Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit emelne ki a kar erényei közül, miben más itt a képzés?

Az egyik legfontosabb, hogy interdiszciplináris tudást adunk, aminek a jövőben még nagyobb szerepe lesz a mesterséges intelligencia szempontjából is. A mérnökinformatikus-oktatásunk nagyon erős.

Két szakunk van az alapképzésben, a mérnökinformatikus és a molekuláris bionika mérnöki. A végzett hallgatóink 29 százaléka PhD-zni ment tovább, ami egészen magas arány. A molekuláris bionika mérnöki és az infobionikai, valamint az orvosi biotechnológiai képzéseink a Semmelweisszel közösek, azaz a diákjaink részben semmelweises diplomát kapnak. Van további három MSc-képzésünk, amelyek közül az egyik nagyon különleges, mert a Bordeaux-i és a Madridi Egyetemmel közös diplomát ad, azaz egyből hármat, ha a miénket is beleszámoljuk. Ez az Image Processing and Computer Vision (képfeldolgozás és gépi látás), ahol hiába nagyon magas a túljelentkezés, a képzésünk legfeljebb 25 fővel indul, mert a külföldi partneregyetemekkel abban egyeztünk meg, hogy nem lehetnek többen a diákok egy évfolyamon.

Van még két mesterképzésünk, amely most szeptemberben indult. Az egyik a bioinformatika MSc, mert ezen a területen nemzetközi viszonylatban is különleges a tudásunk, és érdeklődés is van rá. Ezenkívül van egy kvantummérnöki MSc-képzésünk, ami pedig azért fontos, mert az előrejelzésünk szerint a kvantumterületen a mérnökökre itt lesz a leghamarabb szüksége az iparnak: a kvantumérzékelők és a méréstechnika területén, ahol szenzorokat és ezekhez kapcsolódó eszközöket terveznek majd a mérnökök.

A diákok hogyan illeszkednek be technikumból vagy akár gimnáziumból ebbe az erősen technológiafókuszú képzésbe? A tanárok hogyan segítik őket ebben?

Kis karról van szó, maximum 200, de inkább 150 fő jár egy évfolyamba, ami az első években a mérnökinformatikus és molekuláris bionika mérnöki képzést jelenti. Egy épületben vagyunk, családias a hangulat, közösségek alakulnak. Igyekszünk minden kire odafigyelni, ami már az első félévben megnyilvánul a mentorprogramunk révén: osztályfőnöki óraszerűen rendelünk mentoroktatót az egyes csoportokhoz. Van pszichológusunk, aki szintén rendelkezésre áll, és az aktuális dékán is beszélget az elsőévesekkel. Kiemelkedőnek tartom az oktatói minőséget. Egyrészt azért is, mert kicsi kar vagyunk, így az oktató-diák arány elég magas. A tanáraink jelentős többsége legalább egy évet külföldi neves egyetemen eltöltött. Sokan vannak, akik hazaköltöztek Svájcból, Németországból, Amerikából, Norvégiából vagy Új-Zélandról. Van nemzetközi tapasztalatuk, az oktatók jelentős időt kutatással foglalkoznak, és a maguk területén nemzetközileg kiválók. Azt szoktam mondani, hogy nem kell külföldre menni, itt is lehet tanulni kiváló, nemzetközi tapasztalattal büszkélkedő tanároktól. Az első félév során gólyahétvégét tartunk, és nálunk az első év végén, nyáron van a gólyatábor, amikor a hallgatók már túlélték az első évet.

Milyen pályaívre számíthatnak ma a fiatalok, ha az informatikában gondolkodnak?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi lesz a programozókkal az MI-érában, a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolni majd ezt a területet. Ilyen szempontból egy biztos pont ez a kar és a képzéseink, mert mi eszközöket is fejlesztünk, és főleg az emberek megsegítésére, az orvosok segítségére, az orvoslást elősegítve fejlesztünk fizikai műszereket, eszközöket és szoftvereket is ehhez kapcsolódóan. Ehhez specializált laborjaink vannak a gyakorlatorientált képzés érdekében.

Az Oxfordban végzett hallgatónk egy példa, hogy a legjobb helyekre kerülhetnek innen a diákok. Nemcsak az alaptudásuk jó, hanem a soft skillek is, mint a kritikus gondolkodás, az adaptivitás, az, hogy valaki udvarias, tud csoportban, csapatban dolgozni és megbízható – ezek fontosak, és ezt gyakran visszajelzik ezt a fogadó intézmények, illetve a cégek is.

Milyen az egyetem kapcsolata azokkal a vállalatokkal, amelyek az itt végzetteket foglalkoztatják? Hogyan tudják az ő igényeiket a képzésbe integrálni?

Szorosan együttműködünk cégekkel és kutatóintézetekkel, vannak oktatási partnerségeink és olyan kutatási laborok, ahol a PhD-hallgatóink dolgozhatnak, mint például a SZTAKI. Élvonalbeli helyeken dolgoznak a nálunk végzettek, van most is egy doktoranduszom, aki Amerikában végzi a PhD-jét kettős képzés keretében. Arra is van példa, hogy egy olaszországi rákkutató intézet hozzánk küldi az ottani doktoranduszokat, mert a bioinformatika annyira erős nálunk nemzetközi viszonylatban is.

