A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettesével az UNI 2023 kiadvány számára készítettünk interjút.

Közjegyző lennél? Ezzel számolj!

Megkérdeztük, Máté Viktort: hogyan lehet valakiből közjegyző?

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese elmondta: minden közjegyző jogász végzettségű. „A diplomaszerzés után általában közjegyzőjelöltként kezd egy közjegyzői irodában. A szakvizsga letétele után válthat közjegyzőhelyettessé, és akkor már ugyanolyan változatos jogkörökben járhat el, mint a közjegyző. A közjegyzők száma jogszabályban meghatározott, ami jelenleg 313 fő. A megüresedett közjegyzői állásokra a megfelelő feltételek teljesítésével pályázni lehet, a pályázók közül az illetékes miniszter nevezi ki a közjegyzőt az adott álláshelyre”.

Arra is kíváncsiak voltunk, Máté Viktor kinek ajánlaná ezt az életpályamodellt. Erre úgy válaszolt, hogy

[kiemelt]a közjegyzői szakmában rendkívül fontos a pontosság, a jogszabályok alapos ismerete. Szükség van a jog és a hivatásrend iránti elkötelezettségre. De fontos a készség és az igény arra is, hogy az állampolgárok, a cégek és a szervezetek jogi ügyeinek megoldását segítse. Az idegen nyelvek ismerete pedig egyre fontosabb, napjainkban szinte már elengedhetetlen.[/kiemelt]

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara több egyetemi jogi karral is szoros kapcsolatot ápol, ösztöndíjat biztosít joghallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján. (Fotó: UNI)

A közjegyzők feladatai

Mivel foglalkoznak pontosan a közjegyzők? Meddig terjed a hatáskörük? – kérdeztük Máté Viktort.

Az elnökhelyettes elmondta: a közjegyzők a magánszemélyek, a vállalkozások és egyéb szervezetek jogi ügyeinek megoldásában működnek közre. Céljuk a viták, perek megelőzése, amit a jelmondatuk is kifejez: „Jog vita nélkül.” A közjegyzőknek több mint húsz hatáskörük van. Az okiratszerkesztéstől (például szerződések közjegyzői okiratba foglalásától) a hitelesítésen (például a másolat- vagy aláírás-hitelesítés) és az öröklési ügyeken át az egyezségi eljárásig. Ezen hatáskörök egy része az ügyvédekéhez, másik része a bíráságokéhoz hasonló. A közjegyzők nem állami alkalmazottak, gazdaságilag önállók és hatáskörükben független hatóságként járnak el, pártatlanul.

[kiemelt]Megtudtuk azt is: van lehetőség szakmai gyakorlat teljesítésére közjegyzőknél. Erről akár az egyetemeken, akár az egyes közjegyzői irodáknál lehet érdeklődni.[/kiemelt]

„Gyakran előfordul, hogy felsőbb éves hallgatók az elméleti oktatás mellett gyakorlati tapasztalatot szereznek egy-egy közjegyzői irodában. Emellett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több egyetemi jogi karral is szoros kapcsolatot ápol, ösztöndíjat biztosít joghallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján. Több közjegyző oktat is, jellemzően választható kurzusokat. A MOKK Adatkutató Alintézete szintén szoros szakmai, tudományos kapcsolatot ápol több jogi karral.”

A közjegyzőknek több mint húsz hatáskörük van. (Fotó: 123rf)

A teljes interjúból sok más mellett kiderül: mik azok a szempontok, amelyek alapján vonzó lehet a közjegyzői pálya a fiatalok számára. Az is, hogy milyen életpályára készülhetnek az ebben az irányban továbbtanulók. A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.