Az infrastruktúrafejlesztést elsősorban az indokolta, hogy folyamatosan növekszik a Debreceni Egyetem Műszaki Karának (DE MK) hallgatói létszáma: a 2006-ban indult oktatási palettabővítéskor az intézménynek kétezer hallgatója volt, most már több mint háromezer. A beruházás célja, hogy az egyetem a legmagasabb szintű infrastrukturális hátteret biztosítsa a műszaki mérnökképzés gyakorlati és elméleti oktatásának, igazodva a város járműiparban betöltött meghatározó szerepéhez.

Fotó: DE

Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumi elnöke elmondta: a DE MK idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, mely idő alatt jelentős szerepet játszott országunk ipari fejlődésében a mérnökgenerációk képzésében.

– A Debreceni Egyetem mindig kiemelt céljának tartotta a folyamatos fejlődés előmozdítását, az oktatás színvonalának emelését, a kutatás-fejlesztés segítését, valamint a régió gazdasági és társadalmi megerősítését. A Műszaki Kar új és megújult épületének átadásával újabb mérföldkőhöz érkeztünk ebben a küldetésben. Ez az épület nem pusztán tégla és beton. Ez az épület a tudás háza, ahol mérnök generációk készülnek fel arra, hogy formálják a világot – fogalmazott Kossa György.

Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. (Fotó: DE)

A kuratóriumi elnök szerint ez egy olyan központ, amely lehetőséget teremt arra, hogy a térség fiataljai korszerű, 21. századi környezetben sajátítsák el a legmodernebb technológiákat, a jövő iparágainak alapjait, ezzel a Műszaki Kar nemcsak a diákok képzését erősíti, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is.

– A beruházásnak köszönhetően a kar az ország egyik legjelentősebb műszaki képzőhelyévé vált. A számok önmagukért beszélnek, míg országos szinten a műszaki végzettséggel rendelkező hallgatók elhelyezkedési aránya 87 százalék, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán végzetteknél ez az arány 93 százalék, és sokan közülük vezető pozíciókba kerülnek hazai vagy nemzetközi cégeknél – ismertette Kossa György.

A beruházásnak köszönhetően a kar az ország egyik legjelentősebb műszaki képzőhelyévé vált. (Fotó: DE)

Bács Zoltán, a DE kancellárja arról számolt be, hogy a 4 milliárd forintból megvalósított beruházás része egy 29 és fél milliárdos fejlesztési programnak, ami Debreceni Autóipari Központ létrehozása néven folyik az egyetemen. Ennek elemei az MK Ótemető utcai Campusán négy ütemben, 12 milliárdból zajló korszerűsítés, bővítés, a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a Járműlabor építése, illetve az Egyetem téri campuson a Kémiai épület megújítása.

– A Debrecenben végbement iparfejlesztés és azon belül a BMW autógyár megérkezése igényli azt, hogy az oktatás is lépést tartson ezen cégek igényeivel. Elkezdődött egy folyamat, amelynek kapcsán a város és az ipari szereplők még szorosabbra fűzik kapcsolataikat, és az egyetem olyan társadalmi, szociális kutatásokat is fog végezni a következő években, amelyek ezeken a területeken is meghatározzák majd a fejlődés irányát – jelentette ki Bács Zoltán.

Bács Zoltán, a DE kancellárja. (Fotó: DE)

A kancellár köszönetet mondott azoknak a vállalatoknak, amelyek segítették az új épületben található 10 labor berendezését és a karon zajló oktatásban is részt vesznek. Végül példásnak nevezte azt az együttműködést, amely Debrecenben jellemzi az önkormányzatot, az állami vezetést, az egyetem, az ipari szereplők és a társadalmi szereplők viszonyát.

Fotó: DE

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arra emlékezett, hogy amikor a 2013-as évnyitó után a maihoz hasonló keretek között adták át ennek az épületnek az Auláját, érezhető volt, hogy valami nagyon különleges dolog veszi kezdetét.

– Azt vizionáltuk, hogy a Műszaki Kar olyan gyors fejlődési pályára fog lépni, olyan nemzetközi szintet fog elérni, mint például a TTK, a BTK, a MÉK vagy az ÁOK. Ez így is történt. A Műszaki Kar ma kiváló műszerekkel, technológiákkal rendelkezik, szakképzett oktatóik és hallgatóik számos nemzetközi versenyen kiemelkedő helyezéseket érnek el. Például a nukleáris energetikában évek óta a mi hallgatóink vannak az első három, négy helyen. A karnak igen nagy a reputációja – fogalmazott a rektor.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora (Fotó: DE)

Szilvássy Zoltán szerint a siker alapja Debrecen, az egyetem és az iparvállalatok együttműködése.

