Az új működési modell kialakításának terve több mint fél éves és az új BME rektor elmúlt időszakbeli munkáját ennek felépítése jelentősen meghatározta. A finishez közeledve Charaf Hassan kiemelte, hogy a jövőben is transzparenciára törekszik. Továbbra is fontosnak tartja az átfogó és széles körű párbeszédre épülő döntéshozatalt, és azt, hogy a BME a magyar és nemzetközi műszaki felsőoktatás meghatározó szereplője maradjon és ebben a szerepében meg is erősödjön.

Az egyedi BME-modell

A rektor a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a BME működtetését 2025. március 1-jétől a BME Fenntartó Zrt. veszi át. Mint fogalmazott, ennek meghiúsulására elég kicsi az esély, a cégbírósághoz ugyanis a napokban már beadták a szükséges dokumentumokat. A cég egyelőre 100 százalékos állami tulajdonban lesz megalapításakor, de rögtön utána értékesítésre is kerül. Az új fenntartó cég, átvéve az állam szerepét jelentős pénzügyi támogatást nyújt az egyetemnek, ezáltal magasabb lesz az a költségvetés, amelyből az új BME gazdálkodhat. Ennek azonban – ahogy az összes modellváltott egyetemen is történik – feltételei vannak, viszont ezeket a feltételeket, KPI-okat, közösen alakították ki a kormányzattal – tette hozzá.

Az új modell nemcsak a BME, hanem a hazai műszaki felsőoktatás jövőjére is hatással lesz. Mint azt Charaf Hassan az UNIside kérdésére elmondta, ezek a KPI-ok nem feltétlenül egyeznek meg a többi modellváltott egyetemmel kötött szerződésekben foglaltakkal, bár a BME-n is fontos, hogy olyan diákok kerüljenek be, akik végig is viszik a tanulmányaikat – utalt például a lemorzsolódás csökkentésére reflektáló indikátorra. A rektor elmondta, hogy a vállalások a nemzetközi szerepvállalás, a tudományos teljesítmény, valamint a minőségi képzés fenntartása köré szerveződtek. „Kiemelt vállalása a BME-nek, hogy a következő 6 év alatt az ipari bevételeit megháromszorozza” – árulta el Charaf Hassan.

Az új modell nemcsak a BME, hanem a hazai műszaki felsőoktatás jövőjére is hatással lesz (Fotó: 25. Educatio Kiállítás/BME Facebook oldala)

Az egyetem tehát nem alapítványi fenntartásba kerül, hanem egy céges finanszírozási struktúra jön létre, amelyben a magyar ipar nagyvállalatai is szerepet kaphatnak. „A korábbi egyeztetések alapján egyelőre egyedül a MOL emelhető ki, mint komoly érdeklődő.

A BME rektori pozícióját Charaf Hassan 2024 júliusa óta tölti be. Már megválasztásakor egyedi megoldásról beszélt, rektori pályázatában is a fejlődést és a struktúraváltást, egy az Erasmus ösztöndíjak és az EU-s források, például a Horizont-programok megtarthatóságát szem előtt tartó modellváltási megoldást keresett. És mint az azóta vele készített interjúinkból is kiderült, ezért folyamatos egyeztetéseket folytatott a kormánnyal, elsősorban Hankó Balázzsal, valamint azokkal a piaci szereplőkkel, nagyvállalatokkal, akik egyike, a MOL most valóban elkötelezett a BME piaci fenntartásában.

Mint a rektor elmondta, itthon a BME modellváltása egyelőre példanélküli, de érdemes tudni, hogy ez a formáció Európában és az USA-ban egyáltalán nem ritka. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a felállásban is garanciákat kell vállalni az autonómia fenntartására, éppen emiatt kiemelhető, hogy már most az új Zrt. felügyelő bizottságában is BME-hez kötődő szakemberek ülhetnek, valamint ez a garanciavállalás megvan a későbbi tulajdonosok esetében is.