Kinek való ez a terület, mit javasol, kik jelentkezzenek önökhöz?

Azt szoktuk mondani, hogy aki szereti a biológiát, a matematikát és az informatikát, akkor számára ideális, ha bionikát tanul. Nagyon szeretjük, ha matek emelt szintű érettségije van valakinek, mert az absztrakciós képesség fontos, de nyilván a biológia, a kémia vagy a fizika emelt szintű is nagyon jó lehet. Úgyhogy akit ez érdekel, azt várjuk, és azt gondolom, hogy nálunk kihívást találhatnak maguknak. Érdemes részt venni a nyílt napjainkon, mert a laborlátogatások során bepillanthatnak az itt folyó képzésekbe. Aki érdeklődik, nyugodtan keressen meg, egyeztetett időpontban szívesen tartunk bemutatkozást gimnáziumi osztályoknak vagy kisebb csoportoknak.

Ahogy mondta korábban, számos innovációs szabadalom került ki a karról. Említene néhányat?

Több fejlesztésünkkel versenyt is nyertünk, ilyenek a 3D-erőmérő szenzor, a látássérültek számára fejlesztett szoftver vagy a sejtszintű, molekula-interakció szimulációs rendszer. Fejlesztünk izomstimuláló eszközt a deréktól lebénult betegek számára, amely a lábizmokat úgy stimulálja, mozgatja elektromos impulzusokkal, hogy a használat során biciklizni tudnak. A mobilapp, amit a látássérülteknek készítünk, letölthető és használható. Részt veszünk a négyévente megrendezendő Cybathlon svájci versenyen, de vannak időközi megmérettetések is, amelyeken részt vett a látássérültek számára készített szoftverünk és mobilalkalmazásunk. Ezt a két versenyt megnyertük, úgy, hogy a többieknek számítógép volt a hátán, míg nálunk csak egy mobiltelefon.

Fejlesztettünk olyan ultrahangos készüléket, amivel a bőrelváltozásokat lehet vizsgálni, és azt, hogy egy anyajegy vagy az elváltozás rossz-, vagy jóindulatú. Ezt az egyik kollégánk fejlesztette ki, szabadalmaztatta, innen indult a spin-off cég. Ehhez a speciális ultrahangkészülékhez fejlesztett szoftvert, ami már kint is van a piacon. Az egyetem hatékonyan támogatja az innovációt, de ahhoz, hogy mindezt jól csinálhassuk, az kell, hogy legyen igényünk arra, hogy innovatív eredményeket, piacra vihető fejlesztéseket is megvalósítsanak a hallgatóink, oktatóink. Jó néhány itt fejlesztett eszközünk ipari alkalmazásban van, és több kutatás-fejlesztése most folyik.

Milyen fejlesztéseik vannak általában és most?

Vannak eszközbeszerzéseink vagy oktatástechnikai fejlesztések, például LED-fal-beszerzés. Sikerült néhány új labort berendezni, egy sportbionika és adatintelligencia-labort, amelynek keretében együttműködést kötöttünk a Magyar Olimpiai Bizottsággal arra, hogy sportolók teljesítményét tudjuk mérni multiszenzoros módon, több modalitással, akár a sérülés utáni terhelhetőséget is. Az az elvem, hogy élvonalbeli kutatást jó eszközökkel lehet csinálni. Vannak olyan területek, amihez olyan eszközök kellenek, amelyek nem beszerezhetők számunkra, így ekkor együttműködéseket próbálunk kötni, hogy mi a szimulációs és elméleti kutatást végezzük, ahol pedig van megfelelő eszköz, ott lehet mérni és elvégezni a kísérleteket.

Mit gondol a fiatalokról, jól tudják kamatoztatni az itt szerzett tudást? Mit tanácsol az egyetemükre készülőknek?

Nagyon tetszik, hogy bár ma több kihívással kell szembenézniük, hajlandók kommunikálni. A figyelemhossz erősen lecsökkent, sok tartalmat videó formájában fogadnak be. Próbálunk erre készülni, adaptálódni mi is. Az egyetem megkezdésekor nagyobb ugrást kell megtenni az első fél-, egy év alatt. Azt tanácsolom a hallgatóknak, hogy olyan irány felé induljanak, amit szeretnek csinálni, bármelyik képzést is választják. Találjanak jó példaképet, mentort, akitől tanulhatnak, és legyenek szorgalmasak. Azt is szoktam mondani, hogy a saját magunk megismerése nagyon fontos, és hogy tervezzenek mindig hosszú távra.

Cserey György

• Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakára járt 1994–1996 között, majd a Budapesti Műszaki és  Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnök szakán végzett.
• 2001-ben alkalmazott informatika és orvosbiológiai méréstechnika szakirányokon az Analogikai és Neurális Számítások Laboratóriumában, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében volt doktorandusz Roska Tamás mellett, majd 2003–2004-ben vendégkutató diák a Notre Dame Egyetem (USA) villamosmérnöki karán, 2003–2006 között pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán, szintén Roska Tamás témavezetése mellett. 2006-ban
  summa cum laude doktorált.
• 2001 óta tanít, többek között a BME-n, a PPKE-n, a Notre Dame Egyetemen.
• A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja 2022 óta.
• Angolul és németül beszél.

Cserey György