncentrációd és lényeglátásod, javítja a memóriát és logikát és nem utolsó sorban szociális készségeket is fejleszt, hiszen társaságban kell játszani. Kisgyerekeknél a nyerés és vesztés élmény feldolgozásának fontos terepe. 

A rendszeres kreatív írás nemcsak az íráskészségedet javítja, hanem tudatosabbá, nyugodtabbá tesz. (Fotó: 123rf)

2. Kreatív írás nyáron

Az idegen nyelvi vizsgákon, az irodalom és történelemérettségin szövegeket kell létrehoznod, és ebben bizony azok, akiknek jó az íráskészségük nagy előnyre tesznek szert, még akkor is, ha tárgyi vagy nyelvi tudásuk nem tökéletes. Jó szöveget írni senkinek sem egyszerű. A nyáron rövid írásgyakorlatokkal fejlesztheted magad. Nem kell verselemzéseket fogalmaznod, csak alakítsd, használd a nyelvet. Kreatívan. Ha úgy érzed, nem kenyered a naplóírás, írd minden nap egy rövid fiktív levelet a napodról egy történelmi híres embernek vagy a kedvenc együttesed billentyűsének. Bökj rá véletlenszerűen 5 szóra egy könyvlapon, és azokat felhasználva írj egy rövid történetet. Fejezz be egy ismert történetet másképpen. Írj paródiát; figurázz ki egy jellemző, akár irodalmi beszédmódot, korstílust, szaknyelvet. Csak az tud jól parodizálni, aki jól ismeri a tárgyat. Akár le is fordíthatod a kedvenc dalszövegedet. A rendszeres kreatív írás nemcsak az íráskészségedet javítja, hanem tudatosabbá, nyugodtabbá tesz, növeli az IQ-dat és javítja a kommunikációs készségeidet is.

A testmozgás nemcsak az izmokat és erőnlétet növeli, hanem jótékony hatással van a szellemi teljesítményre is. (Fotó: 123rf)

 

3. Próbálj ki egy új sportot nyáron!

A testmozgás nemcsak az izmokat és erőnlétet növeli, hanem jótékony hatással van a szellemi teljesítményre is. A rendszeres edzéseken kívül egy-egy új mozgásforma is új idegkapcsolatokat épít ki az agyban. Nem kell nagy dolgokra gondolnod, a vízpart rengeteg lehetőséget nyújt nyáron: kérj kölcsön egy búvárszemüveget és nézz a víz mélyére; próbálj egy ki egy sup deszkát és egyensúlyozz, állj be vízilabdázni vagy vízirögbizni. De ha a parton jobban érzed magad, számtalan labdajáték közül választhatsz. Elhatározhatod, hogy a nyáron megtanulsz kézen vagy kötélen járni vagy életedben először kipróbálod a görkorcsolyát. Az biztos, hogy egy új élménnyel is gazdagodsz. 

 

Strandolvasmányok végzősöknek. A nem kötelezők

A történelem tanúja – Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Az Egri csillagok után mindössze egy évvel írta meg Gárdonyi a regényt, a Hun Birodalom és Attila hódításainak történetét egy görög rabszolga, a láthatatlan ember szemszögéből. Ha érdekel az 5. század Európája, a hunok öltözete, életmódja, Attila habitusa, akkor érdemes elolvasnod, mert Gárdonyi alapos kutatások után írta meg a regényt. Az akkori történelemtudást igyekezett az olvasók elé tárni, például a könyvben is szereplő Priszkosz rétor eredeti visszaemlékezéseit is felhasználta. Ráadásul Zéta, az elbeszélő kiváló mesélő; nem veszik el a részletekben, ugyanakkor úgy mesél, hogy valóban magunk előtt látjuk a hun harcosokat, Attila feleségeit és a keletrómai követeket. Ráadásul az egészet végigszövi egy különleges szerelmi történet.

