Az ESG mozaikszó az Environmental, Social, Governance szavakat takarja, mely nem más, mint a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást értékelő keretrendszer. Az ESG-irányelvek elsősorban a vállalati szférában játszanak egyre fontosabb szerepet, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények szerepe kettős: egyrészt az intézmény működése során egyre hangsúlyosabbá válnak a fenntarthatósági kérdések, másrészt az oktatás-kutatás területén sem megkerülhetők ezen témakörök. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról számolt be, a képzési portfólióban, a kutatásban, valamint az instrastruktúra-fejlesztés is során kiemelt szempont a fenntarthatóság.

Egy zöld campus vonzóbb, mint a betondzsungel

Bács Zoltán kancellár szerint a fiatalok egyetemválasztását befolyásolhatja egy-egy intézmény hozzáállása a környezeti kihívásokhoz, a fenntarthatósághoz, hiszen a pályaválasztás előtt álló fiatoknak kiemelten fontos, hogy milyen környezetben töltik mindennapjaikat, a következő éveket.

„A napjaink fiataljai számára rendkívül meghatározó téma a környezet- és klímavédelem. Ezen tapasztalatainkat erősítették meg a Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának felmérései, akik a zöld életmód és természetközeliség szempontjából vizsgálták a hallgatókat, és kiderült, hogy a fiatalok számára valóban fontos, hogy milyen környezetben folytatják tanulmányaikat, vagy kezdik meg pályafutásukat” – magyarázta a kancellár. Továbbá úgy véli, hogy egy modern, környezettudatos elemeket is magában foglaló, zöld campus sokkal vonzóbb lehet egy belvárosi, sűrűn beépített helyszínnél. Sőt, Bács Zoltán arra is felhívta a figyelmet, a felsőoktatási világrangsorok összeállításánál is megjelennek ezek a szempontok.

Szemléletmód és cselekvés

„Az intézmény oktatási, kutatási, innovációs tevékenységében és a mindennapi működésében is meghatározó szempont a fenntarthatóság” – hangsúlyozta a kancellár. Az egyetemen új kutatóközpont létesült: létrehozták a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központot, mely révén a szakemberek képesek lehetnek felelősségteljes és hiteles válaszokat adni a felmerülő ökológiai kérdésekre.

„Az elmúlt egy év alatt tartott tanácskozásaikon vizsgálták többek között Magyarország biodiverzitásának helyzetét, egyeztettek a vizes élőhelyek biodiverzitásának védelméről, a biodiverzitás-monitorozás szükségességéről, a korszerű adatgyűjtési módszerekről, a monitorozással szerzett információk társadalmi-gazdasági hasznosításáról, valamint a Debreceni Egyetem környezeti ellenőrző rendszerének elindításáról és a munka jelenlegi fázisairól is.”

De az egyetemnek van saját környezetvédelmi programja is, melyen a DE kutatói közösen dolgoznak, illetve részt vesznek a Zöld Munkacsoport tagjaival együttműködve. „A társadalmi szerepvállalás újabb lépéseként pedig a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje nemrég megújította együttműködését a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával. A megállapodás nyomán a Nagyerdő szélén található kert ezentúl nemcsak a természetből eltűnőben lévő vagy kipusztult védett növények megőrzésében, szaporításában és visszatelepítésükben segíti a nemzeti parkot, hanem tervezik és elvégzik a visszatelepített növények utógondozását, nyomon követését is.

Az egyetem a környezettudatos életmódra nevelés fontosságát szem előtt tartva támogatja a kerékpáros közlekedést, többek között a közösségi bérkerékpár-rendszerrel, az UniBike-kal” – mondta Bács Zoltán. De 2024 őszén szervezte meg először a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar a bringás reggelit, melyen egészséges és tápláló reggelivel várták a Böszörményi úti campusra kerékpárral érkezett hallgatókat, oktatókat.

A kancellár szólt a HÖK Környezetvédelmi Bizottsága munkájáról. Kiemelte, hogy a HÖK-bizottság a zöld életmódot és a természetközeliséget képviselve hirdette meg például a Zöld Börzét a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon, az egyetemi madárgyűrűzést az Egyetem téri campuson, a Föld Óráját és a Nagytakarítást a Nagyerdőn.

Instrastruktúra-fejlesztés környezettudatosan

A Debreceni Egyetem vezetősége elmondásuk szerint a fejlesztések során kiemelten figyel arra, azok minél jobban illeszkedjenek az őket körülvevő természetbe, valamint energiatakarékos, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyó megoldások alkalmazására törekszenek.