– A gazdaság kultúra nélkül egyszerűen profitmaximalizálás lenne, de a kultúrával együtt valami csodálatos egység. A BMW, az egyetem és a város szövetségéhez interkontinentális együttműködések is társulnak, hiszen a Debreceni Autóipari Klaszter Egyesületnek egyaránt vannak kínai, német és magyar tagjai – sorolta a DE rektora.

Fotó: DE

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város képes minden nehézség ellenére a lehetőségeket megragadni, dolgozni, fejlődni. Ennek a törekvésnek a szimbóluma a Műszaki Kar új szárnya.

– Ez az impozáns új épület kiválóan reprezentálja városunk modernkori fejlesztési stratégiáját. Az oktatásnak kéz a kézben kell járni a gazdasággal – magyarázta a városvezető.

Hangsúlyozta: míg 2015-ben 72 ezer diák tanult az óvodától az egyetemig Debrecenben, most több mint 82 ezer.

Papp László, Debrecen polgármestere. (Fotó: DE)

– Itt az új épület falai között egyszerre jelenik meg a kormányzat, Debrecen városa, a Debreceni Egyetem, a helyi cégek erőfeszítéseinek és a hallgatók igényeinek a szintézise. Nagy cégek kooperálnak a Műszaki Karral, külön oktatótermeket hoznak létre a legmodernebb eszközökkel felszerelve, és egyre több hazai és külföldi hallgató választja az intézményt, miközben a város és a kormányzat azon dolgozik, hogy minél többen a végzés után is itt képzeljék el életüket, jövőjüket. Az egyetem képzései nélkül nem tudnánk kiszolgálni, támogatni az ipar munkaerőigényét, az állami támogatás nélkül pedig nem épülhetett volna meg ez a színvonalas képzési helyszín – vélekedett Papp László.

Fotó: DE

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kiemelte: megújult, sikeres a magyar felsőoktatás, aminek egyik kiemelkedő példája a Debreceni Egyetem. Úgy fogalmazott: a siker egyik kulcsa, hogy az egyetemeket helyben kell irányítani. Nem Budapesten, hanem helyben kell, hogy eldőljenek azok a dolgok, amelyek az intézmények oktatását, kutatását és a gazdasággal való együttműködését jellemzik.

– Az egyetemek nem önmagukért valók, hanem a helyi gazdasági élet szereplőivel együttműködnek. Tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában, és a Debreceni Egyetem a világ legjobb két százalékába tartozik. Műszaki, mérnöki területen pedig dobogós helyet ér el évek óta – büszkélkedett a tárcavezető.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (Fotó: DE)

A miniszter hangsúlyozta, hogy egyre többen választják a megújult magyar felsőoktatást, az idei felvételi rekordot döntött, csaknem 130 ezren jelentkeztek a megújult egyetemekre. A Debreceni Egyetem ebben a jelentkezési rangsorban ezüstérmes lett és 45 százalékkal nőtt a megújulás, azaz 2022 óta a műszaki, természettudományi, mérnökinformatikai területen a jelentkezők száma, amely a magyar gazdaság számára egyértelműen fontos.

– Debrecenben, köszönhetően a BMW-vel közösen tett vállalásnak, megújul a műszaki, mérnöki képzés. Ehhez pedig nemcsak fejben, hanem infrastruktúrában is meg kell újulni. Ez nem kevesebb, mint 12 milliárd forintból történik meg – ismertette Hankó Balázs.

Fotó: DE

A kulturális és innovációs miniszter hozzátette: 150-200 ezer debreceni és Debrecen környéki ember a Debreceni Egyetemmel közvetlen kapcsolatban áll, a régióban a munkavállalók nagy része itt végez. A DE nem pusztán egyetem, hanem az egyik legnagyobb vállalat. 11 évvel ezelőtt 80 milliárd forinttal gazdálkodott, manapság ez pedig nem kevesebb, mint 260 milliárd forint, melyből 100 milliárd forint itt a vármegyén belül hasznosul. Az intézmény 5200 vállalkozással tart fenn kapcsolatot, vagyis a vármegye és a régió motorja.

Az új épületrészt Husi Géza dékán mutatta be a vendégeknek.

Az átadóünnepségen az is kiderült, hogy az idén 60 éves Műszaki Kar modernizálását négy ütemben végzik, az új épületszárny építése volt az első. A jelenleg zajló második ütemben hídszerkezettel kötik össze a kar U-alakú A épületét és a Mechatronikai Mérnöki Tanszéknek helyet adó, különálló létesítményt. Utóbbit teljes egészében felújítják és egy emeletet építenek rá. A harmadik ütemben újul meg az A épület, a korszerűsítés befejező szakaszában pedig teljeskörűen átalakítják az Ótemető utcai épületszárnyat.