Megkettőzött én – Babits Mihály: Gólyakalifa

Kevés gimnazista mondaná, hogy az irodalomórák sztárja számára a búskomor Babits Mihály. Tökéletes ritmikájú latin című filozofikus verseit vagy dörgedelmes erkölcsi felszólításait sem szokták a diákok a legkedveltebbek közé sorolni. Babits viszont írt néhány regényt, amelyek közül a Gólyakalifa egy nagyon izgalmas, feszített, a személyiség megkettőzéséről szóló mű. Valójában kiváló minisorozatot lehetne belőle forgatni. A szerencsétlen sorsú fiatal iparossegéd a nagyvárosszéli telepen dolgozik; sokszor megverik, gúnyolják. Viszont, amikor este lefekszik, álmában egy gazdag úri fiúként ébred, akinek cselédek lesik minden szavát, jókat ehet, tanulhat, szórakozhat. Viszont, amikor elalszik a szegény iparossegéd ébred újabb napjára. Lassan tudatosul a 16 éves fiúban, hogy egyik élete ugyanúgy a sajátja, mint a másik. Az segéd minél többet szeretne aludni, hogy úrfi lehessen, a másik reszket attól, hogy álomra hajtsa a fejét… Mindenképp olvasd el, ha szeretnéd tudni, mi lehet ennek a lélektani drámának a feloldása!

Szerelmi háromszög – Ottlik Géza: Hajnali háztetők

Az Iskola a határon katonaiskolai világa sokszor még meg tudja szólítani a végzősöket. A két elbeszélő, Bébé és Medve visszatekintő elbeszélésének azonban nagy tétje van; azért keresik a gyerekkori történetüket, hogy megtudják kik is ők valójában. Mit jelent a közös múlt, lehet-e szabad az ember? Ottlik egy korábbi regényének, a Hajnali háztetőknek szintén a festő Bébé az elbeszélője. A történet és annak tétje viszont könnyedebb, habár a férfiváválás, behódolás és szerelem kérdéseit járja körül. A több idősíkban játszódó regény egy szerelmi háromszöget bont ki, és ha tetszett neked Ottlik szikár, lényegre törő elbeszélésmódja, ezt a jóval rövidebb kisregényt biztosan élvezni fogod.

Finnország betiltja a mobilokat az iskolákban

Tudtad, hogy a Földön 11 százalékkal több mobiltelefon van, mint ember? Magyarországon több mint hatmillióan használnak okostelefont. Az életünk szerves része. Az okostelefon-használatnak viszont rengeteg káros hatása van. Nem, nem a sugárzás. Az állandóan magunknál hordott mobiltelefonok állandóan értesíthetővé tesznek, ennek eredményei többek között a stressz, az ingerlékenység, és a koncentrációzavar. Franciaország már öt éve az iskolák hatáskörének adta azt a jogot, hogy korlátozzák, vagy egyenesen betiltsák az iskolaépületekben a mobiltelefon-használatot. 

A finn kormány a tanárok és iskolaigazgatók jogkörébe szeretné vonni az iskolai mobilhasználat szabaályzását. (Fotó: 123rf)

Finnországban a Nokia telekommunikációs vállalat miatt is kiemelt a mobiltelefonok szerepe. A gyerekek jóval korábban – sokan már elsős korukban kapnak okoseszközt –, mint más országokban tanuló társaik. A korai okoseszközhasználat nagyobb eséllyel alakít ki függőséget, hiszen egy még kifejletlen idegrendszert stimulál. A finn pedagógusok már egy ideje aggodalmukat fejezték ki a készülékek figyelemre és koncentrációra való káros hatásai miatt, amit erős társadalmi támogatás is kísért. Polgári kezdeményezésre több mint 30 ezer aláírást gyűlt össze olyan intézkedések bevezetéséért, ami a mobilok tanórákon való kikapcsolását, illetve az órákról vagy a teljes intézményből való kizárását kérte. 

Finnországban évek óta romlik a diákok teljesítménye, ennek főoka a mobilhasznált. (Fotó: 123rf)

A napokban a finn kormány bejelentést tett, miszerint meg kívánják erősíteni a tanárok és iskolaigazgatók jogkörét, amivel korlátozni tudják iskolaidőben a diákok munkáját zavaró tevékenységeket, elsősorban a mobilhasználatot. 

Három tipp nyárra, Neked! avagy: nyáron nem tanulunk! De mit csinálj helyette? (1.rész)

A nyár a pihenésé, ez vitathatatlan. A legtöbb, amit a jövő tanévért tehetsz, hogy feltöltődsz és kipihened magad. 