„Az energetikai hatékonyság fokozását célzó fejlesztések valósulnak meg az Elméleti tömb, a Kémia épületet és a Műszaki Kar Ótemető utcai campusának már folyamatban lévő korszerűsítésénél, valamint a sportlétesítményekre telepített napelemes rendszerek nyomán. Az Arany János téri gyakorló általános iskola energetikai felújításon esett át, mely során a homlokzat és a tető szigetelése mellett többek között kicserélték a külső nyílászárókat, felújították a villámvédelmi hálózatot és a kültéri villamossági rendszert” – számolt be a legutóbbi fejlesztésekről a kancellár. Hozzátette, hogy az egyetem Vezér utcai innovációs parkjában nemrég elkészült beruházások (Pilot kutatólaboratórium, Gyógyszerésztudományi Kar és a hozzá tartozó Nemzeti Gyártó – Kutató – Oktató Középüzem), illetve a még épülő Járműlabor kialakítása is a környezet- és természetvédelem szempontjait messzemenőkig figyelembe véve történik.

A folyamat elkezdődött: itt tart az egyetem az ESG-szempontok megfeleltetésében

Mint tudjuk, az Európai Uniós ESG-irányelven túl, a magyarországi, 2024. január 1-jén hatályba lépett ESG-törvény vállalatokra vonatkozik. Ugyanakkor – Bács Zoltán szerint – a Debreceni Egyetem már elindultak azok a folyamatok, amelyek az ESG-szempontrendszereket figyelembe véve fejlesztik az egyetemet. „Emellett a hazai gazdasági élet szereplőinek is megfelelő támogatást biztosítunk ehhez, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara számos, különböző szintű képzés keretében nyújtott és nyújt segítséget a megfelelő tudás elsajátításához vagy szintetizálásához” – emelte ki.

Versenyképes tudásátadás

A képzés terén szintén igyekeznek a naprakész tudás átadására: az egyetemi hallgatók szabadon választható nappali és levelezős munkarendben induló kurzusok keretében ismerkedhetnek meg az ESG-vel. De szakmai fórumokon is igyekszik jelen lenni a DE e kérdéskörben, mind az akadémia, mind pedig a vállalati szféra számára: az érdeklődő vállalatvezetők, menedzserek és operatív szinten dolgozó kollégák számára workshopokon, nagyobb konferenciákon nyújtanak tájékoztatást az ESG világáról.

„Azon szakemberek számára, akik tovább mélyítenék az ismereteiket az ESG-követelményrendszernek való megfelelést illetően, egyéves mesterképzést kínál a GTK. A képzésen a résztvevők megismerkedhetnek az ESG keretrendszerrel és annak pilléreivel, az ESG kockázatkezeléssel, az ESG-stratégiaalkotással, a jelentéstétellel, az ESG-hez kapcsolódó mérési lehetőségekkel, valamint a zöld pénzügyi és számviteli kérdésekkel. Az ESG-törvény hatálybalépésével korlátozódik azok köre, akik a vállaltok számára ESG-tanácsadói tevékenységet végezhetnek, hiszen a törvény értelmében ehhez a tevékenységhez tanácsadói akkreditáció szükséges” – foglalta össze az egyetem szerteágazó ESG-portfolióját Bács Zoltán.

Erre reagálva a DE GTK 2024 augusztusában pótfelvételi eljárás keretében hirdette meg először az ESG – Környezeti, társadalmi és irányítási szakember mesterképzési szakot, az első évfolyam pedig szeptemberben el is indult.

„A cél olyan vállalati szakemberek képzése, akik alkalmasak koordinálni a szervezetek fenntarthatósági átmenetét, támogatni a szervezetek fenntarthatósági stratégiájának kialakítását, irányítani a bevezetését és működtetését, valamint a kötelező és önkéntes beszámolók elkészítését, különös tekintettel az Európai Unió Zöld Megállapodás megvalósítását elősegítő ESG keretrendszer integrálására” – hangsúlyozta a kancellár.

„Emellett a DE GTK Kari Tanácsa november eleji ülésén támogatta az ESG tanácsadó részismereti képzés indítását, melyet 2024 decemberében tervez indítani az intézmény” – mondta Bács Zoltán. S ennek hátterében az áll, hogy a részismereti képzésen szerezhető mikrotanúsítvány az ESG tanácsadóként való működés egyik feltétele. Mint mondta, az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről szóló 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadóként való működéshez további feltételeket is meghatároz, ezért célszerű a jogszabály alapos áttanulmányozása, az akkreditációra való felkészülést az intézmény elkezdte.

Nemcsak a képzésben, de a tudományos szegmensben is próbál naprakész maradni a DE, így az ESG keretrendszer lehetőségeiről és kihívásairól kínált átfogó képet az I. DE-ESG Konferencia és Fórum, ami Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar vármegyei szervezete közös kétnapos eseménye volt. A kancellár úgy fogalmazott: „A konferencia célja, hogy a régióban egyedülálló módon, mind az akadémiai, mind a vállalati szektor szereplői számára átfogó képet nyújtson az ESG keretrendszer lehetőségeiről és kihívásairól.”