Lesz hamarosan egy magyar fiatalember, aki nem ezen a szokványos módon repül majd, mint mi, hanem egészen másként. Farkas Bertalan negyvennégy évvel ezelőtt repült fel első magyar űrhajósként az űrbe, most küszöbön áll a következő magyar űrhajósküldetés – jelentette be Szijjártó Péter hétfő reggeli videójában a Liszt Ferenc repülőtéren.
Magyarország külügyminisztere közölte: az űripar a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik, ezért úgy döntöttek, hogy nemzeti kutatóprogramot indítanak, hogy a nemzeti fejlesztések vívmányait tovább tökéletesítsék.
A HUNOR – Magyar Űrhajós Programra 240-en jelentkeztek, közülük négy jelöltet választottak ki, akik nagyon komoly kiképzésen estek át. A tegnapi éjszaka folyamán a szakértői bizottság meghozta a végleges döntését. Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutató űrhajós. Egy tartalékos űrhajóst is kijelöltek, ő Cserényi Gyula 35 éves villamosmérnök. A kiképzés utolsó fázisát ők ketten fogják teljesíteni. Az utolsó pillanatig versenyben lévő másik két jelölt: Dr. Schlégl Ádám ortopéd sebész, és Szakály András repülőipari tervezőmérnök a misszió munkáját majd a földi támogatóegység vezető munkatársaiként fogja segíteni.
Kapu Tibor és Cserényi Gyula (Fotó: HUNOR – Magyar Űrhajós Program)
A magyar űrhajós küldetése
Kapu Tibornak és Cserényi Gyulának részt kell vennie Houstonban (Egyesült Államok, Texas) az Axiom Space Inc. által szervezett körülbelül hat hónapos alapkiképzésen, melynek keretében szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra.
A kijelölt és tartalékos űrhajós ezen felül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is, szintén az Axiom Space Inc. és a NASA kiképzőközpontjaiban. A küldetés legfőbb célja magyar egyetemek, tudományos kutatóműhelyek és vállalkozások kísérleteinek elvégzése és hazai fejlesztésű műszerek tesztelése mikrogravitációs környezetben. A kiképzés mellett ezért a kijelölt és tartalékos űrhajósnak a tudományos munkához szükséges ismereteket is el kell sajátítaniuk, meg kell tanulniuk a műszerek és eszközök kezelését, továbbá be kell gyakorolniuk a kísérletek végrehajtását.
A képzések alapvetően előre tervezett ütemben fognak zajlani, azonban a küldetés sokszereplős jellegéből és a számos bizonytalansági tényezőből fakadóan az űrhajósjelöltnek készen kell állnia arra, hogy családjától távol, hosszabb vagy rövidebb időre nagyon rövid határidőn belül rendelkezésére álljon a partnerügynökségek létesítményeiben az Egyesült Államokban.
Az űrhajós és tartaléka a küldetés időtartamára szóló szerződés keretében fogja végezni tevékenységét, megfelelő juttatások és költségtérítés mellett, mely magában foglalja a külföldi tartózkodásához kapcsolódó költségeket is. Mindketten ugyanazt a kiképzést fogják végigcsinálni, tehát ha adott esetben valamilyen ok miatt cserére van szükség, akkor sem vész kárba az eddigi munka.
A visszatérés után sem ér véget a munka
A tervek szerint a kutatóűrhajós három hetet meghaladó, de három hónapnál kevesebb ideig fog a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodni és aprólékosan megtervezetten fogja tölteni idejét. Küldetése a Földre visszaérkezését követően sem ér véget, hiszen várhatóan nagy érdeklődés fogja övezni élményeit és tapasztalatait. A magyar űrkutatás és tudomány népszerűsítése hosszú ideig feladata marad.
Hogy áll a magyar űrkutatás helyzete? Korábban Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztost kérdeztük hazánk űrtevékenységéről.
A klímaváltozásra az űrtechnológia lehet a megoldás, a bolygónkon kifogyóban lévő nyersanyagokra pedig az űrbányászat. Erről is beszélt a Károli Szabadegyetemen Ferencz Orsolya űrkutatási miniszteri biztos. Erről itt írtunk korábban:
Űrkutatási biztos: Akkor kell a Marsra menni, ha vissza is tudunk jönni