A nyári szünet két és fél hónapja ugyanakkor olyan tevékenységekre ad lehetőséget, amire az iskolaidő nem. Ráadásul fejlesztenek és készítenek téged arra, hogy eredményesebben tanulj, jobban teljesíts az érettségin. Cikksorozatunkkal olyan ötleteket gyűjtöttünk össze, amikkel tanulás nélkül erősítheted az írás- vagy beszédkészséged, nyelvtudásod, kreativitásod vagy csak egyszerűen tájékozottabb lehetsz. Pihenj aktívan!

TIPPJEINK

1.

Fedezd fel a városod

Örkény egypercesében a Nászutasok a légypapíron-ban az friss házasok úgy döntenek nem utaznak el. „Itt ez a szép Budapest, mondta az ifjú férj, van itt színház, mozi, hangverseny, látnivaló elég.” Az ő történetük végül meglehetősen abszurdan alakul, de neked nincs mitől félned, ha elindulsz, hogy felfedezd saját környezetedet. Felülhetsz egy buszra vagy villamosra, amivel nem szoktál évközben utazni és csak nézelődsz. Google térképen pillants rá a lakókörnyezetedre, lehet, hogy találsz olyan helyet, amit nem ismertél eddig. Vagy csak látogass el azokra a kedves helyszínekre, ahol régen jártál. A lakókörnyezet ismerete és szeretete növeli a biztonságérzetet és magabiztosságat ad azon túl, hogy érdekes lehet.

Fedezd fel a városod egy villamosút során! (Fotó:123rf)

2.

Ne használj emojikat!

Furcsállhatod, hogy bármi köze lehet a személyes fejlődésedhez, ha nem teszel a szövegedbe apró ikonokat. Az emojikban nincs semmi rossz, gyakorlatilag az az emberi írással egyidős a jelképek vagy ikonok használata, gondolj csak a hieroglifákra. Mióta 2003-ban az MSN, 2007-ben a Google is bevezette az alkalmazását töretlen népszerűségnek örvend. A mindennapi írott nyelvhasználatot azonban nagyon le tudja egyszerűsíteni. Ahelyett, hogy egy rövid üzenetben az információ mellett azt is meg próbálnánk megfogalmazni, hogy hogyan érzünk az adott dolog iránt, küldünk egy emojit, ami megteszi ezt helyettünk. A válaszunkat pedig ahelyett, hogy leírnánk egy mondatban helyettesítjük egy ikonnal. Te is beláthatod, hogy sokkal sablonosabb és egysíkúbb így a kommunikáció, akkor is ha kétségtelenül gyorsabb. A nyáron nem kell rohannod, fejleszd az kifejezőkészséged és emojik helyett írd le egy mondatban, hogy érzel.

Emojik helyett írd le, mit gondolsz valójában! (Fotó 123rf)

3.

Rendezd át a szobádat nyáron!

Bizonyára hallottál a ’70-es, ’80-es évek színkísérleteiről, amit börtönökben végeztek. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen színek hatnak jótékonyan a rabokra. Habár végül a világos rózsaszín falszínt tartják a legmegnyugtatóbbnak az emberi idegrendszerre, mindenekelőtt azt vették észre, hogy bármilyen színre festik ki az épületet, egy ideig mindig jobb a közhangulat, lelkesebbek az emberek. Elsősorban nem a színek okoztak változást, hanem az, hogy megváltozott a környezet. Változtass te is a környezeteden! Nem feltétlen kell felszedned a padlót ahhoz, hogy eredményes legyél; rendezd át a meglévő bútorokat, készíts néhány új kiegészítőt, cseréld le a régen felragasztott plakátokat. Legyél kreatív. Bármilyen változtatás motiváltabbá, energikusabbá tesz.

A szobát átrendezése motiválni fog ősszel a tanulásban is. (Fotó:123rf)

Lezárult a tanév. Zárd le te is!