Az állami fenntartás adottságainak egyirányú utcája

Charaf Hassan a beszélgetés során kifejtette, hogy az állami költségvetés egyre csökkenő mértékű támogatása miatt a BME nem tudott fejlődni az állami fenntartás keretei között. A rektor szerint az állam nem volt hajlandó további pénzügyi támogatásra, és nem kívánt többet adni az oktatási és kutatási szektor fejlesztésére, ha nem teljesülnek az új indikátorok, amelynek szükséges feltétele volt valamiféle modellváltás, a strukturák átalakítása, amelynek speciális megoldását adta a fent részletezett modellváltás, elsősorban az új rektor kezdeményezésére, amelyet természetesen a szenátus is támogatott

„Az államnak volt egyfajta megközelítése, de további teljesítményvállalás nélkül nem akart több pénzt adni, ezért az új keretrendszerben oktatási, kutatási és innovációs területen is indikátorokkal mérhető vállalásokat tesz az egyetem” – mondta Charaf Hassan és kifejtette, mennyire örül annak, hogy az állami fenntartás alól és a költségvetési szerveket kötő működési modellből kikerül az egyetem.

Mint mondta, az egy adottság, hogy a BME régi épületeinek fenntartása, karbantartása mindig is nehézséget jelent, de az, hogy költségvetési szervként minden évben szigorúan január 1. és december 31. között kellett gazdálkodniuk a forrásokkal, sokban megkötötte a kezüket, amikor a fejlesztések, kutatások eszközeinek beszerzése éven túli tervezést igényeltek.

A rektor szerint a céges fenntartói modell lehetőséget ad arra, hogy az egyetem a jövőben magánszektorral és ipari partnerekkel sokkal közvetlenebbül és hatékonyabban működjön együtt, valamint, hogy a dolgozók is kikerülhessenek március 1-jétől a munka törvénykövének hatálya alá, erősítve ezzel az egyetem gazdasági helyzetét.

Új lehetőségek és kihívások a BME számára

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes a beszélgetés során kiemelte, hogy a BME hallgatóinak jelentős része, 60–70 százaléka már most is továbbtanul mesterszakon és az egyetemen marad. Szerinte ezért kulcsfontosságú, hogy a hallgatók hosszabb távra tervezzenek, és olyan oktatási környezetet kapjanak, amely valódi versenyelőnyt biztosít számukra a munkaerőpiacon. Beszélt arról is, hogy egyre több szak esetében érik el a diplomázók a milliós fizetési szintet, és nagyon hamar elhelyezkednek, ami azt mutatja, hogy a BME-s végzettség komoly többletértéket jelent. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ennek fenntartásához folyamatos fejlesztésekre van szükség. A képzési portfólió bővítése is napirenden van, különösen olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, de ezekhez a fejlesztésekhez elengedhetetlen a fenntartóváltás. Az UNIside kérdésére azt is elmondta, hogy a KPI-ok teljesítéséhez szükség van a képzési módszerek fejlesztésére is. Mint kiemelte, egy felmérésből kiderült, hogy a diákok leginkább a kiscsoportos fókuszált oktatást priorizálják, ezt követi a projekt alapú oktatás, a harmadik helyen áll a frontális oktatás és az utolsón az online. Utóbbit természetesen kiegészítésként továbbra is használják, de az intézmény nagy tapasztalatú, kutató tanárainak előbbire való felkészítése is a következő időszak kihívása. Mint elhangzott a diplomatémáknak már ma is fele külső téma, a BME-VIK-en például 70 százalék, de ezt még tovább szeretnék ebbe az irányba terelni.

