A bölcsészképzések hagyományosan az egyetemi oktatás alappillérei közé tartoznak, ám napjainkban egyre inkább az alkalmazható tudás, a gyakorlati tapasztalatok és a munkaerőpiaci igények is előtérbe kerülnek. A magyar bölcsészkarok számára a kihívás a tudományos kiválóság mellett a hallgatók felkészítése egy változó világra. Kivételesen egyetemi vezetővel készített interjú helyett egy összeállítást hoztunk, amely a bölcsészkarokat mutatja be.
A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.
A bölcsészképzésekkel szembeni sokszor negatív megítélésen a legtöbb intézmény aktív képzésfejlesztéssel, gyakorlati lehetőségekkel igyekezett az elmúlt időszakokban túllépni. Leginkább erőssége a képzéseknek, hogy gondolkodni, kritikusan gondolkodni tanítanak és lehetővé teszik, hogy sok munkahelyen megállják a helyüket a bölcsészképzésben részt vett frissdiplomások. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évben készített interjúinkból mit tudtunk meg a bölcsészkarokról.
TRADÍCIÓ ÉS SOKSZÍNŰSÉG AZ ELTE BTK-N MUNKAERŐPIACI FÓKUSSZAL
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara közel 400 éves múltú, ezzel Magyarország legrégebbi egyetemi kara. Bartus Dávid dékán szerint az intézmény nem csupán történelmi múltjával, hanem képzési kínálatának gazdagságával is kiemelkedik. A kar közel nyolcvan nyelvet oktat, ezzel világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. Kiemelt cél, hogy a kar tudományos műhelyei nemzetközileg is elismert kutatóhelyekként működjenek. A kar az ország egyik legfontosabb tanárképző központja.
Bartus Dávid szerint a bölcsészettudomány napjainkban egyfajta paradigmaváltáson megy keresztül. Céljuk, hogy továbbra is biztosítsák a hagyományos tanár- és bölcsészképzést, ugyanakkor nyitni kívánnak azok felé is, akik a munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni, nem feltétlenül tudományos vagy pedagógusi pályán. Ennek jegyében 2025 szeptemberétől egy új, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kidolgozott mesterképzést terveznek elindítani. Ez a képzés felerészben piacképes, gyakorlatorientált tudást – például gazdasági, informatikai, kommunikációs vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket – kínál, míg a másik fele a bölcsészek hagyományos erősségeire, az idegen nyelvű és kulturális kompetenciákra épül. A cél olyan szakemberek képzése, akik egyszerre tudnak kérdéseket feltenni és rendszerszinten gondolkodni, miközben a mai munkaerőpiacon is megállják a helyüket.
SZEGED: PEZSGŐ EGYETEMI ÉLET, NEMZETKÖZI NYITÁS ÉS TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szintén az élmezőnyben van. Gyenge Zoltán dékán az UNIside-nak adott korábbi interjújában kiemelte, hogy az SZTE nemcsak a hazai, de nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet foglal el. A kar a város aktív kulturális életébe szervesen beágyazódik.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán a fejlesztések leginkább a képzési struktúra frissítésében jelennek meg. Gyenge Zoltán dékán hangsúlyozta, hogy folyamatosan új, a jelenkori kihívásokhoz igazodó szakokat indítanak – ilyen például az angol nyelvű pszichológia, a művészettörténet, valamint a design- és művészetmenedzsment MA. Emellett a Szegeden létesülő, országos léptékű BYD beruházás is új irányokat jelöl ki: ehhez kapcsolódva indították el a kínai és japán nyelvi képzéseket, amelyek jól illeszkednek a már meglévő gazdag nyelvoktatási kínálathoz.
Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja úgy látja, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése újra rávilágít a bölcsészettudományok fontosságára. Szerinte azok a kérdések, amelyek a művészetekhez és a filozófiához kapcsolódnak – az identitás, az élet értelme, az emberi létezés –, egyre inkább előtérbe kerülnek. A bölcsészettudomány nem gépi válaszokat ad ezekre a kérdésekre, hanem segít abban, hogy az ember saját válaszait megalkossa, reflektálva más korszakok és kultúrák tapasztalataira. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán nem minden szak kifejezetten gyakorlatorientált, mégis erőteljes gyakorlati hatása van a képzéseknek – hangsúlyozza Gyenge Zoltán. Az itt végzettek kiemelkedő kommunikációs képessége, komplex problémalátása, erkölcsi érzéke és kritikai gondolkodása olyan kompetenciák, amelyek szinte minden területen keresettek. Ezért is látják azt, hogy a bölcsészhallgatók iránti kereslet globálisan is növekvő tendenciát mutat.
GYAKORLATI TUDÁS ÉS KARRIERLEHETŐSÉGEK A PÁZMÁNYON
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészképzései a nemzetközi tanulmányok iránt érdeklődőknek különösen vonzóak lehetnek. Szigetvári Tamás, a Nemzetközi tanulmányok tanszék vezetője szerint mesterképzésük – például a kulturális diplomácia vagy a regionális tanulmányok – kiváló lehetőséget kínál nemcsak szakterületi elmélyülésre, hanem piacképes, gyakorlati tudás megszerzésére is. A képzés olyan készségeket ad, amelyekkel a hallgatók nemcsak a tudományos szférában, hanem a multinacionális cégeknél vagy a közigazgatásban is megállják a helyüket.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán a kötelező hathetes gyakorlat fontos eleme a képzésnek. Szigetvári Tamás szerint a hallgatók jó tapasztalatokkal térnek vissza akár vállalatoktól, akár nemzetközi szervezetektől vagy az állami szférából is. Rendszeresen előfordul, hogy a gyakorlati helyek hosszútávú munkalehetőséggé alakulnak. A mesterképzés során sokan dolgoznak a tanulmányaik mellett, ezért az oktatók is igyekeznek rugalmasabb kereteket biztosítani az órarend és a követelmények terén.
A BÖLCSÉSZDIPLOMA ÉRTÉKE A MUNKAERŐPIACON
Mindhárom intézmény vezetője hangsúlyozza, hogy a bölcsészképzés komoly versenyelőnyt ad: az ELTE-n például külön kiemelik a kommunikációs és szövegalkotási készségek, valamint a kritikus gondolkodás fontosságát, amelyekre egyre nagyobb szükség van a munkaerőpiacon. Bartus Dávid szerint sok hallgató már az egyetemi évek alatt is megtalálja a helyét a munka világában, legyen szó állami vagy vállalati szektorról.
A bölcsészek jelentős része általában alapképzés után továbbtanul, és akik munkát keresnek, azok is gyorsan elhelyezkednek. A Pázmányon tapasztalható egyfajta kettősség: sok hallgató eleve nemzetközi karrierben gondolkodik és akár már az alapképzés után külföldre megy, ugyanakkor itthon is sok a lehetőség. Szigetvári Tamás szerint a nemzetközi háttérrel rendelkező intézmények és cégek éppúgy keresik a PPKE-n végzett bölcsészeket, mint a minisztériumok vagy állami szervek.
A bölcsészkarrier ritmusa nem feltétlenül kínál azonnal látványos karriert. A fokozatos építkezés, az élet különböző területein elért egyensúly hosszú távon értékesebb lehet, mint a gyors siker.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