Bármennyire elhasznált az évzáró és ballagási beszédek elmaradhatatlan mondata: az „életetekben lezárult egy korszak”, mégis igaz. A jelentősebb korszakhatárokon való átlépést (általánosból középiskolába, gimnáziumból felsőoktatásba) segítik a hagyományos ünnepi rituálék; az iskola szó szerinti végigballagása, az utolsó kicsöngetés, a tarisznya a legfontosabb útravalókkal. De fontos, hogy ez érzelmileg és mentálisan egyaránt megtörténjen. Egy időszakra visszatekinteni egyben a felkészülés a következő évre. A The New York Times egy hosszú összefoglaló cikkben számos gyakorlatot mutat be, a következőkben innen inspirálódva hoztunk néhány ötletet, ami segít feldolgoznod az élményeidet, emlékeidet.

Naplóírás

Divatjamúlt? Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres naplóírás jótékonyan hat a testi és mentális állapotunkra. A visszatekintés fejleszti a memóriát, növeli a tudatosságot, az emlékek megfogalmazása a kreatív íráskészséget és a kommunikációs készségeket is segíti. De ha még ez sem lenne elég, a naplóíróknak nagyobb az önbizalmuk és a I.Q-juk, erősebb az immunrendszerük és jobban alszanak. Ezek közül egyik sem divatjamúlt. Ha úgy érzed, nem a te asztalod a hosszú fogalmazásírás, készíts rövidebb bejegyzéseket és hozzá illusztrációkat.

A naplóírás számos készséget fejleszt (Fotó: 123rf)

Hálalista, kudarclista

A hála a legpozitívabb érzelem, merülj el abban, mit köszönsz meg az elmúlt időszakból. Ezt a listát később is jó lesz elővenned, nehezebb időkben. És igen, jól olvastad: kudarclista. Nem könnyű feladat, de a kudarcok és sikertelenségek tudatosítása is felszabadító hosszútávon. Gondolkozz azon, mikor volt olyan az elmúlt időszakban, amikor ki kellett lépned a komfortzónádból, mi volt az, amit küzdelemnek vagy kihívásnak éltél meg, és mindenképpen szedd össze, hogy mit tanultál belőle. 

Miből több, miből kevesebb?

Tekints vissza az évedre jelképekkel. Ossz kétfelé egy papírt, az egyik oldala legyen a TÖBB, másik a KEVESEBB oldal. Gyűjtsd ki azoknak az értékeknek vagy tevékenységeknek az ikonjait, amit sokat csináltál vagy épp többet szeretnél belőle jövőre. Sport, figyelem, énidő, baráti kapcsolatok, képernyőidő, olvasás…

Az év lejátszási listája

Készíts lejátszási listát azokból a számokból, amiket legtöbbet hallgattál ebben az évben. Fűzz mindegyik számhoz megjegyzést; milyen hangulata van számodra, milyen élmények kötnek hozzá, mi az, amit különösen szeretsz benne.

Készíts lejátszási listát! (Fotó: 123rf)

Én-Grafikon

Kevésbé művészlelkeknek: jelenítsd meg ábrákkal, grafikonokkal az életed néhány aspektusát. Például, mennyi időt töltöttél el ebben az évben a barátaiddal, családoddal, tanulással, sporttal, pihenéssel. Jelöld térképen, merre jártál az évben vagy ábrázold, mikor, mennyire érezted magad energikusnak. Ezek is mind jó lehetőségek az önismeretre és tudatosságra.

Bármilyen ábra, grafikon készítése alkalmas lehet egy időszak átgondolására (Fotó: 123rf)

Kik a legaktívabb hallgatók a felsőoktatásban ma? Te köztük vagy?

A tanulás sikeressége

A hallgatók tanulási aktivitását és szokásait Dr. Ónodi Annamária vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalkozás és Innovációs Intézetében 2017 és 2021 között. A kutatás a tanulást a lehető legtágabban értelmezi; tanulásnak számít az elmélet is gyakorlati ismeret megszerzése, valamilyen jártasság vagy készség fejlesztése, de az érzelmi vagy akarati tulajdonságok fejlődése is. De hogyan lehet mérni a tanulás sikerességét?

A jegyeknél és százalékoknál van egy sokkal alapvetőbb mérőszám, amit bizonyára te is tapasztaltál, akárhányszor leültél tanulni. Ez pedig a tanulásra fordított idő és a tanuláshoz szükséges idő hányadosa. Vagyis mennyi időre van szükséged egy adott anyag elsajátításához.