Egyre több szak esetében érik el a diplomázók a milliós fizetési szintet, és nagyon hamar elhelyezkednek, ami azt mutatja, hogy a BME-s végzettség komoly többletértéket jelent. (Fotó: 25. Educatio kiállítás/BME Facebook oldala)

Az ipari kapcsolatok megerősítése érdekében a BME minden hónapban egy-egy kari szerveződésű üzleti reggelit is tart, valamint egyre inkább fordul a KKV-k felé is. Ahogy a rektor fogalmazott, nem tartja kizártnak, hogy a MOL mellett kisebb befektetők is legyenek majd a fenntartó cégben, hiszen mint mondta, a diverzitás ezen a téren is fontosnak tartja.

A BME a közeljövőben tehát komoly változások elé néz, és addig is a belső folyamatok áttervezése, átalakítása, az amire fókuszál. Ahogy fentebb írtuk, az új fenntartói modell révén a BME lehetőséget kap arra, hogy ipari kapcsolatokat építsen, miközben megtartja az Erasmus és Horizont programokhoz való hozzáférést is.

Charaf Hassan, remélve a folyamatok stabil és előremutató rendezését, fontosnak tartotta, hogy korábban sajtóvisszhangot is kapott alacsony béreket az új modell kialakításának részeként rendezze. A közalkalmazotti bártáblából való kikerülés ugyanakkor érintette a dolgozók szabadságát és akinek az kedvezőbb, meghagyták a lehetőséget, hogy idén még aszerint kapja meg a szabadnapjait. Ezt követően és a többi munkavállalónak a munka törvénykönyve alapján adható napokat és plusz 5 napot biztosít az egyetem. Sokaknak ez még kötetlen munkaidővel is párosul, így a rektor szerint nem nagyon lehet ok panaszra. A január 1-jei bérfejlesztések nemcsak a tanárokat, hanem az egyetem többi dolgozóját is érintették: a tanársegéd és az adjunktus szintű fizetéseknél 60 százalékos, míg felső kategóriáknál, mint a docens, vagy tanár pedig durván 30 százalék körüli a most adott emelés. A béreket alapvetően emeltük, de ezek a fizetések még mindig elmaradnak a piaci szinttől. „Szerencsére sokaknak ez csak az alapbére, különböző projektekért, pályázatokért további kiegészítést is kapnak a kollégák” – tette hozzá. Mint hozzátette, nincs bérfeszültség sem, mert a Phd hallgatói ösztöndíj duplázással – ami bár számukra óriási emelés – még mindig a tanársegédi bér alatt marad így kicsivel.

Charaf Hassan kiemelte, hogy az új fenntartói modellben minden folyamat átlátható lesz, minden lépésről tájékoztatja a kollégákat. „Mindenért én vagyok a felelős, itt vagyok, lőjetek” – mondta, hozzátéve, hogy a cél továbbra is a minőségi oktatás és kutatás fenntartása.

A BME jövője és a minőség

A BME hosszú távú célja, hogy ne csak a magyar, hanem a nemzetközi műszaki oktatásban is kiemelkedjen. A rektor úgy véli: az egyetem jövőjét a minőség alapozza meg, és a modellel kapcsolatos döntések mind a BME sikeres jövőjét szolgálják.

Charaf Hassan hangsúlyozta: „Azt szeretnénk, hogy a BME legyen a budapesti MIT (Massachusetts Institute of Technology).” A rektor szerint az egyetem a jövőben globálisan is versenyképes szereplővé válhat, de továbbra is a BME marad az ország műszaki egyeteme. Charaf Hassan hozzátette: „Rendkívül bíztatónak tartom, hogy a MOL-os kollégákkal egyeztetve egyértelművé vált, hogy számukra is fontos az az érték, hogy a BME minőség megmaradjon.”

A felvételi követelmények továbbra is szigorúak maradnak: 320 pont alatt senki nem kerülhet be, és kötelező az emelt szintű érettségi is. A rektor hangsúlyozta, hogy nem engednek a minőségből, és nem fognak „mindenkit átrugdosni” a KPI-ok teljesítése érdekében.