A statisztikák kijózanítóak: a digitálisan aktív internetezők 87 százaléka találkozott már online vagy telefonos csalási kísérlettel. A leggyakoribb módszerek közé tartoznak az SMS-ben érkező hamis linkek, a gyanús e-mailek és a telefonos adathalász hívások – derül ki a PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 című tanulmányából.

Még aggasztóbb, hogy a válaszadók 18 százaléka számolt be arról, hogy ők maguk vagy közeli hozzátartozójuk a csalók csapdájába esett és adatokat szolgáltatott ki. A kutatás rámutat, hogy az edukáció és az óvatosság kulcsfontosságú. Az olyan funkciók, mint a limitbeállítások, az egyszer használatos virtuális kártyák és a tranzakciós költségek átláthatósága kézzelfogható segítséget nyújtanak a kockázatok csökkentésében, hogy biztonságban legyenek a pénzügyek.

Hódít a „fizetési kérelem” és a BNPL

A fiatalabb generációk nemcsak az online vásárlásban, hanem a pénzügyek kezelésében is élen járnak. A „fizetési kérelem” fogalmát a magyar lakosság több mint fele (56%) ismeri már, és a használata különösen a Z és Y generáció körében terjedt el. Ez a szám jelentős növekedés az egy évvel korábbi 43 százalékhoz képest.

Szintén gyorsuló fázisban van Magyarországon a BNPL (Buy Now Pay Later – Vásárolj most, fizess később) megoldások terjedése. Bár a piac még korai szakaszban jár, olyan nemzetközi és hazai szereplők jelentek meg, mint a Klarna, az InstaCash vagy a PastPay. A legnépszerűbb konstrukció a fiatalok körében a „Pay in 3” típusú, kamatmentes részletfizetés, amely rövid futamidőt kínál, így kiszámíthatóbbak a pénzügyek.

Érdekes tendencia, hogy ezzel párhuzamosan a hagyományos áruhitel visszaszorulóban van. Ez a terület 2025-ben 17 százalékos visszaesést mutatott. A személyi kölcsönök és az új típusú finanszírozási formák ugyanis elszívják a levegőt a régebbi konstrukciók elől. Fontos tudni azonban, hogy 2026-tól a BNPL szolgáltatásokra is szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak majd.

Digitális Állampolgárság és szigorodó szabályok

A pénzügyi digitalizációt Magyarországon erősen formálja az állami szabályozás is. A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyre több területen teszi lehetővé az egységes és biztonságos ügyintézést. Az alkalmazásban elérhető e-azonosítás és e-fizetés jelentősen leegyszerűsíti a folyamatokat, és már a nagybankok is csatlakoztak a rendszerhez.

Az Európai Unió szintjén is változások jönnek: a PSD3/PSR szabályozási csomag a fogyasztóvédelemre helyezi a hangsúlyt. Szigorodnak a felelősségi szabályok is. Például a jóvá nem hagyott tranzakciók esetén egy munkanapon belül meg kell téríteni a kárt. Illetve kötelezővé válik a kedvezményezett nevének és számlaszámának automatikus egyeztetése utaláskor. Ugyanakkor a készpénz sem tűnik el. 2025 júliusától alkotmányos jogként rögzítették a készpénzfizetés lehetőségét, és szigorú előírások vonatkoznak majd az ATM-ek telepítésére is a kisebb településeken.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A PwC szakértői szerint a hazai szabályozás sokszor gyorsabb és szigorúbb az uniós átlagnál, ami versenyelőnyt is jelenthet. A felhasználók számára azonban a legfontosabb tanulság. A technológiai kényelem csak akkor élvezhető, ha tudatosan használjuk.

Bár a fiatalok adaptálódnak a leggyorsabban, a csalások elleni védekezésben és az új hitelkonstrukciók (mint a BNPL) ésszerű használatában továbbra is szükség van a megfontoltságra.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.