Ez persze számos tényezőtől függ; milyen a tanulási képességed, mennyire érted a tananyagot és milyen minőségű volt a tanítás. A tanulás sikeressége a felsőoktatásban is azonban nagyban függ az előzetes ismeretektől és – talán nem meglepő –a kitartástól és szorgalomtól.

 

Te melyik csoportba tartozol? Írd meg nekünk kommentben!

 

Motiváció – nem csak a felsőoktatásban

A digitális oktatás során az egyik legnagyobb kihívást mind az egyetemeken, mind középiskolában a tanulók motiválása jelentette. Az új eszközök használata, a megváltozott kommunikációs helyzet eleinte újdonságot jelentett, de ez csak rövid ideig tartott ki. A virtuális tanári jelenlét sokkal kevésbé tudta motiválni a diákokat hosszú távon, feladataikat nem oldották meg időre, nem érezték, hogy teljesíteniük kéne. Miért fontos a motiváció? Ha a tanulás eredményességében a külső és belső tényezőket is figyelembe vesszük, az előzetes tudás és a tanítás minősége mellett a harmadik legfontosabb tényező a hallgatói motiváció.

 

A tanulás eredményességében az előzetes tudás és a tanítás minősége mellett legfontosabb tényező a hallgatói motiváció. (Fotó: 123rf)

 

Tanulási szokások – te melyik csoportba tartozol?

A kutatás négy csoportba sorolta a hallgatókat az alapján, hogy a tanulás során milyen forrásokat részesítenek előnyben; a tankönyvet, szemináriumokat vagy előadásokat.

1, Az első csoportba azok a tanulók tartoznak, akik folyamatosan több forrást használnak (előadás, tankönyv, szeminárium). Ide a hallgatók egynegyede tartozott, akik jellemzően elégedettek voltak a teljesítményükkel.

2, A tankönyvet és szemináriumi munkát preferáló hallgatók kevesebben voltak, közel húsz százalék. Ők ugyan nem látogatták az előadásokat, de szintén elégedettek voltak a teljesítményükkel.

3, A harmadik csoport tagjai (34 százalék) a tankönyvet csak nagyon ritkán használták, ehelyett a jelentélti oktatásra (órákra, előadásokra) helyeztek nagyobb hangsúlyt, az előadások és szemináriumok legtöbbjén részt vettek, teljesítményüket nem értékelték rossznak.

4, A negyedik csoport tagjai (22, 5 százalék) egyik forrást sem használták intenzíven; csak egy-két előadást néztek meg, a tankönyvet is ritkán forgatták. Alacsony tanulási intenzitást mutattak, teljesítményüket 4-es alattinak minősítették átlagosan.

A tanulás eredményességét a motiváció és a tanítás minősége is erősen befolyásolja. (Fotó: 123rf)

 

Kik a legaktívabbak a felsőoktatásban?

Mivel a kutatás a digitális oktatás alatt és után is folytatódott, így vizsgálni tudta azt, hogy hogyan változtak a tanulási szokások. 2021-től, vagyis az új jelenléti oktatástól kezdve a hallgatók aránya a négy csoportban megváltozott. A tanulók közel fele került abba a csoportba (3.), akik az előadásokat és szemináriumokat preferálták, vagyis azokat a forrásokat, ahol közvetlenül kapcsolódhatnak a tanárokhoz. Az alacsony tanulási intenzitású tanulók aránya azonban tovább nőtt (27 százalék).

 

Összefoglalva: nagyon fontos az érdeklődés, a motiváció

Jól látszik tehát, hogy a tanulás eredményességét a motiváció és a tanítás minősége erősen befolyásolja. A csoportmunkák, a tanár-diák viszony, a szemináriumok hangulata mind olyan tényező, amik hozzájárulnak a tanulási aktivitáshoz. Attól függetlenül, hogy remélhetőleg a felsőoktatási hallgatók azért tanulnak valamit, mert azt választották és szeretik, fontos, hogy az oktatás folyamatosan hangsúlyt fektessen a hallgatók motivációjára.