A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyolc kara közül a Villamosmérnöki és Informatikai a legnagyobb több mint négyszáz oktatójával és mintegy hatezer hallgatójával. A képzési terület önmagában is az egyik legkiemeltebb és legsikeresebb, a minőségi oktatás, az új technológiák alkalmazása, az oktatási koncepció pedig a hazai felsőoktatás látványos eredményeket produkáló színterévé tette és teszi. A kar által indított képzésekről Charaf Hassan dékánnal beszélgettünk.
Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.
Mit mutatnak a számok, mennyire népszerű a kar?
Az eddig is jelenlévő hatalmas érdeklődés, ha lehet, még nagyobb lett, az utóbbi években egyértelműen növekvő tendenciát látunk. A mérnök-informatikus szak magyar nyelvű képzésére tavaly hétszáz jelentkezőt vettünk fel, a villamosmérnökire háromszázötven, a gyakorlatorientált üzemmérnök-informatikusira pedig több mint száz főt. Pedig nem egyszerű hozzánk bekerülni, de a hallgatók többsége magasan felülteljesít már a jelentkezéskor is. A felvételi pontszámok alsó szintje 385 volt tavaly, a felvettek átlagpontszáma pedig 438, ami irigylésre méltó mutató. A bőség zavarával küszködünk: hozzánk a legjobbakból is a legjobbak kerülnek. Örömünkre szolgál, hogy a szeptemberben induló űrmérnök mesterképzésre is kiemelkedő az érdeklődés.

Fotó: Kőhalmi Péter
Hogyan motiválják a hallgatókat?
A tantervet, annak kötelező alaptárgyait és a számonkérést nagyon komolyan vesszük, ennek kapcsán nem engedünk meg semmilyen lazaságot, mindemellett mindent hallgatóbarát módon közelítünk meg, Az egyetemen először mi vezettük be a tankörrendszert, amely révén a tanulók – amellett, hogy egymás szakmai fejlődését segítik – igazi közösségépítésben vesznek részt.
[kiemelt]Különösen figyelünk a kiugróan tehetséges és több ismeretre vágyókra. Velük speciálisan is foglalkozunk, számukra indítottuk el az IMSc tehetséggondozó programunkat és az azzal járó speciális ösztöndíjrendszert.[/kiemelt]
A karon folyó oktatás témái és tárgyai napról napra fejlődnek és megújulnak. Mennyire gyorsan tudják a változásokat beépíteni a tantervbe?
Gyakorlatilag azonnal. Az alaptárgyak ritkán változnak, azok stabilnak tekinthetők. A specializációs tárgyakat azonban kétévente tartalmi szempontból felülvizsgáljuk. A szabadon választható tárgyak esetén már napi szinten figyeljük, hogy mit lehet beépíteni a tananyagba.
[kiemelt]Ezek már nem azok az idők, amikor megjelent egy tankönyv, és évekig tudtuk azt használni, itt a technológiák fejlődésével az oktatásnak is lépést kell tartania.[/kiemelt]
Csak egy példa: amikor megjelent a Kotlin programozási nyelv, a következő féléves oktatási anyagban már szerepelt, azaz nem engedhettük meg magunknak, hogy ne így tegyünk, hiszen valóban a legnaprakészebb tudást akarjuk biztosítani a diákjaink számára. A tanterv összeállításában éppen ezért a lehető legrugalmasabbak vagyunk, nagy szabadságot biztosítunk az oktatóknak: gyakorlatilag szabad kezet adunk nekik abban, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel, milyen technológiával és technikával biztosítják a karon a legmagasabb szintű oktatást. Természetesen vannak szakmai elvek, amelyeket követnünk kell, meghatározzuk, mit kell tudnia az adott szak hallgatójának, de ezenkívül hihetetlenül széles a lehetőségek skálája, amellyel többet tudunk nyújtani és nyújtunk is a tanulóinknak.
Az online terület mennyire épült be az oktatási rendszerbe?
Elválaszthatatlanul. A pandémia mindenkit rákényszerített az internetes világra való váltásra, amit saját fejlesztésekkel bővítettünk és maximálisan ki is használtunk. Ezek annyira beváltak, hogy immár három olyan tantervi blokkunk is van, amit a hallgatóknak kötelezően online kell teljesíteni. Ezzel is rugalmasabbá és nyitottabbá válik a rendszer, könnyedebbé és kétoldalúvá alakul az oktatási kommunikáció. Az új generációk ebben már sokkal inkább hisznek, mint a klasszikus felsőoktatási formákban, amit persze nem lehet nélkülözni, de kiegészíteni igen.
Milyen a légkör, a hallgatói közösség összetartása a karon?
Mottószerűen szoktuk idézni: a VIK az a hely, ahol jó lenni. A kollégiumi és az egyetemi légkör abszolút ezt igazolja. Igyekszünk a hangulatot a legjobbá tenni. A tanulás és az oktatás színvonalát senki nem kérdőjelezi meg, a minőségre nem lehet panasz, ezenfelül kiemelten foglalkozunk azzal, hogy olyan extra lehetőségeket biztosítsunk hallgatóinknak, amelyek egyszerre szórakoztatók, de csapatmunkára is szoktatja őket.
[kiemelt]Van egy alapelv, amit meg kell érteniük: a mérnöki szakma nem tűri az individualista szemléletet.[/kiemelt]
A Cisco Systems Magyarország Kft.-vel együtt többek között ezért hoztuk létre a szabadulószobákat, ahol a játékos forma mellett a csapatmunkára és a közösségépítésre helyezzük a hangsúlyt. Megalkottunk egy startupprogramot is: ha a diákoknak támad egy jó ötletük, mentor segítségével dolgozhatnak rajta, majd zsűri előtt tesztelhetik az ötletben rejlő tőkebevonás lehetőségét.
Az elhelyezkedési mutató a végzettek esetén százszázalékos?
A mennyi idő alatt találnak állást kérdés nálunk értelmezhetetlen, hiszen nem kell keresniük. Az egyetemnek nagyon erős céges, ipari együttműködései vannak, jelenleg több mint ezer vállalattal állunk kapcsolatban. Nincs a területnek olyan valamennyire is számító piaci résztvevője, amellyel ne tartozna ide.
[kiemelt]A cégek tulajdonképpen már a tanulmányaik közben állásajánlatokkal bombázzák a hallgatókat, voltak, akiket el is szipkáztak, gyakorlatilag meg sem várva, hogy megszerezzék a képesítésüket.[/kiemelt]
Hogy ezt a veszélyt elkerüljük, kialakítottuk a Bachelor of Profession (Bprof) üzemmérnök-informatikus alapképzést. Ez azt jelenti, hogy a hallgató egy év alapozást és egy esztendő specializációt követően az adott cégnél is eltölt egy évet, amely az azonnali munkába állását készíti elő, de úgy, hogy a diák közben befejezi a tanulmányait, elkészíti az önálló labormunkáját, majd a szakdolgozatát. Ezalatt majdnem mindegyik hallgatóink megkapja az állásajánlatot, így mindenki jól jár: az egyetem, a tanuló és a cég is. Nem okoz semmilyen nehézséget elhelyezkedniük sem Magyarországon, sem külföldön. Azt szoktam mondani, hogy a VIK diplomája az egész világra szóló útlevél: mindenhol a legmagasabb szintű tudás dokumentumaként tekintenek rá.
Névjegy
Charaf Hassan
- 54 éves, nős, három gyermek édesapja.
- Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2014-ben, 2017 óta az MTA doktora 2016-tól a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
- Többek közt az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja.
- A Vodafone Alapítvány elnöke.